Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 10. § (1) bekezdés értelmében adóhatóságok a) az állami adóhatóság, b) a vámhatóság, c) az önkormányzat jegyzője mint önkormányzati adóhatóság.

A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csõdtv.) 29. § alapján a felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti:

• az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet,

• az állami foglalkoztatási szervet,

• a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,

• a bíróság gazdasági hivatalát,

• az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,

• az adós bankszámláit vezetõ valamennyi pénzintézetet,

• az ingatlanügyi hatóságot.

Az Art.10.§ értelmében adóhatóság az önkormányzati adóhatóság is.

Ugyanakkor elõfordul, hogy a bíróság nem küld a Csõdtv. 29. § szerinti értesítést az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a gazdálkodó szervezet felszámolásáról. (Ami azt illeti, az én gyakorlatomban még nem volt rá példa, hogy kapott volna az önkormányzati adóhatóság értesítést.)

Ez elõnytelen az önkormányzati adóhatóság számára.

Az idõ pénz – tartja a mondás. Így van ez adóigazgatási ügyekben is. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság nem tud adósa felszámolásáról, nem tudja a nyitva álló határidõben [Csõdtv. 28. § (1) f) pont] érvényesíteni hitelezõi igényét.

[A Csõdtv. 37. § (1) bekezdés szerinti hitelezõi igény benyújtása kevésbé elõnyös, tekintettel arra, hogy a hitelezõi követelés a kielégítési sorrendben „hátra” kerül, és szinte biztosra vehetõ, hogy nem nyer kiegyenlítést.]

Bírósági értesítés hiányában önkormányzatunk számos esetben lemaradt hitelezõi igényének megfelelõ határidõben történõ érvényesítésérõl.

Közvetett megoldás: a Cégközlöny megrendelése (elektronikus kiadás, hetente megjelenõ), mely természetesen kiadással jár.

Mennyivel takarékosabb lenne, ha a bírósági értesítés megérkezne!

Miért nem értesíti a bíróság a felszámolás elrendelésérõl a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Kknyt.) szerinti hatósági jármûnyilvántartást?

Válasz: azért nem, mert a jogalkotó nem sorolja be a Csõdtv. 29. §-ban felsorolt szervezetek közé.

Kérdésem: miért nem? Miért kevésbé fontos hatósági nyilvántartás a KEKKH vezette jármûnyilvántartás, mint pl. az ingatlanügyi hatóság által kezelt ingatlannyilvántartás?

Adós ingatlanvagyonának felderítése mellett az ingóságok felderítése is fontos, s erre kiválóan alkalmas, többek között, a hatósági jármûnyilvántartás.

[A Csõdtv. 3. § (1) bekezdés e) pont szerint: e törvény alkalmazásában vagyon: mindaz, amit a számvitelrõl szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minõsít.

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt.) 24. § (2) bekezdés szerint: a befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

A 26. § (1)bekezdés szerint: a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerûen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdõ, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gépjármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott elõlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.]

Felszámolási eljárás – hatósági jármûnyilvántartás – gépjármû-adóztatás

Számos alkalommal megesik, hogy egy felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet anélkül szûnik meg, hogy a felszámoló rendezte volna a hatósági jármûnyilvántartásban a felszámolandó gazdálkodó szervezet tulajdonában/üzemeltetésében lévõ gépjármûvek jogi sorsát.

Ez mindenképpen aggályos, mert ennek következtében a hatósági jármûnyilvántartás megbízhatatlan adatokat tartalmaz, továbbá ez a hatósági jármûnyilvántartás az alapja a gépjármû-adóztatásnak.

A gépjármû-adóztatás alapvetõen az alábbi jogszabályokon alapul:

• a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.)

• a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM-rendelet (továbbiakban: BM-rendelet)

• a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Kknyt.)

• az adózás rendjérõl szóló 2003.évi XCII.törvény (továbbiakban: Art.).

A Gjt. 2. § (1)bekezdés értelmében az adó alanya – fõszabályként – a gépjármû azon tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója, akinek a nevére – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett jármûnyilvántartás (hatósági jármûnyilvántartás) év elsõ napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították.

