A XIX. század végén kezdődő fürdőkultúra városias településsé formálta a déli part falvait. Itt a közüzemi infrastruktúra korábban épült ki, mint az ország más vidékein. A vezetékes ivóvíz és a gázszolgáltatás mellett a szennyvízcsatornázás is 100 %-os lesz a városban, mivel idén a szőlőskislaki városrészben elkészülnek ezzel a munkával. Legalább ilyen jelentőségű, hogy a déli part mentén nemzetközi villamosított vasút és főút található, az utóbbit reményeink szerint a közeljövőben felváltja az országhatárig érő autópálya. (Budapest ekkor egy órán belül elérhető lesz). Az urbanizáció minden környezetkárosító hatása ellenére – viszonylag – ép maradt a természeti környezet;  például a balatonboglári telkek beépítettsége mindössze 25 %.
A humán erőforrásokat tekintve a felnőtt lakosság többsége (66, 5 %) szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzett, felsőfokú végzettségű 18, 5 %. A ’70-es évektől mind nagyobb szerephez jutott a magángazdaság; a vállalkozói kultúra fejlődhetett. Ma a szolgáltatás jellegű ágazatokban dolgozik a foglalkoztatottak 72 %-a. A legújabb felmérések szerint a tóparton minden negyedik ember elfogadhatóan beszél németül.
Gond nélkül lépnek be az Unióba?
A számtalan probléma közül a legfontosabb a tőkehiány. A lakosság negyede nyugdíjas lesz a következő évtizedben, ez a város gazdaságára közvetlenül hat. Sok a kényszervállalkozás. A foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban – szezonális. Napjainkban a 209 embert foglalkoztató önkormányzat lett a legnagyobb munkaadó szervezet.
A második – és ma még leküzdhetetlen – probléma az, hogy a Balaton parton képződő vállalkozói és magánjövedelmek jelentős része után nem, avagy nem itt adóznak. A város kommunális infrastruktúráját és humán-erőforrásait az itt élők állítják elő, viszont a cégek fele – harmada más székhelyen van bejegyezve és nem járul hozzá jövedelemarányosan az értékek bővített újratermeléséhez.
A harmadik az önkormányzati intézményrendszer egészét érinti. Az állami forrásokból finanszírozhatatlanok az önkormányzat kötelező intézményfenntartó feladatai de a lakosság közteherviselő képessége romlott. (A gépjárműadó kötelező emelésén túl 2004-ben nem emelt adót önkormányzatunk.)
A negyedik probléma abból a sajátos helyzetből adódik, hogy a déli part közepén három autonóm kisváros (Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle) alkot összefüggő – urbanizációs övezetet. A következő évtizedben a települési érdekeket kell egyeztetni a térség – és pontatlan fogalmazással – a „háttértelepülések” versenyképességének megtartásáért.
Milyen irányban változott, változik az egymást követő önkormányzatok magatartása?
A „forráshiány” hosszabb távon tarthatatlan. A már elért ellátási szint megtartásának igénye arra bátorította az egymást váltó döntéshozókat, hogy a szervezési és intézményirányítási módszereket – fokozatosan – alakítsák át. A kommunális feladatok ellátását – részben – „kiszerződtük”, más feladatok esetében közhasznú szervezetekkel kötöttünk feladat ellátási megállapodásokat. A boglári vezetők elfogadták: csak választási ciklusokat meghaladó időn át lehet jó eredményt elérni. Ezért a hivatal és kulturális intézményeinek informatikai ellátottsága jó. Most azon dolgozunk, hogy mielőbb kiépüljön a város integrált közszolgálati informatikai rendszere -; és ha lehet már középtávon, 3 – 5 éven belül a legfontosabb szakmai területeken megvalósuljon az „e-közigazgatás” is.
Az utóbbi évtized gyakorlata szerint az önkormányzatnak a vállalkozói szempontból értékes városrészeket jobban kell fejlesztenie, így a vállalkozások jövedelmezőbbé válnak. Ma már az sem szentségtörés, ha arra gondolunk, hogy az önkormányzat és a vállalkozások a jövőben „üzlettársként” fejlesztik a várost. (Így kívánjuk a rendelőintézetet korszerűsíteni, bővíteni.)
Az önkormányzatoktól és az intézményektől elvárják, hogy ” polgárbarátok” legyenek. Miként valósul ez meg Balatonbogláron?
A szó olyan értéket jelöl, amelynek tartalma az állampolgári kezdeményezések és a választott hatalom működésének összehangolása.  A civil szervezetekhez való viszonyon jól mérhető az önkormányzat ilyen irányú magatartása. Már 1986-ban elkülönített pénzalapot hoztak létre annak érdekében, hogy a civil szervezeteket – pályázati úton – közcélú tevékenységek végzésére ösztönözzék. Ezt az alapot „önerőként” országos, regionális szervezetek pályázatain is felhasználhatják. Ennek külön jelentőséget ad az, hogy az ilyen jellegű együttműködést „Brüsszelben” mindenkor támogatták.
A balatoni turizmus problémáiról sokat írnak és tanácskoznak. Milyen a város turizmusa?
A turizmus regionális térségfejlesztő hatását senki nem vitatta még. Két jó példával szolgálhatok. A Dél-Balatoni Borút Egyesület 1999-ben jött létre. Mivel szigorú minősítéssel válogatják ki a borút állomásait, néhány év alatt piacképes turisztikai termékek kínálatát hozták létre. A közös megjelenés (kiadványok, CD, borút-térkép, hon-lap, bemutatók) haszna és hatékonysága vitathatatlan. A boglári teniszélet országosan elismert és a tavasztól őszig turisták százait fogadja a teniszközpont. (Az egyesület haszonkölcsönbe vehette az önkormányzat létesítményeit és önfenntartó lett.)
A civil szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzat együttműködésével lehet megfizethető, vonzó értékeket teremteni, a boglári nagyrendezvények (Balaton-átúszás, a Boglári Szüreti Fesztivál) is így szerveződnek. A város a visszatérő családok üdülővárosa kíván maradni, ezért a jövő érdekében a mai ifjúság turizmusára épít. Ezt szolgálják évről-évre keresettebb programjaink a Jazz és a Bor Fesztiválja, a Balatoni Halászléfőző verseny, strandfoci, strandkézilabda, röplabda bajnokságok.