A felvilágosításkérés iránti jog – más jogosítványok mellett – lehetőséget ad a helyi önkormányzati képviselők számára, hogy az önkormányzat működéséről, a polgármester vagy a bizottságok tevékenységéről tájékozódjanak.

Több mint harminc évvel a rendszerváltozás és az első önkormányzati törvény – 1990. évi LXV. törvény –, az Ötv. elfogadása után azonban még mindig sok a kérdés és a félreértés, milyen információkhoz juthat hozzá egy önkormányzati képviselő. Annak ellenére is, hogy már a második önkormányzati törvény – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény –, az Mötv. sem nevezhető új törvénynek.

A félreértés és a szabályozással való összhang hiánya – ahol ilyen tapasztalható – abból is adódhat, hogy a két törvény nem teljesen azonosan fogalmazta/fogalmazza meg a képviselők jogait és kötelezettségeit sem. Elég csak azokra a jogokra gondolnunk, amelyeket még ma is sok önkormányzatnál – az SZMSZ-ben is – a régi törvényi szabályozás szerint alkalmaznak.

Az Ötv. még a képviselői jogok között nevesítette, hogy az önkormányzati képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek teljes folyamatában, azaz nemcsak előkészítési, előterjesztési joga van, hanem emellett a döntés végrehajtását szervezheti és ellenőrizheti is.

Ezzel szemben az Mötv. már csak azt rögzíti e vonatkozásában – ezt is a kötelezettségek, s nem a jogok között –, hogy a képviselő köteles a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Azaz a képviselői jogok és kötelezettségek között már nem szerepel a döntések végrehajtásának szervezése és a döntések végrehajtásának ellenőrzése.

A felvilágosításkérésre adott válasz esetén pedig az Ötv. még 15 napon belüli válaszadási kötelezettséget írt elő, ezzel szemben az Mötv.-ben már 30 napos határidő szerepel.

De nézzük a felvilágosításkérést, amely esetében vannak félreértések, illetve többször találkozhatunk azzal, hogy összekeverik azt a közérdekű adatkéréssel.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja tartalmazza, hogy az önkormányzati képviselő „a képviselő- testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni”.

Mit is jelent ez?

A felvilágosításkérés a képviselő-testületi ülésen gyakorolható.

Felvilágosításkérés csak a törvényben felsorolt személyek számára címezhető.

Felvilágosítást csak önkormányzati ügyekben lehet kérni. Azaz olyan ügyekben, amelyek az önkormányzati feladat- és hatáskörökhöz, a helyi közügyekhez, elsősorban az Mötv. 13. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyekhez kapcsolódnak.

1. A választ a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 30 napon belül – ez utóbbi esetben írásban – kell megadni. A válasznak „érdeminek” kell lennie, tehát a lényegre irányulónak és olyannak, amelyből megállapítható a megkérdezett személy, illetve szervezet véleménye, döntése, intézkedése és annak indoka.

Szögezzük le itt mindjárt: a megkérdezett személy, a válaszadó szabadon dönti el, hogy azonnal válaszol-e vagy 30 napon belül írásban teszi ezt meg. Ha a kérdésre adandó válasz különösebb utánajárást, átgondolást nem igényel, egyszerűbb azonnal válaszolni, de ez a válaszadó döntésén múlik.

Az Mötv. csupán „felvilágosításkérésről” beszél. Nincs szó „interpelláció” és „kérdés” közötti különbségtételről.

Természetesen nem tilos az országgyűlési képviselők jogállásának mintájára különbséget tenni a kettő között és az SZMSZ-ben – ahogy sok önkormányzat esetében ez így került rögzítésre – eltérően szabályozni a felvilágosításkérés kétfajta módját, de az Mötv. ezt nem írja elő, még csak nem is utal rá. Sok jelentősége egyébként sincs, úgy gondolom, mert a képviselő-testület amúgy is szabadon eldöntheti, hogy egy adott kérdés további vizsgálatát igényli-e vagy sem.

Mégis mi a kettő között a – lehetséges – különbség?

Ha az SZMSZ-ben a felvilágosításkérés interpelláció és kérdés formájában is benyújtható, akkor az interpelláció esetében a képviselő nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ha elfogadja, rendben van, a téma lezárul. Ha a képviselő nem fogadja el a választ, akkor a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról. Elfogadó döntés esetén a téma szintén lezárul. El nem fogadó döntés esetére az SZMSZ-ek általában további vizsgálatot írnak elő.

Kérdés esetén csupán válaszadási kötelezettség van. Akár elfogadja, akár nem fogadja el a választ a kérdést feltevő képviselő, a téma mindkét esetben lezárul a válaszadással.

Az Mötv. lényegében ez utóbbi megoldást szabályozza, tehát csupán a felvilágosításkérés jogát biztosítja és a válaszadási kötelezettséget és annak határidejét írja elő. De azért ne feledjük: a törvény a képviselő-testület működésének kereteit rögzíti (néhol kötelezően, néhol lehetőségként), a részletszabályokat az SZMSZ-ben kell meghatározni.

A részletszabályok azt is tartalmazhatják, hogy a felvilágosításkérés – amennyiben az írásban történik, vagy ahol az SZMSZ azt interpellációnak nevezi – a képviselő-testület ülését megelőzően milyen határidőn belül nyújtható be. Ellenkező esetben – de ez is a konkrét szabályozástól függ – a felvilágosításkérés „egyszerű” kérdésnek számít.

A képviselő kérdezési, tájékozódási, intézkedéskezdeményezési joga azonban nem merül ki a felvilágosítás iránti kérés lehetőségével.

Az Mötv. 32. § (2) bekezdés f) pontja tartalmazza az önkormányzati képviselőknek azt a jogát is, amely szerint a képviselő „a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adnia.”