A Gjt. 4. § (1)bekezdés értelmében az adóalany körülményeiben, illetve a gépjármûben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének idõpontját követõ hónap elsõ napjától kell figyelembe venni.

A Gjt. 4. § (2) bekezdés értelmében az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szûnik meg, amelyben a hatóság (közlekedési igazgatási hatóság) a gépjármûvet bármely okból a forgalomból kivonta.

A Kknyt. szerinti hatósági jármûnyilvántartás és a gépjármû adóztatás kapcsolata: 2004. évtõl az Art. és a Gjt. vonatkozó rendelkezései alapján a belföldi gépjármûvek adóztatása az adóalanyiság, az adóalap, az illetékesség stb. tekintetében a Kknyt. alapján vezetett hatósági jármûnyilvántartás tartalmán alapul.

A Kknyt. 33. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdés b) pontja, vagy a BM-rendelet – 2004. július 1-jétõl hatályos 76/A. § (4) bekezdése – alapján teljesítendõ „ügyféli” változásbejelentést a jármûnyilvántartásban bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkezésétõl számított 15 napon belül kell bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál (okmányirodánál).

Ezen változás-bejelentések többsége a gépjármûadó-kötelezettségre is kihatással van, így többek között:

• az adóalany székhelyének, telephelyének a jármûnyilvántartásban lévõ adat megváltozása;

• a gépjármûnek hivatalból vagy az ügyfél kérelmére történõ, forgalomból való kivonása.

A tárgyi adókötelezettség keletkezése és megszûnése

A gépjármûadó tárgyára [Gjt. 1. § (1)], a tárgyi adókötelezettség keletkezésére [Gjt. 3. § (1)] és megszûnésére [Gjt. 4. § (2)] vonatkozó szabályokat együttesen kell értelmezni és alkalmazni egy-egy jármû adójogi megítélése kapcsán.

A tárgyi adókötelezettség az állandó rendszámtáblával ellátott jármûvek esetében a jármû forgalomba helyezését követõ hónap 1. napjával kezdõdik, keletkezik [Gjt. 3. § (1)].

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szûnik meg, amelyben a hatóság a gépjármûvet bármely okból a forgalomból kivonta [Gjt. 4. § (2)].

Tehát: egy adott gépjármû mindaddig adótárgy is egyben (meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén), míg a hatósági jármûnyilvántartásban „élõ” adatként szerepel, azaz nincs kivonva a forgalomból.

A Csõdtv. 31. § értelmében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet (továbbiakban: Adós) vezetõje számos dolog megtételére köteles, például a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ nappal tevékenységet lezáró mérleget kell készítenie, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdõ idõpontját követõ 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.

Elõfordulhat, hogy Adós vezetõje nem számol be arról a felszámolónak, hogy Adós gépjármûtulajdonnal vagy üzembentartói joggal is rendelkezik, tehát a felszámoló nem szerez tudomást a gépjármû vagyontárgyról.

Úgy vélem, a felszámoló akkor jár el gondosan és körültekintõen, ha megkísérli tisztázni, felderíteni Adós minden lehetséges ingó, ingatlan vagyonát.

A Kknyt. szerinti jármûnyilvántartás hatósági nyilvántartás.

Kézenfekvõ és nyilvánvaló, hogy Adós esetleges gépjármûvagyonával kapcsolatban ezen nyilvántartás tartalmaz releváns adatokat. Véleményem szerint Adós vezetõje akár szolgáltat adatot, akár nem a gépjármûvekkel kapcsolatban a felszámoló felé, a felszámolónak minden esetben meg kell keresnie a hatósági jármûnyilvántartást adatszolgáltatás végett, a tisztánlátás céljából.

A Csõdtv. 34. § alapján a felszámolás kezdõ idõpontjában megszûnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai, a felszámolás kezdõ idõpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, a felszámolás kezdõ idõpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban a felszámoló jogosult eljárni.

A felszámolónak kell gondoskodnia arról, mint rendelkezésre jogosultnak, hogy a Kknyt. szerinti hatósági jármûnyilvántartásban Adós tulajdonában és üzemeltetésében lévõ gépjármû – akár létezik az, akár már megsemmisült vagy sorsa ismeretlen –, jogi sorsa rendezõdjék, azaz például a közlekedési igazgatási hatóság véglegesen kivonja a forgalomból.

