A Nemzetközi Repülőtér környezetében lévő települések zajvédelmi problémái – a rendszerváltást követő időszakot is figyelembe véve – a változások, illetve szabályozatlanságok tükrében.

Mikor e cikk megírására vállalkoztam, nem érzékeltem annak nehézségi fokát és szeretném előre bocsátani, hogy nem megoldani kívánom a jelenleg kaotikus állapotnak is nevezhető helyzetet, hanem a napi élethez kapcsolódóan mutatom be azokat a problémákat, amelyek jelentősen befolyásolják a repülőterek környékén élők életét.
A rendszerváltást követően ismerkedtem meg a repülőtér környezetében jelenlévő problémákkal, úgy az aktív, mint a passzív zajvédelem gondjaival. A 90-es éveket megelőzően a 170/1984.(XI.16.) Kormányrendelet, valamint annak végrehajtására kiadott 11/1984.(Közlekedési Értesítő. 12.) KM. utasítás szabályozta a zajhatások tekintetében a zajgátló védőövezeti besorolásokat.
A Polgári Légiközlekedési Hatóság Repülés Műszaki és Dokumentációs Osztálya 2002. XII. 12-én kelt határozatában szabályozta a Polgári Légiközlekedési Hatóság Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér környezetében a zajgátló védőövezetek kijelölését.
Ezt a határozatot több önkormányzat fellebbezési jogával élve, jogorvoslati kérelemmel támadta meg, melynek alapján a Közlekedési Főfelügyelet Polgári Légiközlekedési Osztálya az előzőekben említett határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatásáról rendelkezett.
Sajnos, ezen időponttól kezdődően semmilyen érdemi intézkedés és döntés nem született a zajgátló védőövezetekkel kapcsolatban, annak ellenére, hogy a 176/1997.(X.11.) Kormányrendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól és a 287/2007.(X.29.) Kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól rendelkeztek.
Szeretném előre bocsátani, hogy nem a Nemzetközi Repülőtér léte az, amit kérdőjelként teszek fel, nem a létét kifogásolja a lakosság sem, hanem azt a passzivitást az üzemeltető részéről, ami miatt több, mint 1 évtized alatt sem lehetett érdemi megoldást találni az aktív és passzív zajvédelem tekintetében, az élhető környezet megteremtésére.
Természetes dolog az is, hogy a repülőtér maximális kihasználása az elsődleges szempont, de az ott élő emberek mindennapjainak zavartalanságát is biztosítani kell, amire számtalan példát lehetne felsorolni a világból.
Sajnos, a Repülőtér jelenlegi kezelője évek multával is a zajvédelmi és intézkedési tervjavaslat elkészítésénél tart. Igaz, hogy az önkormányzatok köztük Vecsés Város Önkormányzata sem fogadta el a megküldött tervdokumentációt figyelemmel arra, hogy a zajgátló védőövezeti kijelöléseket oly módon tartalmazta, hogy a Repülőtér környezetében élők teljesen kikerültek volna a védőövezetből.

Tapasztalatok

Vecsés városban is gondot okoz az aktív és passzív védelem szabályozatlansága,  melyet már több ízben jeleztünk a Repülőtér üzemeltetője felé. A megnövekedett forgalomra tekintettel a leszálló és felszálló repülőgépek az egész város területén repülnek. A zajhatás miatt kevesebb panasz érkezik, mint a ténylegesen kárt okozó és a Ferihegy 1-es repülőtérre leszálló teherszállító (cargo) gépek miatt.
Sajnos, az üzemeltető az okozott károk tekintetében felelősséget nem vállal, még akkor sem, ha fényképekkel és a károsulttal felvett jegyzőkönyvvel dokumentálva küldjük meg azt részére. Példaként szeretném bemutatni a következő ügyeket: 3 év alatt 11 esetben rongálódott meg a repülőgép turbolencia hatása következtében tetőszerkezet, illetve kémény. A 11 alkalom 6 családi házat érintett, a legkirívóbb eset, amikor ugyanazon családi ház tetejét 5 alkalommal rongálta meg a teherszállító gép leszállás közbeni turbulens hatása. Ebben az esetben sem tudtunk semmit elérni az üzemeltetőnél. A másik esetnél, figyelemmel a család anyagi helyzetére már két alkalommal az önkormányzat fizette a tető javítási költségét.
Bízom abban, hogy az üzemeltető felismeri annak fontosságát, hogy a működésének környezetében élő lakosság érdekeit figyelembe lehet és kell venni és akkor a Repülőtér üzemeltetése és ahhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett zajterhelés semmiféle rossz érzést nem vált ki, hanem a most is elfogadó lakosság türelmesebb lesz abban az esetben, ha partnernek tekintik.

A jövő lehetősége

Az elmúlt 16 év alatt a Repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódó tapasztalatom az, hogy a Repülőtér fejlesztésénél a kezelő úgy gondolkodik és cselekszik, hogy a kerítésen kívül nincs feladata.
Ezen a szemléleten kellene változtatni és a Repülőtér környezetében elhelyezkedő települések önkormányzataival olyan kapcsolatot kialakítani, ami a közös gondolkodás mellett akár közös feladatmegoldást is eredményezhetne.
A Repülőtér fejlesztése során annak területén megnövekedett forgalom kivezetése elképzelhetetlen anélkül, hogy ebben az üzemeltető ne lenne partnere az érintett önkormányzatoknak, többek között akár az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően. Sőt tovább megyek nagyobb feladatoknál, mely nem az üzemeltető teljes körű feladata az állam is partnerré válhatna.
Az idő bizonyította, hogy a tudományos munkák és a folyamatos tanácskozások megfelelő végrehajtható jogszabály nélkül nem tudják megoldani a repülőterek környékén élők panaszainak orvoslását, az aktív és passzív védelem rendszerének kidolgozatlansága miatt.