2024-ben a jogszabályváltozások kisebb-nagyobb mértékben már megtapasztalhatóak voltak minden területen, és a folyamatban lévő változásokat is ajánlott figyelemmel követni, hiszen hatálybalépésük nem minden esetben január 1-je.

Egyik legfontosabb változás, hogy 2023 decemberétől változott a minimálbér (266 800 Ft/hó) és a garantált bérminimum összege, (326 000 Ft/hó), ezért mint minden éveben, 2024. év vonatkozásában is minden minimálbérhez, illetve garantált minimálbérhez kötött értékhatár ennek megfelelően változott.

Adóváltozások

A személyi jövedelemadó törvényváltozásai 2024 vonatkozásában

A fogalmak tekintetében – az illetőséggel összefüggésben 2024. január 1-jétől, az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnését követően – a belföldi, illetve külföldi adóügyi illetőség fogalmi meghatározásának kiegészítése vált szükségessé, hogy az egyszemélyes cégeiken keresztül működő előadóművészek is Magyarországon teljesítsék az adófizetési kötelezettségeiket.

Új fogalomként kerül meghatározásra az induló vállalkozás is: azon vállalkozás, amely a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnését követően több egyéb módosítás is szükségessé vált.

Ilyen többek között az adó számításának pontosabb megfogalmazása. Ennek eredményeként a jogalkotó az adó mértékét akként határozta meg, hogy a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldön megszerzett különadózó jövedelme, így különösen az osztalék esetében, engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, természetesen úgy, hogy ezen jövedelem tekintetében az adófizetése továbbra sem lehet az adóalap 5 százalékánál kevesebb.

Egy másik változás az egyéb jövedelmeket érinti, eszerint a vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Szintén 2023. december 1-jétől hatályos a súlyosan beteg gyermekek utáni kedvezmény, mely esetben jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 Ft-tal növelt összegben vehető igénybe adóalap-csökkentő tételként a családi kedvezmény összege.

2024. január 1-jétől a szünetelő vállalkozói SZJA-s és átalányadózó egyéni vállalkozók vonatkozásában is szabályozásra került, hogy a szünetelés kezdetéig be nem folyt, kiszámlázott tételeket is adóalapot képező bevételként kell figyelembe venni.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, valamint a béren kívüli juttatások esetében a személyi jövedelemadót a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell teljesítenie a korábbi havi gyakoriság helyett.

Emellett – az egyes meghatározott juttatások terén – további változás, hogy 2024-től évente már háromszor is lehet adni csekély értékű ajándékot.

A tradicionális számsorsjátékokon mint például: lottó, kenó, puttó esetében is történtek változások, mivel az új szabályozás 2024-től mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításai 2024 vonatkozásában

A fogalmak tekintetében 2023. december 1-jétől bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma, annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen. Továbbá meghatározásra kerül a primerenergia fogalma, mely az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.

2024-től nem elismert költség a külföldre fizetett jogdíj és kamat, ha nem együttműködő országba fizeti azt a magyar adóalany, vagy olyan országba fizeti, ahol a társasági adó mértéke kisebb mint 9 százalék.

A bejelentett részesedések vonatkozásban pedig a bejelentésére egy 75 napos szabályt hozott a jogalkotó, ami azt jelenti, hogy ha valakinek 2024-ben van 2023. december 31. előtti be nem jelentett részesedése, 2024. május 31-ig bejelentheti azt.

A társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló szabály vonatkozásában dollárban (USD) vagy euróban (EUR) is fizethetjük a társasági adót, amelyről nyilatkozatunkat az adóév első napját megelőző hónap első napjáig, azaz már 2023-ban be kellett adnunk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

2024-től szociális hozzájárulási adónak minősül az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher azzal, hogy az általa meghatározott mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. A módosítás jelentősége jellemzően inkább annak kihangsúlyozására szolgál, hogy közteher típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli, mivel foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg pedig a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra.

2023. december 1-jétől a minimálbér változásának következtében az alábbiak szerint alakultak a közteher mértékei:

mezőgazdasági

és turisztikai idénymunka esetén 1300 Ft/nap/fő,

alkalmi munka esetén 2700 Ft/nap/fő,

filmipari statiszta esetén 8000 Ft/nap/fő.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

A módosítások közt szerepel egy a jogértelmezést segítő módosítás, amely a KIVA-alanyiság megszűnési okait kiegészíti a zártkörűen működő részvénytársaságból nyilvánosan működő részvénytársasággá történő formaváltással. Ebben az esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontja a formaváltást megelőző nap.

