A sok elkészült tervezési-fejlesztési dokumentum legnagyobb gyakorlati problémája, hogy az azokban megfogalmazott elképzelések, projektek – melyek komplex igényűek és egymásra épülnek – sokszor nem vagy másképp valósulnak meg. A jól előkészített, megvalósult tervek egyik jó példája a Siklósi Önkormányzat ún. „Tenkes Tervének” gyakorlati megvalósulása.

Általános értelemben a tervezésen egy jövőre vonatkozó, tudatos tevékenységet értünk, mely elősegíti a rendszerszemléletet és az egymást erősítő hatások megtalálását.
A magyarországi térségi tervezés egyik jelentős kiindulópontjának tekinthetjük az 1996. évi XXI. számú területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt, mely többszöri módosítása ellenére is, (1999, 2004) napjainkra megérett egy – immáron átfogó igényű – újra alkotásra.
A hazai tervezés jelenleg több szinten zajlik. Rendszerszintű probléma, hogy a területfejlesztésnek öt szintje , a területrendezésnek három szintje , az önkormányzati közszolgáltatás szervezésnek pedig változó tervezési szintjei vannak. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a tervezési dokumentumok között nincsen meg az elvárható, magas szintű összhang . A hazai átláthatatlan területfejlesztési helyzetet jól szemléltető vélemények szerint „Hazánk az egy négyzetméterre vetített tervekkel legjobban ellátott ország”.
Jelenleg több jogszabály is segíti a térségi tervezés kohézióját az egyéb – alacsonyabb és főképpen a magasabb szintű – tervezési dokumentumokkal. Azonban a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy bár a tervek oda-vissza figyelembe veszik egymást, még sincs meg a valódi, élő összhang az országos, a regionális, a megyei, a térségi és települési tervezési anyagok között. Ennek oka lehet a magasabb szintű tervek nem megfelelő előkészítettsége főleg a társadalmasítás gyenge volta ; a helyi és a nagyobb tervezési szintek részben eltérő prioritás célrendszere; a tervezési anyagok nem kellő napra készsége miatt.
Az elkészült tervek másik komoly – a gyakorlatban leginkább jelentkező – problémája, hogy a tervekben leírt elképzeléseket, projekteket nem kellő súllyal veszik figyelembe, a pályázati és egyéb lehetőségek gyakran felülírják az írott dokumentumokat.
A Siklósi Önkormányzat 2006-ban fogadta el a „Tenkes Tervet”, mint a város közép-távú fejlesztési tervét, melyet az önkormányzat azóta, magára nézve a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során vezérfonalként használ. Az elmúlt időszak sikeres pályázati munkájának köszönhetően a „Tenkes Tervet” megfogalmazott fejlesztési célterületek nagyrészén elindultak az elképzelt projektek. Ennek köszönhetően Siklóson várhatóan 2011 tavaszára megújul a Siklósi Vár,  2010 nyarára elkészül a váralján egy modern wellness vár- és termálfürdő komplexum, mellette magántőkéből felépül egy több mint 40 szobás 4 csillagos szálloda,de más egyéb fejlesztések mellett teljessé válik a város csatornázottsága, tovább folytatódik a belváros rekonstrukciós program is.