A próbaidő értelmezhetetlen a jegyzőre 2008/2
Tóth Zoltán
A Jegyző és Közigazgatás 2008/1. számában – Fehér József cikkében – már foglalkoztunk a Ktv. legutóbbi módosításával és a további tervekkel. A módosítás csomag előterjesztője a KÉT-OÖKÉT 2007. decemberi ülésén Szetey Gábor közszolgálati személyügyi államtitkár volt, aki azóta távozott a közigazgatásból, és ismét a versenyszférában dolgozik. A hatályba lépett Ktv. azon módosításáról kérdeztük Dr. Mészáros Miklóst, a JOSZ elnökét, amely a jegyzők próbaidejét szabályozza.
A próbaidő új szabályait már alkalmazzák az önkormányzatok, vagy csupán egy üres szabály, amelyet az Országgyűlés megszavazott?
Több önkormányzat már ezzel a módszerrel nevezte ki az új jegyzőt, legutóbb Budaörsön is így történt. A JOSZ meg fogja vizsgálni, hogy miképp alkalmazzák az önkormányzatok a próbaidőt az új jegyzők esetében.
Korábban csak pályakezdőknél volt a közigazgatásban próbaidő. Ez a szabály logikus volt, hiszen a kezdő köztisztviselőről nehéz megjósolni, hogy alkalmas lesz-e az állás betöltésére. A jegyzőnél is ez a helyzet? Számolnia kell a kinevezőnek információ hiánnyal?
A jegyző is köztisztviselő, azonban pályakezdőként nem nevezhettek ki jegyzőt, mert 2 éves szakmai gyakorlat, továbbá a képesítési előírások teljesítése volt szükséges. Az átlagos jegyzői karrier beosztott köztisztviselőként indul, és fokozatosan, vezetői gyakorlat megszerzése után válik valaki jegyzővé. Tipikusnak tekinthető a karrier további részében, hogy a községi jegyző nagyközségi, majd városi jegyzővé lép elő, ami már sok-sok évet és tapasztalatot jelenet a pályán. Nem ritka a területi, esetleg központi államigazgatási szervnél eltöltött gyakorlat sem. Így nem fordulhat elő, hogy kinevező testület zsákbamacskát vásárol a jegyzővel, mert az „előélet” dokumentált és ellenőrizhető.
A próbaidős szabály megakadályozza a jegyzői előmenetel természetes útját. Miért cserélné föl a jó teljesítményt nyújtó községi jegyző a határozatlan idejű kinevezést egy próbaidős városi állásra?!
Túl a személyes sorsot befolyásoló hibás döntésen, szakmailag – a Ktv. alapján – koherens döntés született?
Még ezt sem mondhatom. Az „áthelyezés” a Ktv. bevált intézménye. Ennek az intézménynek az alkalmazása lehetetlenné vált, anélkül, hogy erről a jogszabály rendelkezne a jegyző esetében. Pedig a jegyző is köztisztviselő, és ez egy nagyon gyakori megoldás.
A jegyzők személyében bekövetkezett változások okaival a 2007/3. számunkban foglalkoztunk. 15 év alatt a jegyzői karban 250% százalékos változás volt. A statisztikában nem szerepel olyan kérdés, hogy a képviselőtestület politikai összetételének a változása oka volt-e a jegyzőcserének. Ön szerint növekszik a jegyzői státusz politikai érintettsége?
Az, hogy a jegyző és polgármester ne legyen rossz viszonyban, az egészséges munkavégzés alapfeltétele. Természetesen kettőn áll a vásár. A politikai érintettség általában a testület és a polgármester konfliktusában jelenik meg, és nem a jegyző válik „politikai alannyá”. A politikának ilyen esetben a jegyző általában csak „tárgya”. Ezt a helyzetet tovább rontja a jegyző próbaidejének a bevezetése, amely értelmezhetetlen jogintézmény. A jegyzői pályázatnak olyan objektív feltételeket kell tartalmazni, aminek alapján az alkalmassága megítélhető.
A JOSZ tagjai közül többen inkább abban gondolkodnak, hogy a jegyző államigazgatási feladataira való tekintettel a közigazgatási hivatalok vezetőinek kellene jogosítványt adni a jegyzők kinevezésénél, de még inkább a visszahívásánál. Ez egyfajta garanciát jelentene arra, hogy a politikai irányváltások idején is a helyén maradhasson a helyi hivatal vezetője.
A Ktv. folyamatos módosítgatása kapcsán végre nem csak belepancsolni kellene a köztisztviselői törvénybe, hanem hosszútávon garantálni a köztisztviselői stabilitást.
A JOSZ mindig készen állt és a jövőben is készen áll a szakmai egyeztetésre.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