Az egyesülés, szétválás esetén pedig nem kell 24 hónapot várni a KIVA ismételt válaszhatóságára abban az esetben, ha az egyesülés nem minősül a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg. Így az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül (újra) válaszható a KIVA, ha a KIVA-belépés feltételeinek megfelel a vállalkozás.

A KIVA-alanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre és mivel a KIVA-alanyiság az egyesülést, szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen nem állt volna fenn a KIVA-alanyiság. Az adóalanyiság vonatkozásában mégsem lehet azt mondani, hogy folytatólagos, hanem rögtön ismételten választott.

És ha már az egyesülés és szétválás szóba került: az érintettek a KIVA alapjának meghatározása során a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznak az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen is.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

A módosított szabályozás 5 százalékos kedvezményes áfamérték alkalmazását írja elő az egyes műalkotások Európai Unión kívülről történő behozatalára. Emellett speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében is, valamint a „Hop On Hop Off” típusú buszos szolgáltatásokra.

A jogszabály 2024. január 1-jétől a desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a Túró Rudit, a 18 százalékos áfakulcs alá sorolja.

A beteg- és sérültszállítási tevékenységet abban az esetben, ha azt közszolgáltató végzi, az adómentes szolgáltatások közé sorolja. Emellett jelent meg, hogy a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenység szintén adómentes szolgáltatásnak minősül, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi.

A diplomáciai és konzuli képviselet tagját és a nemzetközi szervezet tagját visszaigénylés formájában, értékhatárában 600 ezer forintra emelt adómentesség illeti meg a 2024. naptári évtől.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

Az adó mértéke – további egy év vonatkozásában tolódott, azaz – 2024. december 31-ig az adóalap 0 százaléka. Emellett a továbbiakban sem kell alkalmazni a reklámadó-törvény releváns, eljárási természetű és szankciós rendelkezéseit.

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

2023. december 1-jétől hatályos az adó mértékének változása, mely alapján 12 hónapra vetített értékek esetében az adó:

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0,0%,

• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 2024 vonatkozásában

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján 2024. január 1-jétől hatályba lépett a visszaváltási díjrendszer.

Mivel a számviteli szabályok alapján a termék visszaváltási díjjal növelt ellenértékét az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, és mivel az értékesített termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat pedig eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni, a helyi iparűzési adó meghatározása szempontjából mind a nettó árbevétel, mind az eladott áruk beszerzési értéke esetén figyelmen kívül kell hagyni a visszaváltási díjat.

A társasági adó mellett a helyi iparűzési adót is fizethetjük devizában, bár a társasági adóval ellentétben, ennek külön bejelentése nem szükséges.

A szünetelő egyéni vállalkozóknál figyelni kell, hogy hány napig szünetelnek egyfolytában, mivel ha a szünetelés nem érte el az egybefüggő 181 napot, nem szűnik meg az egyéni vállalkozó adóalanyisága IPA szempontjából, ami azt jelenti, hogy nem kell záró bevallást készítenie a szünetelés kezdetétől számított 30 napon belül, hanem majd csak év végén egy darab bevallást kell készítenie.

A különleges jogállású szerveknél közszolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára biztosított az idegenforgalmi adó alóli mentesség, ha a közszolgálati kötelezettség teljesítése céljából tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén.

A helyi adók vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartás szerint az adókötelezettség alapját képező tulajdonjog jelentését január 20-áig közli az adóhatósággal, annak érdekében, hogy a 15 napos változásbejelentési határidőt figyelembe véve a január 1–15. között tett bejelentéseket is tartalmazza.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 2024. év vonatkozásában

A CSOK mint családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével való lakásszerzés mentességet élvez a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Továbbiakban az újabb otthonteremtési kedvezmények megjelenése indokolttá tette, hogy egyrészt hatálya a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezménnyel is kiegészüljön, illetve – hogy a „CSOK Plusz” kölcsön megjelenése miatt – a 2023. december 31. napját követően kötött adásvételi szerződés alapján történő megvásárlás esetében a forgalmi értéke mint illetékalap 80 millió forintot meg nem haladó része után is igénybe vehető legyen a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség.

