Mottó: „… minden jogorvoslatot kimerítettünk,  és úgy gondolom,
hogy bár több hibát is elkövettünk,  de ezzel kárt nem okoztunk,
sőt értéket teremthettünk a támogatás jóvoltából.”

In medias res

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.) hatályba lépése, azaz 1996. augusztus 15. óta hazánkban hetvenkilenc eljárás zajlott hetvenkét önkormányzattal szemben. Az eltérő számot implicite az eredményezi, hogy hét településsel szemben két alkalommal is le kellett folytatni az eljárást: Bakonszeg (1996–1998, 2000–2001), Nágocs (1996–1998, 2000–2002), Sáta (1999–2002, 2010–2012), Selyeb (2009–2010, 2012–2013), Verseg (2011–2012, 2015–), Tiszabő (2011–2014, 2017–) és Olasz (2012–2013, 2018–2019) esetében. Jelenleg négy eljárás van folyamatban, Verseg, Tiszabő, Szentegát és Dencsháza Önkormányzatával szemben.

Az utolsó három eljárás Baranya megyei önkormányzatokkal szemben indult, melynek következtében a tizennyolc eljárással „első helyen” álló Borsod-Abaúj-Zemplén megye mögött jelenleg Baranya megye foglalja el a második helyet.

Írásomban a hetvennyolcadik eljárásról, Dencsháza Község Önkormányzatának adósságrendezéséről írok.

A Pécsi Törvényszék 7.Apk.2/2018/6. számú végzésével 2018. június 29-én tette közzé, hogy a 2018. június 13-án jogerőre emelkedett végzésével elrendelte Dencsháza Község Önkormányzata adósságrendezésének megindítását.

A törvényszék által kijelölt pénzügyi gondnok a budapesti székhelyű KERSZI Zrt. lett. A feladatot ténylegesen végző pénzügyi gondnok pedig Csehné Köteles Rozália, aki már több Baranya megyei adósságrendezést is levezényelt, hiszen ő dolgozott Hásságy, Olasz (I–II), Szigetvár, Versend és Szentegát önkormányzatának „konszolidálásánál” is.

Amikor a fentieket papírra vetettem, megálltam az írással, hiszen több információval nem rendelkeztem a történtekről. Dencsháza esetében ugyanis furamód „hallgat a média”; sem az önkormányzat honlapján, sem pedig a megyei lapokban nem találtam érdemleges információt az adósságrendezésről. Hathatós segítséget és bővebb információt végül a Dencsházai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől, Mecseki Pétertől kaptam.

A Baranya megyei eljárások

Az 1. táblázat adatai jól mutatják, hogy Baranya megyében 2000 ősze óta nyolc településsel szemben kilenc eljárás indult: egy városi, valamint hét községi önkormányzattal szemben. Az eddig lezárult hét eljárás közül öt egyezséggel, kettő pedig vagyonfelosztással zárult; két eljárás folyamatban van.

A Baranya megyei eljárások sajátossága ugyanakkor, hogy Szigetvár mellett csak ezer fő alatti települések kerültek eljárás alá. Amíg azonban Szigetvár esetében az adósságrendezés oka a termálfürdő- és kórházfejlesztés svájci frank alapú kötvénykibocsátásából, valamint a tanuszoda PPP-konstrukcióban történő megvalósításából eredeztethető, addig a kisközségi önkormányzatok egyszerűbb okok miatt kerültek eljárás alá. Gilvánfa, Versend és Siklósnagyfalu „szállítói tartozások” gyűjtőnév alatt foglalta össze az adósságrendezéshez vezető okot, Hásságy és Olasz pedig a „közműfejlesztési beruházásból eredő áfa fizetési kötelezettség elmaradása” miatt került adósságrendezés alá. Ezzel szemben a górcső alá vett Dencsháza – szinte saját hibáján kívül – a projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdasági társaság imprudenciájának, gondatlanságának következtében került „csődhelyzetbe”.

Dencsháza projektjei

A 608 lakosú Dencsháza Baranya megye délnyugati részén, a Szigetvári járásban, az Ormánság és a Zselici dombság találkozásánál található kisközség. A településhez tartozik a 120 lakosú Péterfa-puszta is.

A település körzetközponti szerepet tölt be, hiszen itt található a Dencsházai Közös Önkormányzati Hivatal székhelye, valamint a Dencsháza község, Hobol község és Szentegát község Köznevelési Intézményfenntartó Társulás központja (Dencsházai Társult Óvodák és Konyha).^[1] Emellett háziorvosi és védőnői szolgálat, művelődési ház, könyvtár és tanyagondnoki szolgálat is működik a községben. Az önkormányzat a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

A munkanélküliség 18–20%-os. A településen csupán tizenhárom vállalkozás működik, melyek közül kilenc egyéni vállalkozás; a legjelentősebb két mezőgazdasági vállalkozás 5–10 foglalkoztatottal. Ebből következően a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat a közfoglalkoztatási program által, ahol évente 35 fő részére biztosít munkát.

1. táblázat
Az adósságrendezéssel érintett Baranya megyei önkormányzatok az eljárás időrendje szerint (2000–2019)

Forrás: Kutatás alapján saját szerkesztés

Az önkormányzat számottevő forgalomképes vagyonnal nem rendelkezik. A helyi adóbevételek közül az iparűzési adó évről évre csökkenő tendenciát mutat. Éppen ezért – az adósságrendezési eljárás előtt, a saját bevételek növelése érdekében – az önkormányzat az iparűzési adó mértékét 2%-ra növelte, illetve települési adót vezetett be a termőföldek után.

Az önkormányzat mérete ellenére sikeresen vett részt pályázatokon. A helyhatóság egyik legjelentősebb beruházása a „Roma telepeken élők lakhatási és integrációs modellprogramjában” való részvétel volt, melynek keretein belül a lakott külterületen élők egészséges ivóvízhez jutását, közlekedési lehetőségeik javítását, hulladékkezelési problémájuk megoldását, a telep elektromos árammal való ellátottságát, valamint az oktatási és egészségügyi feltételek javítását sikerült megvalósítani. Ezen túlmenően az önkormányzat konzorciumban részt vett egy összekötő út megépítésében, mellyel sikerült javítani a község elérhetőségét.

2014-ben az önkormányzat az „Egészségügyi alapellátás fejlesztése” című DDOP-3.1.3/G-14-2014-0074 számú pályázat sikere eredményeként kötött támogatási szerződést a háziorvosi szolgálati lakás fejlesztésére. A kivitelező a szigetvári székhelyű MELIO-START Építő és Szolgáltató Kft. volt.

2014-ben a helyhatóság támogatási kérelmet nyújtott be a KEOP-2014-4.10.0/F – „Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban” című pályázati komponens keretében is, amelyet az Európai Unió 2015 márciusában 73,1 millió forintos támogatásban részesített. A projekt átfogó céljaként a helyi önkormányzat a funkcionális szempontból kiemelt jelentőségű főzőkonyha és háziorvosi rendelő energetikai korszerűsítését és a megújuló energiafelhasználás növelését határozta meg.

2015. augusztus 31-én zárult a projekt, melynek keretében megvalósult az épületek hőszigetelése, nyílászáró cseréje, a fűtési rendszerek felújítása, valamint az új napelemes rendszerek telepítése. A fejlesztés összköltsége 73 099 597 forint volt, amelynek pénzügyi forrását teljes egészében az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapja biztosította.^[2]

Az adósságrendezés megindítása

Amint azt a bevezetőben írtam, 2018. június 29-én indult meg Dencsháza Község Önkormányzata adósságrendezése. A törvényszék végzéséből az is egyértelműen látszik, hogy az adósságrendezés megindítására irányuló kérelmet három hónappal korábban, 2018. március 23-án nyújtották be. Dencsháza esetében azonban nem az önkormányzat, hanem az egyik hitelező indította el az eljárást.

Mind a DDOP-s, mind pedig a KEOP-os beruházás kivitelezője a MELIO-START Kft. volt. Az utóbbi pályázat kivitelezésére a pécsi székhelyű AVI-FAMESTER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött ugyan szerződést az önkormányzat, a kivitelezést azonban szintén a MELIO-START Kft. mint alvállalkozó végezte. A projekt megvalósításával kapcsolatos projektmenedzseri feladatok ellátására a nagydobszai székhelyű London-Consulting Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződést a helyhatóság.

