Közbiztonság – térfigyelő kamerákkal 2008/3
Dr. Farkas Edit aljegyző Kaposvár
Alkalmasak-e a térfigyelő kamerák a bűnözés megelőzésére, visszaszorítására? Vagy a bűnözőket egy bizonyos területről más területre „irányítják”? Lehetőségek, érvek ellene és mellette.
A rendőrségről szóló törvény legutóbbi módosítása a térfigyelő rendszerek működtetésében új szerepet jelöl ki az önkormányzatoknak. Az új szabályok szerint a rendőrség közterületen bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet, amennyiben az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges. Abban a kérdésben, hogy hol szükséges ilyen képfelvevőket elhelyezni, az illetékes települési önkormányzat a rendőrség előterjesztése alapján dönt. A törvény az önkormányzat és a rendőrség együttműködését a térfigyelő kamera elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosításában is lehetővé teszi. A jogalkotó tehát ilyen módon biztosította a térfigyelés szakmai és gazdasági feltételeit.
Ezzel egyidejűleg azonban elmaradt a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítása, ezáltal nem biztosított, hogy a közterület-felügyelet révén az önkormányzatok általános térfigyelésre rendelkeznének jogosítvánnyal.
Az önkormányzatok és a rendőrség közötti szoros együttműködés eredményeként a térfigyelő kamerák működtetésének hatékonysága növelhető.
Mindeközben az ombudsman aggódva figyeli a „bekamerázási láz” terjedését. Álláspontja szerint egyfajta csodafegyverként tekintenek a bűnmegelőzés ezen eszközére, amelynek társadalmi költségeit felmérni szinte képtelenség, ugyanakkor érdemben nem csökkentik, csupán egy másik területre helyezik át a bűnözést. Megítélése szerint ez könnyen beláthatóan törvényszerű is, hiszen a kamera alkalmatlan arra, hogy az állampolgárt „megnevelje”, jogkövető magatartásra bírja. Éppen ellenkezőleg, azt a tarthatatlan erkölcsi üzenetet hordozza, hogy a növekvő számú kamerák kereszttüzében kénytelen az állampolgár jól viselkedni, a kameramentes övezetben azonban már azt tesz, amit akar, hiszen „senki” nem látja. Így aztán a bűnmegelőzésre hivatott döntéshozók erőfeszítései visszájukra fordulnak, és válik a jó szándékkal felszerelt kamera, illetve megfigyeltség tudata rossz üzenetet hordozó tájékozódási ponttá.
A térfigyelő kamerával szemben sokkal hatékonyabbnak véli a szórakozóhelyek környékén a rendőri járőrözést vagy ezen üzletek nyitva tartásának újraszabályozását; a lopások elszaporodása esetén a polgárőrség, szomszédság, rendőrség együttműködését, a házmesteri intézmény visszaállítását. Ezek a megoldások például Hollandiában nemcsak a bűnmegelőzést szolgálták, de új munkahelyeket is teremtettek.
Kaposvárott 13 kiépített térfigyelő kamera óvja értékeinket, szolgálja a bűnmegelőzést. Az ombudsmani állásponttal ellentétben itt a térfigyelő kamera a becsületes embereket nem zavarja, sőt támogató fogadtatásra talált.
A legutóbbi rendőrségi beszámoló is azt támasztotta alá, hogy jól szolgálja a bűnmegelőzést.
„A fokozott rendőri jelenlét mellett célkitűzés volt a közterületi kamerarendszer hatékonyabb, a bűnmegelőzést és a bűncselekmények megszakítását célzó felhasználása. Ennek köszönhetően a város szűkebb értelemben vett belvárosi része, a Noszlopy utca – Kossuth tér – Ady Endre utca – Kontrássy utca – Fő utca által körülfogott terület bűnügyi fertőzöttsége 2007-ben jelentősen csökkent.”
A belvárosban elkövetett bűncselekmények számának alakulása
A kamerarendszer valóban nem szünteti meg – mint ahogy a rendőri járőrözés sem – a bűncselekmények elkövetését, de jelentősen megnő a lebukás veszélye. Minél több kamera kerül felszerelésre, annál nagyobb terület válik jóval biztonságosabbá.
Éppen ezért önkormányzatunk törekszik megtalálni azokat a módszereket, amelyek a térfigyelő kamerák üzemeltetésének hatékonyabbá tételét segíti elő, s így tesz eleget az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelezettségnek.
A bűnmegelőzés fokozása érdekében – a rendőrségi létszámhiány miatt – indokolt, hogy az önkormányzat ne csupán erkölcsi támogatást adjon, hanem a kamera kiépített végpontjainak figyeléséhez konkrét megoldási lehetőséget is kínáljon.
A legoptimálisabb az lenne, ha a térfigyelő kamerák végpontjait – mint több nyugati országban is – a folyamatos, 24 órás ügyeleti szolgálatot ellátó önkormányzati tűzoltósághoz telepítenék. Ez hosszú távon rendkívül költségkímélő és hatékony megoldást jelentene. A folyamatos figyelés miatt azonnal jelezhetnének a rendőrségnek, akik a helyszínen rövid időn belül szakszerűen intézkedhetnének. Egyetlen hátránya e megoldási lehetőségnek, hogy a végpontokat a rendőrségtől az önkormányzati hivatásos tűzoltósághoz kellene telepíteni, melynek költsége kameránként kb. egymillió forintba kerülne.
Tekintettel azonban arra, hogy ennek jogszabályi feltételei nem adottak, az önkormányzat a felterjesztési jogával élve kezdeményezi az ÖTM-nél, hogy a települések területén lévő térfigyelő kamerák kiépített végpontjainak figyeléséhez szükséges technikai és egyéb feltételeket biztosítsa a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok ügyeletei számára és egyúttal a feladatellátás szakmai feltételeit alakítsa ki.
Az önkormányzatnak gyorsabban megvalósítható lehetősége az, hogy a rendőrkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján anyagi forrást biztosít az operátori álláshelyek betöltéséhez, s ezzel a térfigyelő kamerák hatékonyabb üzemeltetéséhez.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft