A Kincstár új szerepköre az önkormányzati gazdálkodási feladatok ellátásában

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

A Kincstár új szerepköre az önkormányzati gazdálkodási feladatok ellátásában

,
Szerző(k):
Dr. Molnár Péter
aljegyző, Kiskörei Polgármesteri Hivatal


Szinte pontosan két éve jelent meg e lap hasábjain az egyes önkormányzati gazdálkodási feladatok központi ellátásának lehetőségeit is tárgyaló írásom „A távoli ellenjegyzés létjogosultságáról” címmel. A cikk írásakor – az önkormányzati szektor egyes szereplőinek az ASP rendszer bevezetését övező félelmei ellenére – álláspontom szerint még egyáltalán nem tűnt biztosnak az, hogy az állam központi költségvetési szerveken keresztül is részt kíván venni e feladatok ellátásában. A kérdés csak a Magyar Közlöny néhány napja megjelent 2018/172. számában közzétett, a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és az általuk alapított költségvetési szervek részére biztosított kincstári könyvvezetési szolgáltatás kialakításáról 1562/2018. (XI.10.) Korm. határozat tükrében tekinthető eldöntöttnek.

A Kormányhatározat lényegében annak deklarálása, miszerint a Kormány vizsgálni kívánja a kincstári könyvvezetés megteremtésének lehetőségét az államháztartás önkormányzati alrendszerében, ennek érdekében pedig egy, egyes háromezer főt el nem érő települési önkormányzatokat és azok költségvetési szerveit érintő pilot projekt elindításáról döntött. A program megvalósítása az ASP rendszer igénybevételével, várhatóan 2019. március 1-én kezdődik, az országos kiterjesztésre pedig a legkésőbb 2020. június 30. napjáig esedékes, a tapasztalatokról készült pénzügyminiszteri beszámolót és javaslatot követően kerülhet sor.

A mérsékelt sajtóvisszhangot is kiváltó[1] kormányhatározattal egyidejűleg került közzétételre a Magyar Közlönyben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 207/2018. (XI.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a módosító rendelet). A jogszabály leglényegesebb rendelkezése az államháztartásról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az Ávr.) 9.§-át egészíti ki egy új bekezdéssel, amely – erre irányuló megállapodás alapján – az eddig az alapvetően a gazdasági szervezethez rendelt – Ávr. 9.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti gazdálkodási feladatok Kincstár által történő ellátását teszi lehetővé az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és az általuk alapított költségvetési szervek vonatkozásában, megteremtve ezzel a jogi előfeltételeit a Kormányhatározatban foglalt pilot projekt végrehajtásának.

Ahhoz, hogy megértsük e rendelkezés jelentőségét, a továbbiakban célszerű áttekintenünk a gazdasági szervezetre vonatkozó releváns előírásokat. Az Ávr. értelmében a gazdasági szervezet, mint szervezeti egység felelős egyrészt a  költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért [9.§ (1) bekezdés a) pont] másrészt a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért [9.§ (1) bekezdés b) pont].

Gazdasági szervezettel természetesen nem minden költségvetési szerv rendelkezik. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: az Áht.) vonatkozó 10.§ (4a) bekezdése alapján gazdasági szervezet kizárólag azoknál a költségvetési szerveknél – ide nem értve az önkormányzat hivatalát – hozhatóak létre, amelyek éves átlagos statisztikai létszáma a 100 főt eléri. A fenti feltételnek meg nem felelő költségvetési szerveknél a gazdasági szerv feladatainak ellátására az irányító szerv erre irányuló döntésével más szervet is kijelölhet.

A szabályozás alapján tehát a gyakorlatban leggyakrabban (kis önkormányzatoknál végső soron szükségszerűen) az önkormányzati hivatal látja el a gazdasági szervezethez rendelt feladatokat valamennyi költségvetési szerv vonatkozásában az Ávr. kisegítő rendelkezése[2] alapján abban az esetben is, ha magában a hivatalban sincs lehetőség szervezeti egység létrehozására.[3]

Az önkormányzati hivatal (vagy a gazdasági szervezettel rendelkező egyéb költségvetési szerv) az ellátási kötelezettség alól csak szűk körben, az Ávr. már említett 9.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok tekintetében mentesülhet azzal, hogy él az ugyanezen szakasz (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel és a feladatok ellátását külső szolgáltatás megrendelésével biztosítja. Hangsúlyozandó, hogy mivel a lehetőség kizárólag a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetésével, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok vonatkozásában áll fenn,[4] a gazdasági szervezethez rendelt feladatok döntő többsége – egészen a módosító rendelet hatálybalépéséig – az Ávr. alapján csak a hivatal vagy más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv által kerülhetett ellátásra.

Éppen e ponton hozott gyökeres változást módosító rendelet, amely értelmében a Kincstárral kötött megállapodás alapján elvben már a fenti, alapvető feladatok vonatkozásában is megszűnhet a gazdasági szervezet (vagy éppen a gazdasági szervezet feladatait önálló szervezeti egység hiányában ellátó önkormányzati hivatal) közvetlen ellátási kötelezettsége. Fontos tehát észrevennünk, hogy a jogszabály vélhetően jóval többről szól, mint pusztán a kincstári könyvvezetés bevezetéséről.

Természetesen még számos kérdés felmerülhet: jelenleg nem ismerjük a módosító rendelet által előírt munkamegosztási és felelősségvállalási megállapodások majdani tartalmát, így a hivatal által ellátandó részfeladatok terjedelmét és e részfeladatok ellátásának módját sem. Egyelőre talány az is, hogy mindez hatással lesz az önkormányzati hivatalok létszámszükségletére – noha az ASP rendszer lehetőségeinek számbavételével talán már következtethetünk rá. A közeljövőben – a pilot projektek indulása és első tapasztalatai kapcsán – vélhetően minden kérdésre választ kapunk, ám talán már addig is érdemes elgondolkodni a hivatalok csökkentett gazdálkodási feladatkörrel – vagy épp „klasszikus” gazdasági szervezet nélkül – történő működtetésének megszervezhetőségén.

 


[1] Ld. pl. a Portfolio alapvető tévedést tartalmazó (a költségvetési szerveket az önkormányzat cégeivel azonosító) cikkét – https://www.portfolio.hu/gazdasag/vizsgaltatja-a-kormany-az-onkormanyzatok-es-cegeik-szamara-a-kincstari-konyvvezetest.303948.html

[2] Ávr. 9.§ (4) bekezdése

[3] Vö. Kttv.236.§ (5) bekezdése

[4] azaz pl. egy vállalkozás által biztosított könyvvezetési szolgáltatás önkormányzat által történő igénybevétele – egyes újabb vélekedésekkel ellentétben – legalábbis aggályosnak tekinthető.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu