Jelentkezési határidő: 2011. január 15.

Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére 2010-ben az alábbi három területen nyílik lehetősége pályázni:

Előfordult már Önnel, hogy hallott egy jó megoldást valamely Önt is foglalkoztató önkormányzati problémára, ám a részletek hiányában nem tudta hasznosítani az információt? Vagy netán Önöknél vezettek be egy új és sikeres dolgot, amit szívesen megosztana másokkal is?

Az Európa Tanács módszere alapján a fenti helyzetekre megoldásként fut immár harmadik éve a TÖOSZ szervezésében a Példát átadó gyakorlatok pályázata – a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programja keretében. Kérjük, ha jó gyakorlattal rendelkezik, vagy tud olyan önkormányzatról, akinek van ilyen, és érdemes arra, hogy szélesebb körben megismerjék, jelentkezzen a programba 2011. január 15-ig!

A 2010-es pályázati ciklus három témakört ölel fel:

Helyi önkormányzati kommunikáció

A modern kormányzásban hatalmas jelentősége van a kommunikációnak és a kommunikáción keresztül is formálódó társadalmi tőkének, együttműködésnek és koordinációnak. A megfelelő kommunikációs tevékenység erősíti a települési szereplők belső viszonyrendszerét, és olyan üzeneteket juttathat el a településen kívüli világba, amelyek a település céljai mellé állíthatnak másokat. A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A témába beleillik minden olyan kommunikációs tevékenység, amely az önkormányzat és a külső szereplők között folyik. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményeket produkáló kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben, további előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat keresünk, amelyek sikeresen megalkották azt a keretet, amelyben az önkormányzat hatékony párbeszédet tud folytatni az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek "kifelé" irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk ezúttal. Olyan gyakorlatokat támogatunk, ahol a részvételi demokrácia elvein alapulva az önkormányzat hatékony párbeszédet folytat az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel.

Roma integráció – a társadalmi kohézió erősítése

A téma idén már harmadik alkalommal szerepel a pályázati kiírásban, hiszen Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a településeken, ezért szükség van a helyi társadalmak innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és a nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés megteremtéséhez, vagy megnyilvánulhatnak a helyi infrastruktúra javításában, közösségi terek kialakításában. Ebben a témakörben olyan bevált, komplex integrációs programokkal vagy kisebb projektekkel érdemes pályázni, amelyek más települési önkormányzatok számára is adaptálhatók. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott, vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő részvételükkel lehet a valóságos helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megvalósítható megoldási javaslatokat kidolgozni. Olyan megvalósult jó példákat keresünk, amelyek kellően előre- és körültekintő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia), és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Az újszerűséget keressük a helyi roma és nem roma közös erőforrások igénybevétele, felhasználása, aktivizálása terén, illetve az eddigi rejtett, vagy újrafelhasználható erőforrásokat szeretnénk feltérképezni. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösség identitásába, a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja.

A lakóhelyhez való kötődés erősítése

A témakört második alkalommal hirdetjük meg, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségére. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepe lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. Máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel azonban sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok.

Jelentkezési határidő: 2011. január 15.

A pályázati formanyomtatvány és a kiírás teljes szövege elérhető a TÖOSZ honlapján (www.toosz.hu).
Pályázhatnak: azok az önkormányzatok, amelyek a maguk megítélése szerint a megadott területek valamelyikén valami új és másutt is alkalmazható gyakorlatot alakítottak ki.

A program célja

A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése és megismertetése az ország más önkormányzataival, később esetleg a nemzetközi szakmai közélettel is.

Az új és innovatív helyi megoldások feltérképezése, illetőleg az ilyen megoldásokat nyújtó önkormányzatok tudásának és tapasztalatának terjesztése a hasonló problémával küszködő önkormányzatok körében jobb közszolgáltatásokat, s a településvezetésben magasabb színvonalú teljesítményt eredményezhet. A program által kezdeményezett tudásátadási folyamat azonban nemcsak azokat az önkormányzatokat segíti, amelyek új megoldásokhoz jutnak, hanem azokat is, amelyek a gyakorlatokat kialakították. Hiszen a tudásátadás nemcsak írott formában, hanem nyílt napokkal és a kollégákkal való konzultáció során valósul meg. E konzultációkon kitűnő új ötleteket kaphat az átadó önkormányzat is a kialakított gyakorlatok továbbfejlesztésére.

A legjobb önkormányzati gyakorlatok – a címmel járó díj mellett – olyan hivatalos elismerésben is részesülnek, amely az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok büszkesége lesz.

A program hozadéka lehet az is, hogy a helyi közösségek fejlődésének segítése érdekében felhívja a központi kormányzat figyelmét az erős és felelősségteljes önkormányzatok, továbbá a jobb önkormányzati feladatellátás és az innovációk támogatásának szükségességére.

A pályázat díjai

Azok az önkormányzatok, amelyek a maguk megítélése szerint a megadott területek valamelyikén valami új és másutt is alkalmazható gyakorlatot alakítottak ki, pályázhatnak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díjra. A győztesek egymillió forint díjazásban részesülnek. A díjjal járó pénz szabadon felhasználható, ennek azonban a program céljaival összhangban kell állnia. Például a program megvalósításában résztvevők tanulmányi útjára (amelyet a TÖOSZ szervez a nyertes igényeinek megfelelően), az önkormányzat szolgáltatásainak fejlesztésére, eszközvásárlásra vagy akár képzésre fordítható.

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díj elnyerésére irányuló pályázat benyújtásával a pályázó önkormányzat vállalja, hogy a TÖOSZ-szal kötendő szerződés szerint a saját, díjazott gyakorlatát más önkormányzatokkal megismerteti. Annak érdekében, hogy a tudás széles körben, az ország más részein is hasznosulhasson, a nyertesek a legjobb gyakorlatukat bemutató fontosabb információkat nyílt napok, szakmai konferenciák, tanulmányutak, internetes bemutatkozás keretében adják át. A program a nyertes önkormányzatok képviselőinek mindehhez felkészítő képzést kínál.