Állatvédelmi vagy szabálysértési bírság?

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Állatvédelmi vagy szabálysértési bírság?¹

XXI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kajó Cecília
szabályozási jogász


Állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a felelőtlen állattartás, illetve annak következménye? Mi határolja el egymástól a közigazgatási szabályszegéseket a szabálysértési tényállásoktól? Lehetséges-e az állattartó kétszeres értékelése és szankcionálása?

Önsétáltató állatok. Minden településen ismerünk olyan állattartókat, akik „mindig vissza szokott jönni” alapon nem törődnek kutyáik közterületi kóborlásával, ami ellen többek között úgy tudnának tenni, hogy megjavítják a kerítést, vagy nagyobb gondosságot tanúsítanának például a szemeteskukák ki- és behúzásánál vagy a gépjárművel ingatlanukról való ki- és beállásnál (például erre az időre megkötnék az állatot). „Természetesen”, ha a kutya kárt vagy közlekedési balesetet okoz, másik állatra vagy emberre támad, a felelősséget ritkán viseli az állattartó, illetve akkor szoktak olyan alapvető hiányosságok kiderülni, hogy az állat nincs transzponder-azonosítóval megjelölve, és a kötelező veszettség elleni oltást sem kapta meg, valamint nem jelentették be az önkormányzati ebnyilvántartásba (amely létrehozása és működtetése 2013 óta kötelező minden településen).

Állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás feladata ennek szankcionálása? A fő elhatároló pontok az állatvédelmi és a szabálysértési tényállások alkalmazása között a későbbiekben fejtegetettek szerint elsősorban az előfordulás gyakorisága (alkalomszerűen vagy rendszeresen), a magatartás jellege és a felróhatóság kérdésköre.

A szabálysértési törvény vonatkozó szakasza szerint nem állapítható meg szabálysértés, ha adott tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet bírság alkalmazását rendeli.[2] A kétszeres eljárás és értékelés tehát azonos cselekménynél kizárt, amint azt a 8/2017. (IV. 18.) AB határozat is kifejti az állatkínzás miatt indult büntetőeljárás és közigazgatási hatósági eljárás viszonyában. Vagyis a végletekig leegyszerűsítve a dolgot, „a” szökés miatt nem bírságolhatjuk meg az állattartót állatvédelmi hatósági és szabálysértési eljárásban is, vagy például egy állat nyakába benőtt lánc miatt nem bírságolhatjuk meg az állattartót állatvédelmi hatósági eljárásban a szükségtelen bánásmód alkalmazása miatt amellett, hogy az indokolatlan bánásmód alkalmazásáért még büntetőeljárásban is szankciót szabunk ki. De valójában „a” szökés mint tényállásbeli elem, azonos magatartást takar a közigazgatási és a szabálysértési eljárás során? A főbb hívószavak, amiket a később értelmeznünk és összefüggéseiben vizsgálnunk kell: szökés, pórázhasználat, felügyelet nélkül, kóborolni hagyás, veszélyhelyzet előidézése.

Az állatvédelmi törvény szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni.[3] Az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet[4] tartalmát különösen az állatvédelmi törvény és a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet[5] adja, vagyis elsősorban e két jogszabályban foglalt állattartói minimumkövetelményeket, feltételeket lehet számon kérni a hatósági eljárásban. Kérdés, mennyire azonos cselekményeket szabályoz az állatvédelmi jogszabály és a szabálysértési törvény vonatkozó szakasza?

Az állatvédelmi bírság objektív alapú szankció, vagyis kiszabásához nem szükséges felróhatóság, pusztán az állatvédelmi jogszabályokban előírtak megsértésének vagy elmulasztásának megállapítása elegendő. Nem szükséges vizsgálni, hogy az miért történt meg, az állattartónak milyen szándékos vagy gondatlan magatartása vezetett ahhoz. Vagyis az állatvédelmi törvényben előírt kötelezettség az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése és szökésének megakadályozása[6], továbbá a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet által előírt kötelezettség (miszerint az állatot úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethesse más állatok, illetve az ember biztonságát[7]) megszegése esetén állatvédelmi bírság kiszabásának van helye a további körülmények vizsgálata nélkül. Itt tehát az I. fokú állatvédelmi hatóságnak van hatásköre.

A szabálysértési bírság kiszabásához a veszélyeztetés kutyával tényállás[8] megvalósulását kell vizsgálni, ahol egyrészt a felügyelet nélküli közterületre bocsátás elkövetési magatartása, másrészt a kóborolni hagyás megszüntetésének elmulasztása is szándékos cselekmény.

A közigazgatási szabályszegéseket a szabálysértési tényállástól tehát egyrészt az határolja el egymástól, hogy puszta szabályszegésről van szó vagy pedig szándékos cselekmény vagy mulasztás vezetett a megvalósulásához, vagyis a felügyeletet ellátó személy konkrétan tudott a kóborlásról, de azt nem szüntette meg (vagy bízott abban, hogy semmi baj nem fog történni).

