A képviselő-testület alakuló üléséről a BM Önkormányzati Főosztálya és a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal készített összeállítást A Jegyzőnek. Az alakuló ülés részletes ismertetése az Önkormányzati Tájékoztató szeptemberi számában található meg.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 30.§-a értelmében a képviselő-testület, közgyűlés (továbbiakban: képviselő-testület) az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, tehát legkésőbb 2002. november 4-ig.
Az alakuló ülést az új polgármester hívja össze. (Ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester.)
Az Ötv. 30.§ második mondata szerint az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök feladatai tehát az ülés vezetésére korlátozódnak. Az ülés ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére. Jogszabályok nem írják elő, hogy e napirend szerepeljen az ülésen, ennek ellenére szükségesnek tartjuk ezt, hiszen a képviselők és a polgárok e nyilvános fórumon kapnak átfogó képet a helyi választás lebonyolításáról, annak eredményéről. Itt kerülhet sor a megbízólevelek ünnepélyes átadására is.
ESKÜTÉTEL
Az alakuló ülés kötelező napirendje az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele. Az Ötv. 32. §-a szerint a polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. Az esküt ebben a sorrendben, különválasztva kell megszervezni. A képviselő az ülésen, a polgármester pedig már a képviselő-testület előtt teszi le az esküt. Az eskü kivevő ezenkívül nincs nevesítve.
Az eskü szövegét az Ötv. nem tartalmazza. Ahol az SZMSZ-ben szerepel, azt kell alkalmazni. Az esküt mindenképpen le kell tenni, mert az eskü letételéig a képviselő nem gyakorolhatja a jogait a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (Ökjtv.) 1. § (2) bekezdése szerint.
KERETBE:
Az eskü ajánlott szövege a következő:
”Én ……………………….. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel ……………………………… (település neve) javát szolgálom.„ Az esküt tevő meggyőződése szerint: „Isten engem úgy segéljen.”
KERET EDDIG
Az eskü letétele után a képviselő-testület megalakultnak tekinthető, a polgármester átveheti a korelnök képviselőtől az ülés vezetését. Elfogadható, hogy a korelnök vezeti tovább az ülést.
POLGÁRMESTER
A polgármester eskütétele után sor kerülhet programjának ismertetésére. A program tartalmára vonatkozóan nem adható általánosan irányadó útmutatás. Kiinduló alapja lehet az önkormányzat gazdasági programja meghatározásának (Ötv. 91. § (1) bekezdés).
A polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása ugyancsak kötelező napirend. (Pttv. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek.) Ezt a napirendet a képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyalja, mivel a Pttv. 4. § (4) bekezdése alapján a polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Az Ötv. 37.§ (1) bekezdés alapján a háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Amennyiben főállású a polgármester, illetményének megállapítása a Pttv. szerint történik. A polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény 42. § (3) bekezdése szerint megalkotott, önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap és a meghatározott szorzószám szorzataként kell megállapítani. Az illetményt egyszerű többséggel hozott határozatban összegszerűen kell megállapítani, szorzószómmal kifejezve nem lehet.
Azokon a háromezer főnél kisebb lélekszámú településeken, ahol a polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Az Ötv. 33/A.§ (3) bekezdés szerint a polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Az összeférhetetlenség Ötv-beli szabályait a 2000. évi XCIV. törvény módosította, ezért a megválasztott polgármesterekre már ezeket a szabályokat kell alkalmazni.
A legfontosabb összeférhetetlenségi eseteket az Ötv. 33/A.§-a tartalmazza. A választási füzetek aktuális számában, illetve az önkormányzati tájékoztató választási számában részletes szakmai anyag jelent meg erre vonatkozóan a képviselőkkel kapcsolatban is.
SZMSZ
Az önkormányzat működésének egyik legfontosabb jogszabályi alapja az SZMSZ. A bekövetkezett törvényi változások, szervezeti módosítások szükségessé teszik, illetve tehetik a szervezeti és működési szabályzat módosítását, kiegészítését, illetve egyes bizottságok létrehozását már az alakuló ülésen.
Indokoltnak tartjuk, hogy a megválasztott polgármester már az alakuló ülést megelőzően egyeztessen a frakciókkal, képviselőkkel, hogy a tervezett SZMSZ-t érintő kérdésekben már az alakuló ülésen tudjanak SZMSZ-t módosító rendeletet alkotni (pl. alpolgármesterek száma, önkormányzati bizottságok számának, nevének, létszámának megállapítása tárgyában). Az ülés előkészítése már az új polgármester feladata.
Az 1994. évi LXIII. törvény 62.§ (5) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testületek az alakuló ülésüket követő fél éven belül felülvizsgálják, megalkotják a szervezeti és működési szabályzatukat. Indokolt, hogy e feladat megkezdésére a testület már az alakuló ülésen megbízást adjon. Az alakuló ülésen történt SZMSZ módosítás nem helyettesíti az átfogó felülvizsgálatot.

VAGYONNYILATKOZAT
A polgármester, illetve önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat vizsgálatát az SZMSZ-ben meghatározott bizottság végzi (Ötv. 22. § (3) bek.).
Az SZMSZ módosításával az alakuló ülésen ki kell jelölni a vagyonnyilatkozat vizsgálatával foglalkozó bizottságot, és azt létre kell hozni. Fel kell hívni a polgármester és a képviselők figyelmét a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre és a szükséges nyomtatványokat át kell adni részükre.
ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
Az önkormányzat tisztségviselői választásának lebonyolításával, ügyrendi kérdésekkel, az SZMSZ módosítással, általában az ügyrendi bizottságok foglalkoznak. Célszerű ezért a bizottságot a következő napirend keretében létrehozni. Amennyiben erre nem kerül sor, vagy nincs az SZMSZ szerint ilyen bizottság választására szabályozás, akkor az alpolgármestert megválasztó titkos szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni.
Az Ökjtv. 11. § (2) bekezdése alapján az összeférhetetlenség szabályai a nem képviselő bizottsági tagokra is ugyanúgy vonatkoznak, mint az önkormányzati képviselőkre, ezért a jelölés és választás során erre is figyelemmel kell lenni.
ALPOLGÁRMESTER
Az Ötv. 34.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat.
A titkos szavazással minősített többséggel megválasztott alpolgármester esküt tesz e minőségében a képviselő-testület előtt.