S persze Dencsháza esetében is igazolódott Murphy törvénye, azaz „ami bekövetkezhet, be is fog következni”. A projektek műszaki ellenőre a DDOP és a KEOP pályázatok között részbeni átfedést talált, ezért a kettős finanszírozás elkerülése érdekében jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az önkormányzat a KEOP projekt indikátorainak tarthatósága érdekében több tételt nem kíván megvalósítani a DDOP projektben. A műszaki tartalom változása bejelentési kötelezettséget vont volna maga után, amit azonban a projektmenedzser csak megkésve küldött be. Ebből következően – egy több hónapos jogorvoslati eljárás eredményeként – 2016. augusztus 18-án a támogató szervezet a KEOP projekt szerződését visszavonta.

Ezt követően az AVI-FAMESTER Kft. mint fővállalkozó engedményezési szerződésben átadta a követelést az alvállalkozó MELIO-START Kft.-nek. A gazdasági társaság elsőként fizetési meghagyást kért az önkormányzat ellen, mely a későbbiekben polgári peres eljárássá alakult. A polgári peres eljárás egyezségi eredménye az önkormányzatot a teljes összeg (48 044 263 Ft tőke, 1 852 500 Ft perköltség és 11 930 510 Ft kamat) megfizetésére kötelezte.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak nem volt fedezete a bíróság által jóváhagyott követelés kiegyenlítésére, az egyezség nem hozott eredményt, melynek következtében a cég 2018. március 23-án megindította az adósságrendezési eljárást.

Az adósságrendezési eljárás megindítását követően a törvényes határidőn belül megalakult az Adósságrendezési Bizottság. 2017. július 3-án Dencsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2017. (VII. 03.) önkormányzati rendeletével ugyanis módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletét,^[3] azaz a Har. 16. § (1) bekezdése alapján „a Képviselő-testület – ideiglenes – adósságrendezési bizottságot hozott létre”, melynek 2018 nyarán tagja lett Csehné Köteles Rozália pénzügyi gondnok, Kobra Ottó polgármester, Mecseki Péter jegyző, valamint Darabos József és Gayerné Nemeskéri Katalin önkormányzati képviselők.

A Har.-ban előírt határidőn belül Mecseki Péter jegyző 2018. június 29-i fordulónappal elkészítette az önkormányzat 2018. évi költségvetési beszámolóját, valamint a 2018. második félévére szóló válságköltségvetés rendelet-tervezetét, melynek megfelelően 2018. július 12-én Dencsháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2018. (VII. 12.) önkormányzati rendeletével megalkotta az önkormányzat 2018. évi válságköltségvetését, melynek főösszegét 122,8 millió forintban határozta meg.^[4]

A törvényszéki végzés közzétételének időpontja alapján – a Har. 10. § (1) bekezdés e) pontja értelmében – a hitelezők 2018. augusztus 28-áig jelenthették be hitelezői igényüket. A pénzügyi gondnokhoz a fenti időpontig 88 668 306 Ft összegben nyújtottak be hitelezői igényt, melyből a pénzügyi gondnok 68 857 569 forint összegű (55 064 895 Ft tőke, 1 852 500 Ft perköltség, 11 940 174 Ft késedelmi és ügyleti kamat) követelést fogadott be és igazolt vissza.

Az Adósságrendezési Bizottság javaslatára a képviselő-testület – a Har. 20. § (3) bekezdése alapján – a hitelezőket három hitelezői csoportba sorolta:

I. csoport: Dél TAKARÉK Szövetkezet,
II.  csoport: MELIO-START Kft.,
III. csoport: Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás.

Az önkormányzat egyezségi javaslata

Az eljárás alatt a Dél TAKARÉK Szövetkezet a Dencsházai Csatornabe-ruházó Víziközmű Társulat folyószámláját zárolta, a tagok lejáró lakástakarék-pénztári szerződéséből realizálódott bevételeket a lejárt hitel összegébe folyamatosan betörlesztette. A pénzügyi gondnok ezért igazolta vissza úgy a hitelezői igényt, hogy „összegében változó”. A végleges összeg csak az összes lakástakarék-pénztári szerződés felmondása és betörlesztése után állapítható meg. A Dél TAKARÉK Szövetkezet birtokában lévő kimutatás szerint a közölt 6 900 000 Ft-ból 3 400 000 Ft már „betörlesztésre” került, a további hátralékról nincs pontos kimutatás. A Társulat elnökével történt egyeztetés szerint az összeg kb. 3 400 000 Ft lehet.

