A Somogy Megyei Közgyűlés néhány évvel ezelőtt egy új kitüntetést alapított, az Örökségünk–Somogyország Kincse kitüntető címet. Ezt az elismerést azok a történelmi, szakrális, néprajzi, kulturális és természeti értékek kaphatják, amelyek jellegzetesen somogyiak, s nélkülük sokkal szegényebb lenne ez az országnyi megye.

Elég, ha Magyarország harmadik történelmi emlékhelyét, a somogyvári bencés apátság romkertjét, vagy a II. Ulászló király által a vármegyék közül elsőként Somogynak adományozott címeres levelet említem – amely a megyei levéltár nagy becsben tartott kincse –, de a Balaton, a Dráva, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a balatonendrédi csipke, a karádi és a buzsáki hímzés, a csökölyi fehérgyász, az andocsi plébániatemplom, a csurgói Szentlélek templom és a somogyi vadállomány is idetartozik.
Természetesen életműveket is elismernek e kitüntetéssel, hiszen számos író, költő, festőművész indult e tájról. Olyanok, akik örökre beleírták nevüket Somogyország képzeletbeli aranykönyvébe. Így például Rippl-Rónai József, „a festők Szinbádjának” nevezett világhírű festőművész, Vaszary János, Kunffy Lajos életműve is megkapta a kitüntető címet, de Fodor András és Somlyó György irodalmi munkásságát is elismerték e díjjal, mint ahogy a jeles fafaragó, a Kossuth-díjas Kapoli Antalt is.
Tulajdonképpen eszmei értéke van e kitüntetésnek, melynek új birtokosai minden esztendőben pünkösd táján egy-egy somfát ültetnek el a segesdi Gondviselés Szociális Otthon Somogy Kincse Parkjában. Ajándékul pedig kapnak egy bronzplakettet, egy miniatűr aranyozott képet, s egy díszoklevelet azt tanúsítván, hogy Somogy Megye Közgyűlése jóvoltából jogosultak e cím viselésére.
Immár 54 jelentős érték gazdagítja Somogy kincsestárát. A miniatűr képek egy-egy példánya a Megyeháza lelkének „elkeresztelt” Címerteremben találhatók. Ott, ahol szimbolikusan Somogyország valamennyi települése jelen van, hiszen városainak, falvainak – mind a kétszáznegyvenötnek – a jelképe látható a fekete falakon. Az elkövetkezendő hónapokban újabb öt díjazottnak adják át a megye vezetői az elismerő címet. S, hogy kik kapják?
Bernáth Aurél életműve. 1895. november 13-án született Marcaliban, majd Kaposváron élt. Nagy hatással volt rá a Franciaországból hazatért Rippl-Rónai József művészete. Bécs, München, Berlin, Róma legjelentősebb művészeivel tartotta a kapcsolatot; 1926-tól itthon – többnyire Budapesten és Pöstyén – alkotott. 1927-ben lett tagja a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). Nemcsak művészként, de pedagógusként is hozzájárult a XX. századi magyar képzőművészet megújításához. Marcaliban kiállító terem őrzi nevét; műveiből jelentős gyűjtemény található a Somogy Megyei Múzeumban. Munkásságával több életrajzi mű és album foglalkozik.
A Fonyód-Bélatelepi villasor. Szaplonczay Manó egykori megyei tisztifőorvosnak köszönhetően került sor a fonyódi Várhegy oldalában húzódó bélatelepi eredetileg 28 épületből álló századfordulós villasor megépítésére, amely a fonyódi fürdőkultúra nyitóepizódjának köszönhető. A villasoron elsősorban előkelő kaposvári és budapesti családok építtettek maguknak nyaralót. Itt pihent többek között Huszka Jenő zeneszerző, a Törley pezsgőgyáros família is. A Balaton-parti villaépítészetet egyedül álló módon, együttesként reprezentálja. Az előtte húzódó sétányról páratlan balatoni panoráma tárul elénk.
A Megyei és Városi Könyvtár. 1825-ben gróf Festetich László tett javaslatot a vármegyei könyvtár létrehozására. 1952-es újjáalakulása óta folyamatosan gyarapodó könyvállományával a naponta megforduló újságolvasók, a kutatók, a gyerekek és az egyetemisták szellemi-kulturális központja lett. Csaknem félmillió darabos könyv- és folyóirat-állományával, audio-vizuális dokumentumával, helytörténeti kutatórészlegével, művészeti, irodalmi, zenei estjeivel, kiállításával, gyermekprogramjaival ma is jelentős szerepet tölt be a somogyi kulturális, tudományos és társadalmi életben, valamint az olvasóvá nevelésben.
Somogyvámos Pusztatornya. A település fő látványossága az Ihász-dűlőben lévő, koragótikus templomrom, amely Somogyvámos címerében is megtalálható. Akkoriban itt terült el Vámos falu. Érdekessége, hogy négyszögből nyolcszögbe formálódik a templom tornya. A tizenharmadik századból való épületnek ma is állnak a nyugati falai, valamint a szentélye, így könnyű elképzelni Isten hajdani vámosi hajlékát, amely számos szakrális rendezvényhez kínálhat különös atmoszférájú díszletet.
A gyékényesi kotró. A magyar-horvát határ mentén lévő település bányatavai közül a kétszázhúsz hektáros Kotró a legnagyobb, amely hangulatos szigetekkel, félszigetekkel, öblökkel tarkított. Kristálytiszta vízének köszönhetően e vidék már igazi üdülőövezetté alakult. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként számon tartott, igézően szép környezetben lévő horgász- és búvárparadicsom egyre több hazai és külföldi látogatót vonz.
Látható, hogy mennyi szín, mennyi íz van jelen e tájon. Szívesen várunk mindenkit, hogy személyesen fedezze fel Somogyország ezernyi kincsét.
Fotó: Vígh István Ádám