Szinte pontosan két éve jelent meg e lap hasábjain az egyes önkormányzati gazdálkodási feladatok központi ellátásának lehetőségeit is tárgyaló írásom „A távoli ellenjegyzés létjogosultságáról” címmel. A cikk írásakor – az önkormányzati szektor egyes szereplőinek az ASP rendszer bevezetését övező félelmei ellenére – álláspontom szerint még egyáltalán nem tűnt biztosnak az, hogy az állam központi költségvetési szerveken keresztül is részt kíván venni e feladatok ellátásában. A kérdés csak a Magyar Közlöny 2018/172. számában közzétett, a helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és az általuk alapított költségvetési szervek részére biztosított kincstári könyvvezetési szolgáltatás kialakításáról szóló 1562/2018. (XI. 10.) Korm. határozat tükrében tekinthető eldöntöttnek.^[1]

A Kormányhatározat lényegében annak deklarálása, miszerint a Kormány vizsgálni kívánja a kincstári könyvvezetés megteremtésének lehetőségét az államháztartás önkormányzati alrendszerében, ennek érdekében pedig egy, egyes háromezer főt el nem érő települési önkormányzatokat és azok költségvetési szerveit érintő pilot projekt elindításáról döntött. A program megvalósítása az ASP rendszer igénybevételével, várhatóan 2019. március 1-jén kezdődik, az országos kiterjesztésre pedig legkésőbb 2020. június 30. napjáig esedékes, a tapasztalatokról készült pénzügyminiszteri beszámolót és javaslatot követően kerülhet sor.

A mérsékelt sajtóvisszhangot is kiváltó^[2] kormányhatározattal egyidejűleg került közzétételre a Magyar Közlönyben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 207/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a módosító rendelet). A jogszabály leglényegesebb rendelkezése az államháztartásról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az Ávr.) 9. §-át egészíti ki egy új bekezdéssel, amely – erre irányuló megállapodás alapján – az eddig az alapvetően a gazdasági szervezethez rendelt – Ávr. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti – gazdálkodási feladatok Kincstár által történő ellátását teszi lehetővé az önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és az általuk alapított költségvetési szervek vonatkozásában, megteremtve ezzel a jogi előfeltételeit a Kormányhatározatban foglalt pilot projekt végrehajtásának.

Ahhoz, hogy megértsük e rendelkezés jelentőségét, a továbbiakban célszerű áttekintenünk a gazdasági szervezetre vonatkozó releváns előírásokat. Az Ávr. értelmében a gazdasági szervezet mint szervezeti egység felelős egyrészt a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért [9. § (1) bekezdés a) /em> pont], másrészt a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért [9. § (1) bekezdés b) pont].

Gazdasági szervezettel természetesen nem minden költségvetési szerv rendelkezik. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: az Áht.) vonatkozó 10. § (4a) bekezdése alapján gazdasági szervezet kizárólag azoknál a költségvetési szerveknél – ide nem értve az önkormányzat hivatalát – hozhatóak létre, amelyek éves átlagos statisztikai létszáma a 100 főt eléri. A fenti feltételnek meg nem felelő költségvetési szerveknél a gazdasági szerv feladatainak ellátására az irányító szerv erre irányuló döntésével más szervet is kijelölhet.

A szabályozás alapján tehát a gyakorlatban leggyakrabban (kis önkormányzatoknál végső soron szükségszerűen) az önkormányzati hivatal látja el a gazdasági szervezethez rendelt feladatokat valamennyi költségvetési szerv vonatkozásában az Ávr. kisegítő rendelkezése^[3] alapján abban az esetben is, ha magában a hivatalban sincs lehetőség szervezeti egység létrehozására.^[4]

Az önkormányzati hivatal (vagy a gazdasági szervezettel rendelkező egyéb költségvetési szerv) az ellátási kötelezettség alól csak szűk körben, az Ávr. már említett 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok tekintetében mentesülhet azzal, hogy él az ugyanezen szakasz (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel és a feladatok ellátását külső szolgáltatás megrendelésével biztosítja. Hangsúlyozandó, hogy mivel a lehetőség kizárólag a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetésével, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok vonatkozásában áll fenn,^[5] a gazdasági szervezethez rendelt feladatok döntő többsége – egészen a módosító rendelet hatálybalépéséig – az Ávr. alapján csak a hivatal vagy más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv által kerülhetett ellátásra.

Éppen e ponton hozott gyökeres változást a módosító rendelet, amely értelmében a Kincstárral kötött megállapodás alapján elvben már a fenti, alapvető feladatok vonatkozásában is megszűnhet a gazdasági szervezet (vagy éppen a gazdasági szervezet feladatait önálló szervezeti egység hiányában ellátó önkormányzati hivatal) közvetlen ellátási kötelezettsége. Fontos tehát észrevennünk, hogy a jogszabály vélhetően jóval többről szól, mint pusztán a kincstári könyvvezetés bevezetéséről.

Természetesen még számos kérdés felmerülhet: jelenleg nem ismerjük a módosító rendelet által előírt munkamegosztási és felelősségvállalási megállapodások majdani tartalmát, így a hivatal által ellátandó részfeladatok terjedelmét és e részfeladatok ellátásának módját sem. Egyelőre talány az is, hogy mindez hatással lesz az önkormányzati hivatalok létszámszükségletére – noha az ASP rendszer lehetőségeinek számbavételével talán már következtethetünk rá. A közeljövőben – a pilot projektek indulása és első tapasztalatai kapcsán – vélhetően minden kérdésre választ kapunk, ám talán már addig is érdemes elgondolkodni a hivatalok csökkentett gazdálkodási feladatkörrel – vagy épp „klasszikus” gazdasági szervezet nélkül – történő működtetésének megszervezhetőségén.

[1] A cikk megjelent a www.jegyzo.hu oldalon, 2018. november 26-án: https://jegyzo.hu/a-kincstar-uj-szerepkore-az-onkormanyzati-gazdalkodasi-feladatok-ellatasaban/

[2] Lásd pl. a Portfolio alapvető tévedést tartalmazó (a költségvetési szerveket az önkormányzat cégeivel azonosító) cikkét – https://www.portfolio.hu/gazdasag/vizsgaltatja-a-kormany-az-onkormanyzatok-es-cegeik-szamara-a-kincstari-konyvvezetest.303948.html

[3] Ávr. 9. § (4) bekezdése.

[4] Vö.: Kttv. 236. § (5) bekezdése.

[5] Azaz pl. egy vállalkozás által biztosított könyvvezetési szolgáltatás önkormányzat által történő igénybevétele – egyes újabb vélekedésekkel ellentétben – legalábbis aggályosnak tekinthető.