A fentiek alapján a képviselő-testület 2018. december közepén elfogadta a reorganizációs programot, melyben a hitelezőkkel történő egyezség megkötése és annak végrehajtása érdekében a következő kötelezettségvállalásokat fogalmazta meg:

• Az I. hitelezői csoportba tartozó hitelező esetében a szerződések lezárását követően a fennmaradt kb. 3 000 000 Ft-ot az eljárás befejezését követően egy összegben kifizeti az önkormányzat a Dél TAKARÉK Szövetkezetnek, annak érdekében, hogy a Dencsházai Csatornaberuházó Víziközmű Társulat folyószámlájának zárolása feloldásra kerüljön, a Társulat végelszámolása megtörténjen és a be nem fizetett víziközmű hozzájárulást az önkormányzat adók módjára behajthassa, s ezáltal a Társulat helyett befizetett összeg megtérüljön.
• Az önkormányzat a II. csoportba tartozó hitelező 68 857 569 Ft összegű követelését több ütemben kívánja megfizetni: az eljárás befejezését követően egy összegben 12 000 000 Ft-ot, majd 2019. november 30-ig 9 000 000 Ft-ot, 2020–2023. között március 31-ig és november 30-ig 4 500 000–4 500 000 Ft-ot, 2024. március 31-ig pedig 4 827 273 Ft-ot.
• A III. csoportba tartozó hitelező 149 459 Ft összegű követelését az eljárás befejezését követően egy összegben a tárgy évi költségvetés terhére, a folyó évi működési kiadások között elszámolva kívánja megfizeti az önkormányzat.

2. táblázat
Dencsháza Község Önkormányzata által visszaigazolt hitelezői igény

Forrás: a reorganizációs program alapján saját szerkesztés

Amennyiben a hitelezők a fenti javaslatot nem fogadják el, következhet a vagyonfelosztás (ami felosztható vagyon hiányában eleve elvetélt ötlet), vagy évtizedes kuporgatás vár az önkormányzatra; bár a „művelt latin” szerint „frugalitas miseria est rumoris boni”, azaz a takarékosság a nyomorúság szép neve.

A történet az önkormányzat szemszögéből

2017 decemberében Jeki Gabriella írt^[5] első alkalommal arról, hogy csődközeli helyzetbe kerülhet a dencsházai önkormányzat egy már megvalósult projekt miatt.

A háziorvosi szolgálati lakás és a napközi otthonos főzőkonyha felújítását, energetikai korszerűsítését biztosító beruházás elkészülte és a pozitívan zárult ellenőrzése után az irányító hatóság ugyanis elutasította az önkormányzat támogatásának kifizetését. Így a település több, mint 48 millió forint vállalkozói díj és kamatai megfizetésével tartozik a kivitelező cég felé. – írta az újságíró.

Kobra Ottó polgármester ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a törvény biztosította jogorvoslati utat már végigjárták, hiszen az elutasító döntést többször megfellebbezték a Miniszterelnökségnél és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is. A Miniszterelnökség először helyt adott az önkormányzati kifogásnak, a Minisztérium azonban elutasította a kérést, így – a patthelyzet tipikus példájaként – ugyanabban az eljárásban született egy támogató és egy elutasító döntés is.

A polgármester kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy az önkormányzat által megbízott projektmenedzsment valóban követett el több adminisztrációs hibát és késedelmes bejelentést; amit a több párhuzamosan folyó projektből fakadó túlterheltség, valamint az Egységes Monitoring és Információs Rendszer működési problémáival magyaráztak.

A polgármester szerint ugyanakkor a közreműködő szervezet részéről is történtek valószínűsíthetően szintén túlterheltségből adódó késedelmek, illetve az előző európai uniós költségvetés lezárása miatt a határidő rövidségéből adódó elhamarkodott, nem kellően átgondolt döntések. Így például a projekt támogatási döntése még 2015-ben megszületett, a támogatói okiratot azonban csak 2016 áprilisában vonták vissza.

