A közigazgatási hivatalok tevékenységének egyik súlyponti feladata a törvényességi ellenőrzés ellátása a települési és megyei önkormányzatok tekintetében.

Megyénkben ez azt jelenti, hogy 229 települési önkormányzat (1 megyei jogú város, 24 város, 18 nagyközség, 186 község), valamint 118 kisebbségi önkormányzat (106 cigány, 6 német, 2 lengyel, 1 örmény, 1 szlovák, 1 ruszin, 1 ukrán) vonatkozásában kell a törvényességi ellenőrzési feladatokat ellátni. Emellett 11 többcélú kistérségi társulás és a megyei területfejlesztési tanács törvényességi felügyeletét is el kell látni.
Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) alkalmazásának immáron 15 éves tapasztalata van. Ebből akár következhetne az is, hogy a törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alkalmazása nem jelent nehézséget a települési önkormányzatok vezetőinek, a képviselő-testületek tagjainak, azaz egyre kevesebb esetben kell a közigazgatási hivatalnak törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva észrevételt tenni a működés, illetve a döntések jogszabálysértő volta miatt. Ez azt is jelenthetné, hogy kevesebb munka adódik ezen a területen, ezért a már említett kistérségi társulásokkal kapcsolatos törvényességi feladat ellátásra a kapacitás természetes módon megteremtődött.
Ezzel szemben egészen mást tapasztaltunk az elmúlt években, így 2005. évben is. Először is jelentősen megnőtt a képviselő-testületi ülések, azaz a jegyzőkönyvek száma. Ez 2005. évben 8225 jegyzőkönyvet, azaz 55%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ennek a nagymértékű emelkedésnek az oka részben örömteli, hiszen a különböző pályázati lehetőségek igénybevételéhez szükséges testületi döntésekből adódott a növekedés, ugyanakkor ebbe az irányba hatott a Ket. jogharmonizációval kapcsolatos helyi rendeletek módosítása is.
A törvényességi ellenőrzés a helyi önkormányzatok által alkotott 3803 rendeletre, 51174 határozatra, a bizottságok 29.387 és a kisebbségi önkormányzatok 1808 határozatára terjedt ki. A képviselő-testületi határozatok száma az előző évhez képest több, mint 81%-kal nőtt, amely az ülések, valamint a szociális és közbeszerzési ügyekben hozott döntések számának jelentős mértékű növekedésével hozhatók elsősorban összefüggésbe.
Összességében 265 törvényességi észrevétel megtételére került sor a megyében.
Az észrevételek döntő többségét „fogadták” a képviselő-testületek, néhány esetben azonban a bírósághoz kellett fordulni szakmai álláspontunk érvényre juttatása érdekében.
Az alábbiakban részletesen kifejtett ügyben a Legfelsőbb Bírósághoz fordultunk felülvizsgálati kérelemmel, amely esetben egy elvi jelentőségű kérdésben adott igazat az eljáró bíróság a közigazgatási hivatalnak.
F. város képviselő-testülete zárt ülésen döntött az általános iskola igazgatói pályázatának elbírálásáról és 5 éves időtartamra kinevezte az új igazgatót. A polgármester 3 napon belül kezdeményezte a képviselő-testület 15 napon belüli rendkívüli ülésének összehívását. Napirendi javaslatként az iskolaigazgatói pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntés felülvizsgálatára vonatkozó petíció benyújtását jelölte meg. A meghívóhoz csatolt előterjesztés utal az Ötv. 35.§ (3) bekezdésében rögzített polgármesteri jogosítványra, amely szerint ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A képviselő-testület az iskolaigazgató kinevezésével kapcsolatos előterjesztés újbóli tárgyalását nem fogadta el, azt nem vette fel napirendjére. Az indok az volt, hogy a polgármester a lakossági petíció megtárgyalását kezdeményezte, nem pedig az iskolaigazgató kinevezésének újratárgyalását.
Ezen elutasító képviselő-testületi döntés ellen a megyei bíróságnál kezdeményezte a közigazgatási hivatal az önkormányzati határozat felülvizsgálatát és indítványozta az ismételt tárgyalásra és döntéshozatalra való kötelezés kimondását. A kereset indokolásában kifejtésre került, hogy a polgármesteri kezdeményezésre a képviselő-testület köteles ismételten megtárgyalni az iskolaigazgató kinevezését, és egy „technikai” jellegű döntéssel (nem veszi napirendre) nem lehet megakadályozni ezen jogintézmény érvényesülését.
A megyei bíróság a keresetet arra hivatkozással utasította el, hogy a polgármester nem jelölte meg az előterjesztésben, hogy az önkormányzati döntést milyen okból tartja önkormányzati érdeket sértőnek. Ezen álláspontját a Köztársasági Elnöknek az Alkotmány 26.§ (2) bekezdésében biztosított jogköre és a polgármesternek az Ötv. 35.§ (3) bekezdésében biztosított lehetőség közötti törvényi analógiára alapította.
A közigazgatási hivatal felülvizsgálati kérelmében kifejtésre került, hogy az Alkotmány 26.§ (2) bekezdésében rögzített Köztársasági Elnöki jogosultság és a polgármester Ötv 35.§ (3) bekezdése közötti törvényi analógia nem állítható fel, tekintettel arra, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezése tételesen előírja a Köztársasági Elnöknek az indokolási kötelezettséget, amikor megfontolás céljából küldi vissza az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, míg ugyanilyen tételes jogi szabály nincs a polgármester esetében.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a közigazgatási hivatal jogi álláspontját és kimondta, hogy egyrészt az Alkotmány 26.§ (2) bekezdésében rögzített Köztársasági Elnöki jogosítvány törvényi analógiaként nem vehető figyelembe, másrészt a polgármesteri meghívó napirendi javaslata ugyan nem a testületi döntés felülvizsgálatát, hanem a petíció benyújtását jelölte meg, de a meghívóhoz csatolt előterjesztés hivatkozik az Ötv. 35.§ (3) bekezdésére. Ez utóbbi tehát azt jelenti, hogy a meghívó napirendi javaslat megfogalmazását tévesen értékelte a megyei bíróság olyan hiányosságnak, amely feljogosította volna a képviselő-testületet a napirend mellőzésére.
Az előzőek alapján látható, hogy a törvényességi ellenőrzési tevékenység rendkívüli terhet ró az e területen dolgozók részére, azonban e munka szépségét az adja, amikor egy-egy vitatott kérdésben a más államhatalmi ág legfelsőbb szintű döntéshozó szerve megerősíti a közigazgatási hivatal jogi álláspontját.