Itt tehát a képviselő csak a polgármestertől kérheti a szükséges tájékoztatást. Ezt viszont az önkormányzati ügyekhez képest szűkíti a törvény, mivel ez a tájékoztatáskérés – az önkormányzati ügyeken belül – kifejezetten a képviselő munkájához szükséges információkra irányulhat csak.

S a tájékoztatás mellett a képviselő kérheti, kezdeményezheti a polgármester közérdekű ügyekben történő intézkedését is, melyre szintén 30 napon belül, s ez esetben is érdemi választ kell adni.

Ebben az esetben ez a közérdekű ügy szintén önkormányzati ügy, ugyanakkor azért közérdekű, mert a település teljes lakosságát vagy egy lakóközösséget, azaz a teljes lakosságnak egy meghatározott részét érinti és azok érdekében áll vagy állhat, számukra előnyös, hasznos lehet.

Ha már a közérdekűségről van szó, gyakran keveredik a felvilágosításkérés, a tájékoztatás iránti kérés a közérdekű adatok megismerése iránti igény fogalmával, mely igény teljesítésének szabályait elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény – 2011. évi CXII. törvény –, azaz az Infotv. szabályozza.

Az Infotv. a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség lényegét úgy fogalmazza meg, hogy az erre kötelezett közfeladatot ellátó szervek a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Erre szolgál az úgynevezett „közzétételi lista” is, amely a közérdekből nyilvános adatok közzétételét, nyilvánossá tételét szolgálja.

Az Infotv. fontos rendelkezése továbbá az is, hogy a közérdekű adatkérést annak benyújtásától számított 15 napon belül teljesíteni kell.

Az adatigénylést formai kötöttségektől mentesen bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton nyújthatja be a közfeladatot ellátó szervhez. Az adatigénylésben az egyértelműség érdekében célszerű hivatkozni az Infotv.-re azért, hogy azt az adott intézmény ne közérdekű bejelentésként vagy közigazgatási ügyként kezelje. Az igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre vonatkozó kérés elutasítható.

Az adatigénylő a nevén és elérhetőségén túl (cím, e-mail cím) –, amelyre a tájékoztatás megküldését kéri – egyéb adatok megadására nem köteles. Az adatkezelő nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére és nem kérhet nyilatkozatot az adatkérés céljáról, motivációjáról sem.

Ugyanakkor a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadóak.

Az állampolgár az igényelt adatok körén túl a kérelemben megjelölheti azt a formát, illetve módot, ahogyan a közérdekű adatokat meg szeretné kapni. Érdemes ugyanakkor átgondolni, hogy az adatoknak a kívánt formába történő rendezése jelenthet-e olyan többletfeladatot az adatkezelő számára, melynek költségvonzatát az igénylőnek kell majd viselnie.

A közfeladatot ellátó szerveket válaszadási kötelezettség terheli. A válasznak tartalmaznia kell a kért közérdekű adatot, vagy – elutasítás esetén – indokolni kell, hogy a kért adat miért nem adható ki.

A tájékoztatás megadásánál, illetve a közérdekű adat kiadásánál kiemelt figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos esetekben az adatkezelő köteles egyes adatrészek felismerhetetlenné tételére. Nem ismerhető meg és nem hozható nyilvánosságra például más – védett – személyes adata, az üzleti titoknak minősülő adat, bizonyos feltételek fennállása esetén a döntéselőkészítő adat, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. Emellett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény

a) honvédelmi érdekből;

b) nemzetbiztonsági érdekből;

c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;

d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből;

e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;

f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;

g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;

h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

korlátozhatja.

Amennyiben az önkormányzati képviselő közérdekű adatkéréssel fordul az önkormányzathoz vagy a polgármesterhez, akkor – mivel itt nem képviselőként, hanem adatkérő állampolgárként szerepel – nem a képviselő-testületi ülésen célszerű ezt megtennie.

Amennyiben tehát a képviselő nem az Mötv. szerinti képviselői tájékoztatáshoz való jogával, hanem a közérdekű adatok megismerésének jogával kíván élni, az Infotv. szabályai alkalmazandóak az adatkérés teljesítésénél, itt azonban semmilyen plusz jogosítvány nem illeti meg a képviselőt más állampolgárhoz képest. Így ebben a jogviszonyban ő sem ismerhet meg például adótitkot, a szociális nyilvántartás adatait, köztisztviselők, önkormányzati cégek munkavállalóinak személyi anyagait vagy egyéb védett adatot. Kivéve, ha külön törvényi rendelkezés ezeket az adatokat közérdekből nyilvánosnak minősíti vagy törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet felhatalmazza a képviselőt valamely adatfajta megismerésére, illetve az önkormányzat képviselő-testülete megbízza valamely önkormányzati hatáskörbe tartozó feladat megszervezésével. Ez utóbbi esetben is a célhoz kötött adatkezelés és az adattakarékosság elvének betartásával szükséges eljárnia.

Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) vagy f) pontjában foglalt feltételek szerint kér felvilágosítást vagy igényel tájékoztatást, úgy azt a tájékoztatásra, felvilágosítás adására kötelezettnek biztosítania kell.

A képviselők ezen „felvilágosításkéréseire” is vonatkoznak az Infotv., illetve a GDPR azon szabályai, amelyek a személyes adatok hozzáférhetővé tételével, kezelésével járnak.

Minden esetben a kérelem indokának és a kért adatok körének egyedi mérlegelése alapján kell döntést hozni, a hatályos adatvédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel.

Minden esetben az adatvédelmi jogszabályokban előírtak betartása mellett kell a tájékoztatást a képviselő – és bármely más adatigénylő – számára megadni.