Kobra Ottó polgármester az adósságrendezés megindulása előtt leszögezte azt is, mivel Dencsháza kis lélekszámú, kevés saját bevételből gazdálkodó település, nem tud megbirkózni ekkora teher kifizetésével. Az adósságrendezés pedig egyértelműen ellehetetlenítené az önkormányzat folyamatban lévő pályázatait, melyekbe szintén jelentős pénzt és energiát fektettek; emellett korlátozná az intézmények működését és a munkabérek kifizetését.

Végezetül a polgármester elmondta: „Most minden jogorvoslatot kimerítettünk, és úgy gondolom, hogy bár több hibát is elkövettünk, de ezzel kárt nem okoztunk, sőt értéket teremthettünk a támogatás jóvoltából.”

A szűkszavú források szerint a főzőkonyha a felújítás előtt áldatlan állapotban volt, szinte a bezárás előtti állapotba került. A korszerűsítést követően azonban már két iskola és három óvoda közel háromszázötven gyermekét látja el, amelybe Dencsháza mellett Hobol és Szentegát intézményei is beletartoznak. A felújított főzőkonyhán biztosítják a három település szociális étkeztetését is, de egyre többen veszik igénybe szolgáltatásait a helyi lakosok is. A fejlesztés jó minőségben valósult meg, amely mind a település arculatát, mind pedig az épületek funkcióját, működtethetőségét nagymértékben segíti. A faluban a rendszerváltás óta, azaz elmúlt harminc évben nem voltak ilyen mértékű középület-fejlesztések. Sajnos úgy tűnik, jó ideig nem is lesznek.

A rendelkezésre álló források természetesen nem elegendőek arra, hogy reális képet alkothassunk a dencsházai adósságrendezésről, az azonban már most előrevetíthető, ha az önkormányzat nem kap központi szubvenciót – mint ahogyan az Csanádpalota esetében történt –, akkor legalább egy évtizedre ellehetetlenül, s nem csupán az önkormányzat, hanem a pénzügyi megszorító intézkedések következtében a lakosság életkörülményei is nehezebbek lesznek.

Zárszó

Utolsó gondolatként, egyfajta zárszóként még valami kikívánkozik belőlem. Szinte mindegyik jegyző és „kapcsolattartó” köztisztviselő találkozott már olyan projektmenedzseri feladatokat ellátó céggel, amelyik folyamatosan az önkormányzatot zaklatta a szükséges információkért és adatokért, s mihelyst „elvégezte” a szerződésben rögzített munkát, azonnal benyújtotta a számláját. S hogy azt követően mi lett a projekt, a beruházás sorsa, őt már nem érdekelte; egyszerűen – quasi re bene gesta (mint aki jól végezte dolgát) – mosta kezeit.

Valami hasonló dolog történhetett Dencsházán is. Egy beruházás műszaki tartalmának módosulása miatt a projektmenedzsernek bejelentési kötelezettsége lett volna, azaz kérnie kellett volna a támogatói okirat módosítását. Ezt a projektmenedzser meg is tette, csak jóval a határidő lejártát követően; melynek következtében a támogató szervezet a KEOP projekt szerződését, azaz a 73,1 millió forintos támogatást visszavonta.

Természetesen önmagát fogalmazza meg a kérdés: Ilyen esetben az önkormányzat, vagy az önkormányzat által megbízott projektmenedzseri feladatokat ellátó cég a felelős az adósságrendezés kialakulásáért?! Quot capita, tot sententiae. (Ahány ember, annyi vélemény.)

Természetesen nem kívánom, és nem szeretném a hibázó céget pellengérre állítani, nem akarom diszkreditálni, csupán egy anomáliára szerettem volna felhívni a figyelmet. Egy olyan joghézagra, ami egyelőre még megoldásra vár.

^[1] Forrás: Nemzeti Jogszabálytár/önkormányzati rendeletek/Baranya megye/Dencsháza

^[2] http://www.dencshaza.hu/kezdolap/aktualis-hireink

^[3] Forrás: Nemzeti Jogszabálytár/önkormányzati rendeletek/Baranya megye/Dencsháza

^[4] Forrás: Nemzeti Jogszabálytár/önkormányzati rendeletek/Baranya megye/Dencsháza

^[5] Jeki Gabriella: Fizetésképtelenné válhat az önkormányzat. Bama – Baranya megyei hírportál (2017. 12. 17.)