Szerkesztőbizottságunk legutóbbi Kaposvárott megtartott ülésén döntött arról, hogy vitaindító cikksorozatot teszünk közzé lapunkban az új Alkotmány megalkotásával összefüggésben. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs a „tarsolyunkban” olyan cikk, amely ezzel a tárggyal kapcsolatos, ezért arról is döntöttünk, hogy külső szakembert kérünk fel az első tanulmány megírására. Célunk, hogy ráirányítsuk az önkormányzatokban, tágabb értelemben a  közigazgatásban dolgozó kollégák figyelmét erre a társadalmilag és szakmailag kiemelt fontosságú ügyre.

Hatályos Alkotmány

Mielőtt azonban az új Alkotmányról értekezünk, hatályos alaptörvényünket szükséges röviden áttekinteni.

Az – 1989-ben radikálisan módosított – 1949. évi XX. törvény IX. fejezetében rendelkezik a helyi önkormányzatokról. A 41. §-tól a 44/C §-ig kerültek rögzítésre a legfontosabb rendelkezések az önkormányzatokra vonatkozóan. Láthatóan rövid ez a fejezet, és tartalmát tekintve is inkább keretjellegű szabályozásról van szó, mint részletekbe menő anyagi jogi rendelkezésekről. Több pontban utalást tartalmaz a helyi önkormányzatokról szóló törvényre, amely így az alaptörvény mellett a legfontosabb jogszabály az önkormányzatok jogainak és kötelezettségeinek meghatározását tekintve.
A fejezet a belső állami területi beosztást rögzíti elsőként, majd kifejti a területi tagozódás lehetséges szintjeit. Kimondja az egyes önkormányzatok közötti egyenlőséget, és rögzíti a helyi hatalom gyakorlás szintjeit. A fejezeten belüli legrészletesebb szabályozás a helyi képviselő-testület és annak elnöke, azaz a  polgármester jogaihoz és kötelezettségeihez kapcsolódik. A jegyző a 44/B. § (4) bekezdésében kerül említésre, akinek államigazgatási feladatot és hatósági hatáskört, törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Végül a fejezet a már említett másik alapdokumentum, az önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához illetve módosításához szükséges eljárásról rendelkezik.

Az új Alkotmány előkészítése

A 2010 májusában felállt Kormány kora nyáron elindította az alkotmányozást előkészítő munkát, felálltak a munkacsoportok, és lapzártánkig még nem került nyilvánosságra, de folyamatban van az új Alkotmány koncepció megalkotása.

A magyar parlament honlapján megtekinthetők azok a javaslatok, amelyek eddig érkeztek az Alkotmány Előkészítő Bizottsághoz:

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=&p_fomenu=20&p_almenu=75&p_ckl=39&p_biz=I005&p_rec=&p_nyelv=HU=

Politikusok is nyitottak honlapot az egyéni vélemények kifejtéséhez:

http://alkotmany.postr.hu/
2010. november 23-án az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, továbbá a Pázmány Péter Egyetemen is konferenciát rendeznek az új Alkotmány szabályozási tárgyköreiről. (A meghívókat a www.jegyzo.hu honlapon közzétettük.)

A kormány előzetes elképzelései szerint jövő év tavaszára (2011. március 15.) elfogadásra és kihirdetésre is kerülne az új alaptörvény.

Mindezen vitaindító gondolatok után felhívjuk az önkormányzatoknál dolgozó jegyzőket és a közigazgatásban dolgozó valamennyi kollégát, hogy a témával kapcsolatos észrevételeket, javaslataikat osszák meg a szerkesztőbizottsággal és/vagy a szélesebb nyilvánossággal. Terveink szerint a új Alkotmány kihirdetéséig megjelenő valamennyi lapszámban foglalkozunk a témával. Várjuk a válaszokat az e-onk@jegyzo.hu e-mail címre.