2024. január 1-jétől megszűnt a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége, ezért a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél készpénz-átutalási megbízással is megfizeti a bírósági eljárási illetéket.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások

2024. január 1-jétől jelentős változás lép életbe a VSZJA-s és átalányadózó egyéni vállalkozók esetében. Ezentúl ugyanis minimális járulékfizetés szempontjából a tevékenység szünetelése csak teljes naptári hónapra lesz értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben az egyéni vállalkozó nem a hónap egészében szünetel, nem kerülhet már sor arányosításra, azaz a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetnie.

2023. augusztus 14-én lépett hatályba – mégis szükséges kiemelni, hogy változott – a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adó kedvezményével kapcsolatban, hogy nem tekinthetőek munkaerőpiacra lépőnek a harmadik országbeli állampolgár munkavállalói (kivéve Ukrajna és Szerbia állampolgárait).

A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, illetve az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

A jogszabályváltozások esetében is egyre nagyobb jelentőséget kap a globalizációnak és az információk elektronikus továbbításának a lehetősége és igénye.

A vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettsége kapcsán közel tíz éve vannak jelen életünkben a korábbiakban bevezetett online pénztárgépek. A működtetés bevezetése után mára mondhatjuk, hogy évek óta a levegőben volt az újabb fejlesztés lehetősége, melynek lényege, hogy az elektronikus számlák után/mellett a pénztárgépek is alkalmasak legyenek elektronikus formában előállítani a nyugtát. Ennek első lépéseként a fogalmi meghatározások közé bevezetésre került az e-nyugta fogalma, mely 2023. július 15-től az Áfa tv. szerinti e-nyugtát jelenti, amely az e-pénztárgéppel, azaz az elektronikus nyugta és egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalma pénztárgéptől eltérő, engedélyezett műszaki megoldások által kiállított nyugtát foglalja magában.

A pénztárgép fogalma esetében kizárólag a papíralapú gépi nyugta és papíralapú egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására alkalmas, engedélyezett műszaki megoldást értjük.

A technológia megvalósításához továbbiakban bevezetésre került a nyugtatár fogalma és a nyugtatár-szolgáltató fogalma, tekintettel arra, hogy az elektronikusan előállított nyugták esetében a tárolási hátteret is szükséges szabályozni.

Az e-pénztárgép (ePG) rendszer esetében, a működési mechanizmus során az e-nyugtákhoz egy speciális alkalmazáson keresztül fognak hozzáférni a vevők. Ezek az úgynevezett vevői alkalmazások lesznek, melyek olyan engedélyezett műszaki megoldások, amelyek kizárólagos célja, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő számára olvashatóan elérhetővé tegye az e-pénztárgéppel kibocsátott nyugtát és számlát, és számára biztosítsa az adatok megismerésének és feldolgozásának lehetőségét.

2024. január 29-től hatályos változás, hogy az adó- és vámhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás során a tízezer forintot meghaladó és kétszázezer forintot meg nem haladó tartozás esetén, kizárólag hatósági átutalási megbízás, illetve jövedelemletiltás alkalmazható a behajtás érdekében.

2024. február 28-tól hatályos változások szerint azon jogutódok esetében, melyeknél az adóellenőrzés a jogelőd adókötelezettségeire terjed ki és a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében a jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők körébe tartozott, az adóellenőrzés határideje 120 nap.

A tevékenységüket év közben kezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számítva 30 nap áll rendelkezésre a csoportos társasági adóalany tagjaként való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtására.

Az önkormányzati adóhatóság csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé, az adótartozás összege pedig – amellyel az adótartozással rendelkező személyek listájára fel lehet kerülni – az ötszörösére nőtt (100 ezer forintról 500 ezer forintra).

A végelszámolás során is élhetnek az adózók észrevételbenyújtási jogukkal, az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül tehetnek észrevételt.

A megbízható, nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság húsz napon belül utalja ki.

A megbízható adózó benyújtott bevallását az állami adó- és vámhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig, kivéve ha feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.

Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.