Elek Békés megyében, a magyarromán határ mellett, a gyógyfürdőjéről híres Gyula városától 12 km-re, a megyeszékhely Békéscsabától 25 km-re fekvő 5400 lakosú kisváros. Elek 4 nemzetiségű település, amely nemzetiségi hagyományairól nevezetes, fontos történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik.

A települést a törökdúlást és a 15 éves háború pusztításait követően Bajorországból érkezett telepesekkel népesítette be báró Harruckern János György 1724- ben. 

Elek román lakosai a török birodalom fennhatósága alól menekülő, kezdetben házatlan zsellérek voltak, akiket a feudális terhek súlya késztetett a beköltözésre. 

A II. világháborút követően a német lakosság nagy részét kényszermunkára hurcolták, illetve elűzték az országból. Ezzel egyidőben kezdődött meg a hiányzó lakosság pótlása egyrészt a környező községekből és városokból származó lakosokkal, valamint román és az akkori Csehszlovákiából (a Csallóközből) származó szlovák lakosokkal. A százezreket keserűen érintő kiűzetés mementójaként 2001. augusztusában az országban egyedülálló szoborkompozíciót avattak Eleken. 

A kialakult nemzetiségi összetételt a város a mai napig megőrizte, a települési önkormányzat mellet 4 kisebbségi önkormányzat (német, román, szlovák, cigány) is megalakult. 

A kitelepített emberek és leszármazottaik ma a világ számos pontján élnek és egy részük az 1960-as évektől rendszeresen visszajár szülőfalujába, Elekre. Elsősorban a kitelepített emberekkel való kapcsolattartás érdekében került sor a testvérvárosi kapcsolatok felvételére először 1988-ban, a németországi Gerolzhofen városával. A megállapodás ünnepélyes keretek között került aláírásra. A két város közötti kapcsolat elsősorban a kultúra és az oktatás területén erős, a települések oktatási intézményei évente váltakozva fogadják egymás diákjait és delegációját, még a szorgalmi időszakban. Az eleki dr. Mester György Általános Iskolában nemzetiségi német nyelvoktatás folyik, melyben segítséget nyújtanak ezek a cserelátogatások. Emellett főleg a sport területén erős az együttműködés. Szintén testvérvárosa Eleknek a németországi Leimen, a kapcsolat itt is inkább a kultúra és a hagyományápolás területén erős. 

Romániával, illetve ottani településekkel a rendszerváltás után sikerült szorosabb kapcsolatot kialakítani. Testvérvárosi megállapodás aláírására került sor a következő településekkel: Graniceri (Ottlaka) 1997-ben, Faget (Facsád) 2005-ben és Sebis (Borossebes) 2005-ben. Az együttműködési megállapodások tartalma széles körű, tartalmazza a kulturális örökség megtartását, az oktatás, a gazdaság, a turizmus, a környezetvédelem és a vallás kérdéskörét. 

Ugyan megállapodás aláírására még nem került sor, de egyre intenzívebb a kapcsolat a németországi Laudenbach, Alerheim és a szlovákiai Velke Kapusany (Nagykapos) településekkel. Örvendetes, hogy az együttműködés nemcsak önkormányzati szinten működik, hanem az egyes intézmények között külön is. Az eleki Radványi György Középiskola tartalmas kapcsolatot alakított ki a Nagykaposon és Borossebesen található középiskolával. 

Mindezek mellett 2006-ban Elek Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be Graniceri Önkormányzatával a Magyarország– Románia határon átnyúló együttműködési program felhívására „Határtalanul – a kultúra összekapcsol” megnevezéssel. 

A testvérvárosi kapcsolatok jegyében szerveztük meg először 1990-ben az Elekiek I. Világtalálkozóját, mely azóta hagyománnyá vált, és eleinte 4, később 2 évente további találkozók követték. 

A testvérkapcsolatok fogalma alatt nemcsak a megállapodásban rögzítetteket kell érteni, hanem a településeken létező gondok, problémák megoldásának segítését is. A testvértelepülések elősegítik egymás hírnevének nemzetközi szinten való propagálását. 

A testvértelepülési kapcsolatok a polgárok kezdeményezésére épülnek, és csak azért bizonyultak életképesnek, és hoztak eredményt, mert az önkormányzatok képviselő-testületei mellett a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások is aktívan részt vesznek annak alakításában, fenntartásában, sőt magukénak is érzik ezeket a kapcsolatokat. 

Figyelembe véve, hogy Eleken románok, németek, szlovákok is élnek, a testvérvárosi kapcsolatok, a közös programok hozzájárulnak az identitástudat, a kultúra, a hagyományok és a nyelv, öszszefoglalva a kisebbségi lét megőrzéséhez és megerősítéséhez.