A szabálysértési tényállást kitöltő cselekmény a felügyelet nélkül (a kommentár szerint ennek legpraktikusabb eszköze még mindig a póráz) való elengedés, sétáltatás, valamint a hosszabb ideig tartó céltalan bolyongás, mely alatt az állat harmadik személyek részére gazdátlannak tűnik. Vagyis amennyiben a településen már jól ismert, „önsétáltató” kutya van, amelyik már az előző napon, a múlt héten, a múlt hónapban is többször észlelhető volt, ott alappal feltételezhető a szándékosság, főként amennyiben erre fel is hívják az állattartó figyelmét és válaszként azt kapják, hogy „tudom, de mindig haza szokott jönni”.

Állattartási jellegű rendelkezést tartalmaz továbbá a KRESZ vonatkozó szakasza, mely szerint állatot út közelében oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki.[9] Ez tartalmilag megfelel az állatvédelmi törvény vonatkozó szakaszának, mely szerint meg kell akadályozni az állat szökését[10], itt tehát a cselekmény azonossága kizárja a kétszeres értékelést. Ugyanakkor, ha az útra jutott állat a közlekedők biztonságát veszélyezteti, úgy a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendelet vonatkozó szakaszának megsértése miatt állatvédelmi bírság is kiszabható[11].

Állatvédelmi bírság kiszabásának van tehát helye, ha az állattartó nem gondoskodott vagy nem megfelelően gondoskodott az állat szökésének megakadályozásáról (ez a magatartás jellegéből adódóan jellemzően inkább alkalmi, egyszeri eset lehet).

Szabálysértési bírság kiszabásának van helye, ha a felügyeletet ellátó személy tud az állat kóborlásáról, de nem tesz semmit annak megszüntetése érdekében (ez a magatartás jellegéből adódóan inkább rendszeresen előforduló eseteket jelenthet).

Két különböző eljárásban két eltérő bírság is kiszabható, amennyiben a cselekmények időben elkülöníthetőek, itt tehát „a” szökés és következménye a szankcionálandó cselekmény (a szökést nem akadályozta meg, majd a későbbiekben ebből kifolyólag a kóborlást nem szüntette meg), mert a cselekmény azonossága már nem akadályozza meg a kétszeres értékelés és a kétszeres szankció tilalmát.

Ugyanez a helyzet a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés esetén (útra jutott állat), amennyiben az a kedvtelésből tartott állatokról szóló kormányrendeletben foglalt veszélyhelyzetet eredményez, a cselekmény azonosságának hiányában itt is két különböző eljárásban két eltérő bírság is kiszabható (az állat kijutott az útra, majd veszélyhelyzetet okozott).

A cselekmények értelmezése a kétszeres értékelés és szankcionálás alkalmazhatósága érdekében tehát egyrészt időrendi, másrészt logikai: szökés megakadályozásának hiánya (állatvédelmi hatósági eljárás) után kóborolni hagyás (szabálysértési eljárás) nem ütközik a kettős értékelés tilalmába.

Útra engedés (szabálysértési eljárás) következtében kialakult veszélyhelyzet (állatvédelmi hatósági eljárás) nem ütközik a kettős értékelés tilalmába; ugyanakkor a belterületen póráz használatának hiánya[12] (állatvédelmi hatósági eljárás) és a felügyelet nélkül történő közterületre bocsátás (szabálysértési eljárás) az azonos cselekmény miatt a kétszeres értékelés tilalmába ütközik.

Amennyiben állat embernek sérülést okoz, ott büntetőeljárásban kell vizsgálni a gondatlan testi sértés megállapításának lehetőségét, a bírósági joggyakorlat szerint akkor is, ha a kutya közúti jelenléte miatt következett be a közlekedési baleset.

Amennyiben tehát a kutya közterületre/útra jutott, majd azzal kapcsolatban időrendileg és logikailag további élethelyzetek alakultak ki (kóborol, veszélyhelyzetet teremt, emberre/állatra támad, közlekedési balesetet okoz, kárt okoz stb.), ott helye van két eljárásban kétszeres szankcióban részesíteni az állattartót, és sajnos korábbi jogalkalmazói gyakorlatom, valamint állatvédő civil szerveztek mellett eltöltött önkéntes jogászi munkám is azt mondatja, hogy ilyen kétszeres értékelésre sok esetben szükség lenne, hogy az állattartó – más eszköz híján – így legyen rászorítható a felelős állattartás elsajátítására.

 


[1] A cikk megírásához segítséget nyújtott a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályának T.KvFE.2509/2017/1-1. számú tájékoztatója.

[2] 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2. § (4) bek.

[3] 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 43. § (1) bek.

[4] 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról.

[5] 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról.

[6] 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 5. § (1) bek.

[7] 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 15. § (1) bek.

[8] 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 193. § (1) bek.

[9] 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 62. § (6) bek.

[10] 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 5. § (1) bek.

[11] 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 15. § (1) bek.

[12] 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 17. § (1) bek.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu