Szabolcsi viharkár 2009. június 7-én 2009/5
Szittáné Bilanics Erzsébet mb. főosztályvezető Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály
A 2009. június 7-én Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végigvonuló heves vihar több települést súlyosan érintett. A tűzoltósághoz érkezett bejelentések alapján azonnal megkezdődött a rendkívüli helyreállítás. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz beérkezett jelentések alapján a kárt szenvedett települések száma, a sérült önkormányzati és magántulajdonú épületek száma is óráról-órára nőtt.
A Kormány már a vihar estéjén jelezte, hogy a mezőgazdasági, önkormányzati károk enyhítésére azonnali anyagi segítséget nyújt. Az önkormányzatok részére továbbra is rendelkezésre állt az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk helyreállításának támogatására a költségvetési törvényben az ún. decentralizált vis maior keret, melynek felhasználásáról a helyi illetékes Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács dönt. A decentralizált keret kimerülését követően – az Önkormányzati Minisztériumhoz továbbított igények alapján – a vis maior tartalék terhére történik a szükséges támogatás megítélése.
Az állampolgárok lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében külön kormánydöntésre volt szükség. A korábbi években már volt rá példa, hogy a Kormány az ország nagyszámú települését érintő káresemények esetén lakossági tulajdonban keletkezett károk helyreállítására nyújtott anyagi segítséget.
Az 1094/2009. (VI. 15.) Korm. határozat
A Kormány 2009. június 10-én – 3 nappal a vihar elvonulása után – kormányhatározatot fogadott el a vihar sújtott szabolcsi önkormányzatok anyagi támogatásáról az állampolgárok elemi lakhatási feltételeinek biztosítás érdekében.A kormányhatározat célja, hogy az e célra elkülöníthető keret felhasználásának szabályait rögzítse, rendelkezzen a megítélt támogatás rászorultsági alapon történő megítéléséről, a támogatás elszámolásáról. A károk helyreállítását segítő, a Kormány által nyújtott központi támogatás a jogszabály értelmében
• a tetőszerkezetben keletkezett károk anyagköltségeire;
• a tűzfalban, kéményben keletkezett károk anyagköltségeire, valamint
• a károk helyreállításának munkadíjára fordítható.
Fontos kiemelni, hogy a biztosítással rendelkező és a biztosítással nem rendelkező tulajdonosokat megillető támogatás aránya eltér. A Kormány ugyanis az öngondoskodás ösztönzése mellett döntött a támogatásról. Ennek megfelelően azok az állampolgárok, akik rendelkeznek biztosítással, a felmért kár biztosító által megtérített összeggel csökkentett rész 80%-ára jogosultak maximálisan, míg a biztosítással nem rendelkezőknek mindenekelőtt haladéktalanul gondoskodni kell biztosítás kötéséről, és így a felmért kárérték legfeljebb 60%-át kaphatják meg a helyi önkormányzaton keresztül az államtól.
Az Önkormányzati Minisztérium és az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal munkatársai több helyszínen is tájékoztatták a települési polgármestereket, jegyzőket a gyors és sikeres támogatás igénylés érdekében. Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal honlapján elérhetővé vált egy „Viharkár” menüpont, ahol a hasznos tudnivalók, adatlapok elérése mellett a minisztérium munkatársai válaszoltak a károk rendezésével kapcsolatos kérdésekre.
Ez úton is szeretném megköszönni az Önkormányzati Minisztérium vezetősége nevében is a közreműködők munkáját, akik a fentieken túl segítséget nyújtottak a helyi szociális rendeletek azonnali módosításában is és szakértőket biztosítottak a kárfelmérés zökkenőmentes lebonyolításához.
Kárfelmérés
A helyi önkormányzatok aktív részvételével június hónap végére mintegy 40 településen több mint 7000 lakóház kárfelmérése történt meg a helyi szakemberek segítségével. A kapott összesítések alapján a 199 teljesített mérnöki munkanapból 69 mérnöki munkanapon keresztül a regionális államigazgatási hivatal kirendelt építési igazgatási feladatot ellátó köztisztviselői működtek közre.
A támogatási igények
Az Önkormányzati Minisztérium 2009. június 30-ig fogadta a támogatási igényeket. A kérelmek gyors feldolgozásában a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságainak munkatársai működtek közre. A szaktárcánkhoz beérkezett dokumentumok felülvizsgálata és feldolgozása alapján a következő megállapítások foglalhatóak össze a szabolcsi települések lakóingatlanait sújtott viharkárral kapcsolatban:
Előzetesen 40 település 503,7 millió forint támogatási igényt jelzett, mely 7 648 lakóingatlant érintett. A károsodott ingatlanok tulajdonosainak egy része végül nem tartott igényt a kormányhatározatban rögzített feltételek miatt az állami támogatásra. Sok esetben például:
– a biztosító által megtérített összegen felüli rész nem érte el a 20 000 forintot;
– a kár nem a tetőszerkezetben keletkezett;
– a sérült ingatlan nem volt életvitelszerűen lakott, vagy nem lakóingatlanról volt szó;
– a biztosító által kapott kártérítésből elvégzik a szükséges helyreállításokat;
– a biztosítással nem rendelkező tulajdonos a jövőben nem tervez biztosítást kötni.
Végül 33 önkormányzat 2 060 lakóingatlanra 369 millió forint támogatási igényt nyújtott be. A támogatást igénylők mintegy 40%-a rendelkezik biztosítással.
Elszámolás a központi támogatással
A települési összesítők alapján az Önkormányzati Minisztérium 2009. július 2-án gondoskodott a kért támogatási igények folyósításáról, melyet a Magyar Államkincstár munkatársai soron kívül teljesítettek.
2009. augusztus 31-éig a tulajdonosnak a kapott központi támogatás egészével számlákkal igazoltan kell elszámolnia. Az önkormányzat ezt követően helyszíni ellenőrzés keretében győződik meg a támogatás felhasználásának szabályszerűségéről, a helyreállítási munkák elvégzéséről. 2009. november 30-ig a települési jegyző ingatlanonként tételes elszámolást készít és benyújtja a Magyar Államkincstáron keresztül az Önkormányzati Minisztérium felé.
Mire kell ügyelni az elszámolás során?
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kiutalt támogatás előleg, melynek felhasználásával az önkormányzatok kötelessége elszámolni. Az érintett önkormányzatok a kapott támogatást a későbbi elszámolhatóság érdekében saját hatáskörben hozott döntéseik alapján csak a feltételeknek megfelelő károsultaknak és kizárólag az elemi lakhatási feltételek biztosításához használják fel. A helyi önkormányzatok felelőssége továbbá a helyi rendeletben szabályozott rászorultsági elv érvényesítése a károsultaknak járó összeg megállapításánál. A fel nem használt támogatás visszafizetéséről 2009. december 21-ig lehet kamat felszámítása nélkül gondoskodni. További központi támogatás e célra nem igényelhető.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
