A Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításának tapasztalatai, a pályázati rendszer továbbfejlesztésének irányai

Előzmények

A Csatlakozási Szerződés értelmében Magyarországnak 2004. január 1-étől lehetősége nyílott arra, hogy megkezdje a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását, a strukturális alapok forrásainak felhasználását. Az ezekhez kapcsolódó, nemzeti szintű koordinációs feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Hivatal látja el. 2004 és 2008 között a Terv keretében Magyarország közel 675,88 milliárd forintot fordít a gazdaság és társadalom fejlesztésének előmozdítására, amely összeg 75 százalékát az Európai Unió, 25 százalékát a központi költségvetés biztosítja. A Terv keretében megfogalmazott stratégiai célok elérését négy ágazati és egy regionális program szolgálja, ezek az alábbiak:

• humánerőforrás-fejlesztés,
• gazdasági versenyképesség,
• agrár és vidékfejlesztés,
• környezetvédelem és infrastruktúra, valamint 
• regionális fejlesztések.  

A programok megvalósításáért felelős Irányító Hatóságok a teljes keret 67 százalékát nyilvános pályázatok keretében kiválasztott projektek megvalósítására, 29 százalékát úgynevezett központi programok és projektek lebonyolítására fordítják, a források 4 százalékát a programok hatékony megvalósítását elősegítő szakmai segítségnyújtási projektekre különítették el.

A megvalósítás rendszerének kialakításakor az alapvető célt azon feltételek megteremtése képezte, amelyek a források szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükségesek. A pályáztatás rendszere a korábbi tapasztalatok (Előcsatlakozási Alapok, Széchenyi Terv) alapján, illetve a tagországok gyakorlatának figyelembe vételével került kialakításra.

A programok elindítása óta eltelt időszak választ nyújtott az indítás időszakában gondolatainkban folytonosan jelen lévő kérdésekre, azaz hogy

• Lesz-e elég pályázat? Lesz-e elég jó minőségű pályázat?
• Bírja-e az intézményrendszer a külső elvárások, a nagy mennyiségű pályázat, másrészt a szigorú felhasználási feltételek adta nyomást?
• Elég hatékonyak lesznek-e a kialakított mechanizmusok a források felhasználásához, hosszabb távon a megfogalmazott stratégiai célok megvalósításához?

Elért eredmények rövid összegzése

Mindenekelőtt Magyarország képes volt kihasználni azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió által rendelkezésünkre bocsátott támogatások 2004. január 1-ét követően felhasználhatóvá váltak. Csatlakozásunk előtt több, mint negyed évvel, 2004. január 15-én megjelentek az első pályázati felhívások, az első negyedév végéig az Irányító Hatóságok  valamennyi (összesen 64 db) pályázati felhívást kiírták.  

E pályázatok iránt kezdettől fogva kimagasló érdeklődés mutatkozott, ennek és a rendkívüli pályázói aktivitásnak köszönhetően 2004. végéig több, mint 16000 projektjavaslat került benyújtásra. A benyújtott pályázatokban megjelenített támogatási igény teljes volumene meghaladta a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében rendelkezésre álló, teljes – hároméves keret – nagyságát. Bebizonyosodott tehát, hogy e forrásmennyiséget képesek leszünk kitölteni tényleges fejlesztési elképzelésekkel. A legnépszerűbb pályázatokat, amelyek esetében a benyújtott támogatási igény akár a teljes három éves keretet is meghaladta, az Irányító Hatóságok ideiglenes jelleggel felfüggesztették, e pályázatok újólag történő kiírásáról az értékelés folyamatának lezárulását követően, a rendelkezésre álló szabad források figyelembe vételével döntenek.

A nyertes pályázatokra megítélt összes támogatás értéke 101,413 milliárd forint, amely a pályázatokra elkülönített keretek 22%-át képezi. A központi projekteket is figyelembe véve megállapítható, hogy az irányító hatóságok 2004 végégig a teljes NFT keret 27%-ának kihelyezéséről döntöttek.

Fontos előrelépésnek tartjuk, hogy a jogszabályi keretek egységes követelményeket  határoztak meg a pályázatok kezelésének, beleértve a pályázat bemutatására használt formanyomtatvány formai-tartalmi elemeinek vonatkozásában, amelyek egyértelműen javítják a végrehajtási rendszer következetességét és átláthatóságát.

