Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége 2002/2
Reisz Ádám
Békés megyében – sok más megyéhez hasonlóan – megalakult a Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, és egyesület formájában működik. Először Mezőberényben volt a székhelye, több mint egy éven át. 1997 szeptember 1-én Gyulára költözött a székhely (Scherer Ferenc u. 14), ahol a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat irodája is található.
Elvileg tehát lehetne rendszeres kapcsolatunk a megyei (fő)jegyzővel is. Az első évben kapott is az elnök meghívót a testületi ülésekre, még minimális anyagi támogatást is adott a megyegyűlés rendezvényekhez. Vélhetően más megyékhez hasonlóan működik egy Etnikai és Nemzetiségi Kisebbségi Bizottság a megyegyűlés bizottságaként, sőt főfoglakozású titkára is van. Ezen a bizottságon illetve a titkáron keresztül van a német és más kisebbségnek is kapcsolata a megyei képviselő-testülettel és a Megyeházával. A kapcsolat jónak mondható. A bizottságnak egyik ciklusban sem volt német származású tagja, amit nehezményeztünk is. Remélhetőleg a következő választáskor nem csak a pártszempontok érvényesülnek, hanem ez is. A bizottság kihelyezett üléseket tart, melyeken a település kisebbségi önkormányzatai elmondhatják eredményeiket, gondjaikat. Az elnök és a titkár kezdeményezésére és szervezésében nemzetiségenként kerül sor 1991 óta az Anyanyelvi Kulturális Napra, valamint együtt tarják minden évben más településen a Kisebbségek Megyei Napját. Ez alkalomból minden kisebbség egy-egy tagja vagy kollektívája "Békés Megye Kisebbségi Munkájáért" kitüntetést kapja. 2001-ben egyik fő napirendként tárgyalta a megyegyűlés a kisebbségi önkormányzatok tevékenységét. A megyébe érkező németnyelvű protokoll-látogatásokról viszont néha csak a másnapi újságból értesülünk.
Más jellegű kapcsolata van a 7 német kisebbségi önkormányzatnak a települési képviselőtestületekkel, polgármesteri hivatalokkal, jegyzőkkel. A skála a nagyon jótól az elfogadhatóig terjed. Ritkán kerülnek az elnökök (a tagok még ritkábban) közvetlen kapcsolatba a jegyzővel illetve aljegyzővel. Többnyire a polgármesteri hivatal valamelyik köztisztviselőjével akad elintézni való. Ahol az ISO rendszer bevezetésre került, ott az ülések jegyzőkönyvezése, a költségvetés beépítése a város költségvetésébe illetve annak karbantartása éppúgy közös feladat, mint az egyes kiadások bizonylatolása, könyvelése, a házipénztár kezelése, stb. A bürokrácia néha elkedvetlenít, bénítólag hat vagy legalábbis kárára van a gyors, rugalmas ügyintézésnek. Egy átutalás vagy költségelszámolás néha hetekig eltart és többször, több személynek kell bemenni érte a hivatalba (alapbizonylat, könyvelési bizonylat, pénztárbizonylat). Ezen némileg segített az ellátmány felvételi lehetőség. Gond inkább ott van, ha nincs a településnek sem elég pénze, ilyenkor a jogszabályi hiányosság miatt lehet nulla is az anyagi támogatás a települési önkormányzat részéről, míg máshol akár (több)milliós nagyságrendű is előfordul.
Nem minden a pénz. Van település, ahol nagyon jó a kapcsolat a "nagy" és kisebbségi önkormányzat között. "Könnyű szível támogatnak bennünket anyagilag és erkölcsileg is, mert tudják, hogy visszaforgatjuk a kapottakat a város érdekében"- mondta az egyik elnök érdeklődésemre. Eddig nem volt, de 2002 őszén lehet, hogy Békés megyében is lesz magát német kisebbségiként elfogadó települési önkormányzat. A testületi ülésekre mindenütt meghívják a kisebbségi önkormányzatok elnökeit (többnyire vaskos előterjesztési anyagokkal), mint ahogy protokolláris szűkebb vagy bővebb ünnepségekre is. Öt településen van a testületnek német kisebbségiként bekerült tagja, egy községben minden kisebbségi képviselő egyben települési képviselő is. A véleményezési, pláne a vétójog érzékeny pont esetenként. A nemzetiségi intézményvezetői kinevezések előtt megtörténnek a véleményezések, de előfordult már, hogy az ombudsman véleménye ellenére hoztak határozatot kisebbséget (is) érintő ügyben. Az önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások formálisak, mint ahogy az SZMSZ-ek is főleg választások utáni alakuláskor kerülnek elő.
A németség mindig is híd szerepet játszott Magyarország és Németország kapcsolatában. A rendszerváltás utáni német testvérvárosi kapcsolatok létrejöttében és továbbfejlesztésében is kivette részét. Négy településen van német nemzetiségi általános iskolai oktatás, egy ötödik helyen 2001-ben megbicsaklott a kisebbségi önkormányzat kezdeményezése. Három helyen működik német nemzetiségi óvodai csoport. Úgy érezzük, hosszú távon megtérül az állami és városi befektetés.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