Mit tehet az önkormányzati adóhatóság?

Az önkormányzati adóhatóságnak nem áll módjában, nincs hatásköre Adós ingó vagyonával rendelkezni. Az önkormányzati adóhatóság mandátuma, hatásköre az adóigazgatási feladatok ellátására terjed ki, az adóhatóságnak alapvetõen a hatósági jármûnyilvántartás adattartalma alapján kell az adóigazgatási feladatait ellátni, eljárásait lefolytatni, az átvett adatállomány adatainak vizsgálata, az adattartalom pontatlanságainak kiküszöbölése okmányirodai hatáskör.

Amennyiben annak feltételei fennállnak, az önkormányzati adóhatóság a Gjt. 9. § (4) bekezdés alapján kezdeményezheti a gépjármûnek a forgalomból való kivonását. E kezdeményezés alapján a közlekedési igazgatási hatóság a BM rendelet 88. § (1) a) pont alapján a gépjármûvet a forgalomból kivonja.

Ez az eljárás az alábbiakat eredményezi:

Az aktuális fennálló gépjármûadópénztartozás fennmarad, de nem képzõdik további adóteher mindaddig, amíg bármely okból a gépjármû nem kerül visszahelyezésre a forgalomba.

Ez az eljárás adóigazgatási szempontból kvázi rendezi a gépjármû sorsát, de ideiglenes megoldás!

Véleményem szerint, különösen egy felszámolási eljárás során, melynek végeredményeként megszûnik a gazdasági társaság, megszûnik a jogalany, azaz a jövõben nem rendelkezik jogalanyisággal, a jogalany hatósági jármûnyilvántartásban létezõ, „élõ” adatait nem közvetett módon, adóigazgatási eljárás útján kell rendezni (mely nem végleges megoldás, és nem érinti a jogalanyiságot), hanem közvetlenül, a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni, vagyis a felszámolónak mint rendelkezésre jogosultnak kell a megszûnõ szervezet dolgait véglegesen rendezni.

A felszámolónak mint rendelkezésre jogosultnak lehetõsége van rá, sõt véleményem szerint kötelessége is a tárgyaltakkal kapcsolatban az alábbi lépések valamelyikének megtétele:

A felszámoló ismerje meg a Kknyt. szerinti hatósági jármûnyilvántartás adatait. Amennyiben a gépjármûvel és annak okmányaival rendelkezik, rendelkezzen arról eljárása során (pl. eladhatja).

Amennyiben a gépjármûre vonatkozó bontási igazolással rendelkezik, kérheti a gépjármû végleges forgalomból történõ kivonását.

Amennyiben a gépjármûvel és annak okmányaival nem rendelkezik, nyilatkozzon errõl a közlekedési igazgatási hatóság elõtt. Ebben az esetben a közlekedési igazgatási hatóság, hivatalból, a gépjármûvet átmeneti idõszakra kivonja a forgalomból, mely kivonás 10 év után véglegesül.

És ekkor mondható el, hogy a hatósági jármûnyilvántartásban nem szerepel olyan jogalany gépjármûve, aki/amely már nem is létezik.

És ekkor küszöbölhetõ ki az a lehetõség, hogy akár egy téves pénzbefizetés kapcsán az önkormányzati adóhatóság visszahelyezteti a gépjármûvet a forgalomba a már idõközben megszûnt jogalany javára. És ekkor küszöbölhetõ ki az a lehetõség, hogy a gépjármû okmányaival bárki visszaéljen.

Véleményem szerint, ha a felszámoló nem gondoskodik arról, hogy a hatósági jármûnyilvántartásban Adós tulajdonában/ üzemeltetésében nyilvántartott gépjármûvek sorsát véglegesen rendezze, ez kellõ indok arra, hogy a bíróság által megküldött felszámolási záró anyaggal szemben az önkormányzati adóhatóság, mint hitelezõ a Csõdtv. 56. § szerinti kifogással éljen. ■