A továbbfejlesztési irányok meghatározásának folyamata

Amire a statisztikai adatok is rámutatnak
A továbbfejlesztési irányok, feladatok meghatározásakor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a megvalósításra vonatkozó alapvető adatok is igen beszédesek. A korábban már említett benyújtott támogatási igény egyrészt biztató, másrészt a tapasztalatok óvatosságra intenek, ugyanis jelentős arányt (30%) képviselnek formai okokból elutasított, azaz a formai feltételeket nem teljesítő pályázatok. (Ezen arány magában foglalja a nem korrigálható formai feltételeket, illetve hiánypótlási lehetőség esetében a hiánypótlási felszólítást követően sem teljesítő pályázatokat). Itt érdemes megjegyezni, hogy a benyújtott pályázatok megközelítőleg 75%-a esetében kellett a pályázóktól a formai feltételek pótlólagos teljesítését kérni. E számok rámutatnak egyrészt a pályázati feltételrendszer egyszerűsítésének, másrészt a pályázók megfelelő felkészítésének, szakmai támogatásának szükségességére.

Elemzések
Az operatív programok megvalósítása a források felhasználásában részt vevő szervezetektől megköveteli a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodást. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha a szervezetek folyamatosan elemzik a végrehajtási rendszer működését, és ha a továbbfejlesztés tevékenységük szerves részét képezi.

Ennek jegyében 2004. őszén – versenyeztetést követően kiválasztott – külső szakértő céget bíztunk meg – minta jelleggel kiválasztott – pályázati kiírások átvilágítására. A vizsgálat legfontosabb szempontjai az alábbiakban összegezhetőek:
• a pályázati kiírások a jogszabályokkal való összhangja,
•  illetőleg a pályázati feltételek jogszabályi indokoltsága (pl. a pályázati kiírások tartalmaznak–e olyan feltételt, amelyet jogszabály nem ír elő és amely a hatályos jogszabályokhoz képest szükségtelen szigorítást tartalmat),
• a pályázati feltételek szakmai indokoltsága (pl. a pályázati kiírások tartalmaznak–e olyan akár a pályázat benyújtásával, akár megvalósításával kapcsolatos feltételt, amelyeket szakmai indokok nem támasztanak alá), és
• a pályázati feltételek értelmezhetősége (megfelelő-e a jelen pályázati kiírások részletezettsége, áttekinthetősége).

Megkezdődött a pályázatkezelés (elsősorban projekt kiválasztás) folyamatának szintén független szakértők által történő átvilágítása. E projekt elvárt eredménye, hogy rávilágítson egyrészt azokra a problémákra, amelyek megoldást, továbbfejlesztést igényelnek, másrészt feltárja azokat a gyakorlati tapasztalatokat, megoldásokat is, amelyeket hatékonyságuk, eredményességük okán célszerű lenne az intézmények széles körében terjeszteni.

A rendelkezésre bocsátott források szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználása szempontjából kiemelt fontosságú feltétel a megfelelő intézményrendszer kialakítása és működtetése, a feladatok ellátáshoz szükséges személyi állomány megteremtése és megtartása. Felmérést készítettünk elő a szükséges, illetőleg rendelkezésre álló humán erőforrás háttér, a továbbképzési szükségletek, a fluktuáció mértékének és okainak, az intézményrendszer megtartó erejét befolyásoló legfontosabb tényezők meghatározása érdekében.

Hogyan tovább?

Irányok
A 2004. évi tapasztalatok alapján a pályázati rendszer vonatkozásában megfogalmazott fő fejlesztési irányok az alábbiakban összegezhetőek:
 
• Stratégiai-minőségi szemlélet
• Munkafolyamatok gyorsítása, hatékonyságának javítása
• Egyszerűsített, pályázóbarát rendszer 
• Ügyfél-orientált, menedzser típusú megközelítés meghonosítása a végrehajtásban részt vevő szervezetek körében.

Feladatok
A pályázati rendszer továbbfejlesztése komplex megközelítést igényel, amely magában foglalja a 

• jogszabályi háttér felülvizsgálatát, 
• a pályázati kiírások felülvizsgálatát elsősorban a stratégiai célokkal való összhang, a valóban szükségesre korlátozódó követelmények meghatározása, formanyomtatvány egységesítése, pályázati útmutatók egységesebbé és közérthetőbbé tétele érdekében,
• a végrehajtásban részt vevő szervezetek eljárásrendjeinek felülvizsgálatát,
• a pályázók, illetve a végrehajtásban részt vevő szervezetek számára kidolgozott útmutatók aktualizálását, továbbfejlesztése (pl. közbeszerzés, horizontális célok), 
• a jó példák a pályázókkal való megismertetését az elvárások, a sikeres megvalósításhoz szükséges feltételek tudatosítás céljából, 
• a pályázók folyamatos szakmai támogatását (ügyfélszolgálat, monitoring tevékenység keretében).

A megvalósítás környezetének, rendszerének, eredményeinek elemzése 2005-ben is kiemelt feladatot jelent. Terveink szerint az értékelések, elemzések a végrehajtási rendszer működésének, a megvalósítás első eredményeinek, a közösségi politikák (pl. közbeszerzés, horizontális célok, stb.) érvényesítésének vizsgálatára fognak összpontosítani.