A modern közigazgatás szellemiségében megkérdőjelezhetetlen az alapvető alkotmányos jogokra utaló alapelvek fontossága. Szerzőnk ezekre hívja fel a figyelmet az Ákr.-ben nevesített elvek ismertetésével. Mint az a közigazgatásban dolgozó tisztviselők előtt javarészt ismeretes, 2018. január 1. napjától hatályos az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.). Egy Magyarország Kormánya részére készített részletes jelentésben…

A HVG-ORAC Kiadó hamarosan megjelenteti a közigazgatási eljárásjog két új kódexének, a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) szóló törvények kommentárjait. Ízelítőként az alábbi cikkünkben egy részletet adunk közre a kommentárból, melyben az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Hajas Barnabás az Ákr. 7–11. §-ait, tehát az Ákr….

A HVG-ORAC Kiadó hamarosan megjelenteti a közigazgatási eljárásjog két új kódexének, a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról (Kp.) szóló törvények kommentárjait. Ízelítőként az alábbi cikkünkben egy részletet adunk közre a kommentárból, melyben a Kúria bírónője, Mudráné dr. Láng Erzsébet a Kp. IX. fejezetének, az azonnali jogvédelemnek…

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján elfogadta a közigazgatási eljárás új rendjét szabályozó, Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, rövid elnevezése szerint Ákr.-t. Az Ákr. 2018. január 1-jén lép hatályba. Az új eljárási kódex a közigazgatási eljárásjog megújítását tűzte célul, véget kíván vetni az elmúlt évtizedben jellemző…

Bevezetés gyanánt[1] „Minden állam alkotmánya csak annyit ér, amennyit abból a közigazgatás megvalósítani bír.”[2] Az Alaptörvény XXIV. cikke mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Emellett az ügyfeleknek és a végrehajtó hatalomnak egyaránt az az alapvető elvárása a közigazgatási hatósági eljárásokkal szemben, hogy azokban a lehető leggyorsabban…

Arra szeretnék szorítkozni, hogy a perjogi elképzelésekhez fűzzek néhány személyes gondolatot. Rendkívül nagy jelentőségű lépés a közjogi bíráskodás számára, hogy a bírói hatáskör megfogalmazása elszakad a hatósági határozat felülvizsgálatának dogmatikájától, és lehetővé válhat a fejlett jogrendszerek által már évtizedek óta használt közigazgatási jogvita fogalmának bevezetésére. Ugyancsak ki kell emelni, hogy a napjainkra hihetetlenül összetetté vált…

Jogtörténeti tanulmányokból láthatjuk, hogy a nevesebb jegyzők mellett számos tanítvány írta diktátum után az okiratokat. Ezek megfogalmazására különös gondot fordítottak és a szebb szókapcsolatokban, fordulatokban bővelkedő irományokat maguk számára is lemásolták. Hamar kialakultak az okiratminta-gyűjtemények. Egyértelmű, hogy a középkori világi értelmiség legtevékenyebb, kifinomult és művelt rétegét a jogi írásbeliség hordozói, nótáriusok, írnokok alkották. Mint írástudók,…

  Digitális Magyarország A Digitális Magyarország egy olyan átfogó kormányzati program, amely 2020-ig a teljes hazai digitális környezet fejlesztését célozza meg. A program egyik legfontosabb eleme, hogy 2018-ra minden háztartásba eljusson a szélessávú internet, 2020-ig pedig kiterjedtebbé és hatékonyabbá váljon az e-ügyintézés, így ezáltal, valamint a digitális írástudás elterjedésével javuljon az állampolgárok életminősége. Ami a…

Az elmúlt évek során számos olyan fontos változás történt – gondoljunk itt akár a jogszabályi kontextus változásaira, vagy a gyermekvédelmet érintő illetékességi terület, ezáltal a feladatszervezés módosulásaira –, melyek hatást gyakoroltak a gyermekvédelmi jelzőrendszer mindennapi feladatellátására. Jelen írás arra vállalkozik, hogy azonosítsa a különböző kapcsolódási pontokat az eltérő szintű, ám a gyermekvédelemben egyaránt fontos szerepet…

(DRÉHR IMRE)   1. Intézménytörténeti visszapillantás, avagy a hazai gyermekvédelem csírái Magyarországon az állami gyermekvédelem 1901-ben jelent meg a jogrendszerben, az úgynevezett Széll Kálmán-féle törvényekkel. Ekkor a fő cél elsősorban az elhagyott gyermekek állami védelme, illetve a fogyatékos és krónikusan beteg gyermekek intézményi ellátásának biztosítása volt. Az Országos Gyermekvédő Liga, majd később az Országos Gyermekvédelmi…