„Vájtfülű” jegyzők avagy gondolatok a hatályos zaj-rendelet anomáliáiról 2010/1
dr. Kovács Mirella jegyző Mohács
Újév napján ülte két éves születésnapi évfordulóját a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm.rendelet. 2008. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekre rendelte alkalmazni, azonban a hatálybalépéskor már működő zajforrásokra is tartalmazott kötelezettséget. Ez utóbbinak egy éven belül zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kellett benyújtania a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatósághoz.
A jogszabály kötelezettséget ír elő – néhány, hatálya alól kivett – tevékenységekre, létesítményekre, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak, függetlenül tevékenységi körtől, illetve, hogy az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött-e vagy sem. A Korm.rendelet jó néhány esetben elsőfokú hatáskört telepít a kistérségek székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, így környezetvédelmi hatóságként kell eljárnia olyan ügyekben, mely komoly szakértelmet igényel. A jogszabályban meg nem nevezett esetekben az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorol hatósági jogkört. Már a hatáskör megállapítása, elhatárolása, besorolása sem egyszerű, eleve szakértelmet feltételez. A benyújtott kérelmek kapcsán megindult ügyekben határozatban kellett határértéket megállapítani. Az érdemi határozat meghozatala során figyelemmel kell lenni a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- is rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet rendelkezéseire. Ezen jogszabályok együttes értelmezése, egységként valló kezelése elengedhetetlen az érdemi határozat elkészítéséhez. A megállapított határértékek teljesülésének határideje 2012. január 1. Az újonnan létrejövő létesítmények esetében már a tervezés során is figyelemmel kell lenni e szabályokra. Ugyancsak így kell eljárni új tevékenység megkezdése esetén is. Ebből az is kitűnik, hogy a jogalkotó nem csupán a jegyzőtől kívánja meg a szükséges szakértelmet, hanem a tevékenységet gyakorolni szándékozótól is. A megállapított határérték teljesülését ellenőrizni, annak nem teljesülése esetén szankcionálni kell. Ennek módja sem feltételez kevesebb hozzáértést, sőt megfelelő eszköz meglétét is megköveteli. A jogszabály lehetőséget ad a mérés elvégeztetésére, ami valóban célszerűnek mutatkozik, hiszen a jegyzők ritkán rendelkeznek műszaki szaktudással. Nem magától értetődő az sem, hogy egy kistérségi székhely önkormányzata birtokában van hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszernek, illetve alkalmazásában áll zaj- és rezgésvédelmi szakértő. Külsős igénybevétele esetén is át kell látni a feladatot, hiszen másként sem a kirendelés, sem a kiértékelt eredmény alkalmazása nem lesz szakszerű. (Ne feledkezzünk meg az ezzel járó költségekről sem!) Rezgés esetén még tovább bonyolódik a helyzet, mert a határértékek megállapításáról szóló rendelet kimondja, hogy az általa meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak. Az épületek állagát veszélyeztető rezgésvizsgálat módszereit és értékelési irányelveit az MSZ 13018:1991 jelű magyar szabvány tartalmazza. Nincs egyedül az a jegyző, aki első olvasásra nem is érti a (nagy valószínűséggel) szakértő jogalkotó által rögzítetteket, talán még sokadik nekifutásra is komoly koncentrációt igényel. Annyit azért már az elején sejteni lehet, hogy az előírások betartatása a hatóságra vár. Mi van azzal, a zajforrással, amely már 2008. január 1-je előtt is működött, mégsem nyújtotta be egy éven belül a határérték megállapítása iránti kérelmét, illetve mi lesz azzal, aki ugyan e kötelezettségnek eleget tett, de 2012. január 1-je után nem teljesíti a reá irányadó határértéket? Ugyanis, ha a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, illetve számára határidő kitűzésével előírt követelményt nem teljesít, továbbá ezt felszólítás ellenére sem teszi meg, „kihívja maga ellen a hatóság haragját”, ami ad absurdum akár a tevékenységétől való eltiltását is jelentheti. Így rendelkezik példának okáért a telepengedélyezés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet. A jogszabály értelmében a hatóságnak ellenőrzési, annak során esetlegesen feltárt szabálytalanság esetén pedig eljárási kötelezettsége van. Telepek, üzletek tömegét kell bírságolni, bezáratni? Bezáratás esetén a jegyzőnek egy személyben kell felvállalnia adott esetben a tömeges elbocsátások minden ódiumát?
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
