A Magyar Köztársaság Elnöke az önkormányzati képviselők és polgármesterek választását 2010. október 3-ra tűzte ki. Az ÖTV. 30. § előírja, hogy a képviselő-testület alakuló ülését a választásokat követő 15 napon belül tartja meg. A következőkben az alakuló ülés napirendjeit, röviden ezek tartalmát tekintjük át.
Az alakuló ülés javasolt napirendi pontjai:
Napirend előtt – ünnepélyes megnyitó, rövid műsor. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő vezeti, mint korelnök.
A napirendi pontok:
1. A HVB elnök ismerteti a választások lebonyolítását, eredményeit.
2. A képviselőtestület eskütétele: megbízólevelek átadása (1997.évi C.TV.31.§.)
3. A Polgármester eskütétele a képviselőtestület előtt (megbízólevél átadása)
4. A Polgármester programjának ismertetése (nem kötelező!)
5. A Polgármester illetményének megállapítása.
6. Sz.M.Sz. módosítás: ügyrendi vagy Szavazatszámláló Bizottság választása
7. Alpolgármester(ek) választása
8. Alpolgármester(ek) illetményének, tiszteletdíjának megállapítása.
9. Megbízás adása az Sz.M.Sz. felülvizsgálatára.
10. Egyebek.
Információk, megjegyzések az egyes napirendekhez:
1. Napirendhez: Az állampolgárok, a képviselők hiteles tájékoztatása igényli ezt, nyilvános ülésen.
2. Napirendhez: Ha a képviselő nem tud az alakuló ülésen részt venni, a következő ülésen tesz esküt. Az esküt a HVB elnök vegye ki.
3. Napirendhez: – A Polgármester a képviselőtestület előtt tesz esküt. Az esküt a HVB elnök vegye ki.
4. Napirendhez: Ezen napirend nem kötelező, csak feltételes.
5. Napirendhez: – Mivel a Polgármester illetménye vagy tiszteletdíja közérdekű adat,
nyilvános ülésen kell tárgyalni. (Ugyanez vonatkozik az
alpolgármester(ek)re is)
– A képviselőtestület az illetményt a jogszabályi keretek között, összegszerűen, egyszerű többségi határozattal állapítja meg.
– A polgármester illetményét akkor is meg kell állapítani, ha a régi
polgármester marad funkcióban.
– A polgármesternek be kell jelentenie személyes érintettségét saját illetménye megállapításakor. A képviselőtestet minősített többséggel dönt a kizárásról. (Elegánsabb megoldás, ha a levezető elnök bejelenti, hogy a Polgármester előzetesen jelezte, hogy nem kíván ebben a szavazásban résztvenni.) Költségtérítés megállapítására a Polgármester részére az alakuló ülésen nem kerülhet sor, mivel a Pttv. 18.§.-a az átalányt legalább fél év igazolt és szükséges költséghez köti.
– Összeférhetetlenségi okok bejelentése (ÖTV. 33/A.§.) A jogszabályban megjelölt összeférhetetlenségi okot a Polgármester köteles bejelenteni, és azt 30 napon belül megszüntetni (a tisztség vagy megbízás megszüntetésével, illetve a jogszabályban irt esetekben a képviselő-testület hozzájárulásával) Figyelem! Az ismételten megválasztott polgármester esetében a régi képviselő-testület által adott hozzájárulás nem tekinthető folyamatosnak, megadottnak. Az ülés vezetését itt átveheti az új polgármester, de az ülést a korelnök is vezetheti tovább.
6. Napirendhez: A vagyonnyilatkozatok átvétele és vizsgálata, az összeférhetetlenségi kérdésekben, illetve az alpolgármesterek választásának lebonyolítására a képviselő-testület az Sz.M.Sz. szükségszerű módosításával ügyrendi Bizottságot vagy Ideiglenes Bizottságot választ (szükség szerint zárt ülésen, titkos szavazással) A képviselő megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ha ezt elmulasztja, a teljesítésig képviselői jogait nem gyakorolhatja, juttatásokat nem kaphat. A képviselő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni (2000.évi XCVI.TV.5-8.§.)
7. Napirendhez: Az alpolgármester(ek) választását az előző pontban írtak szerint létrehozott bizottság bonyolítja le. Alapvető szabály, hogy a képviselő-testület saját tagjai közül, a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a képviselő-testület megbízatásának idejére, a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, illetve alpolgármestereket választhat. Minden önkormányzatnál kötelező legalább egy alpolgármester választása. Előzetesen tisztázandó, hogy főállású, vagy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselő-testület. Ha szükséges, akkor még ebben a kérdésben előzetesen dönteni kell az Sz.M.Sz. módosításáról. Az összeférhetetlenség szabályai az alpolgármester(ek)re is vonatkoznak (ÖTV. 33/A.§) Kiemelendő, hogy több alpolgármester választása esetén sem választ a képviselő-testület általános alpolgármestert. Ezen döntés joga a polgármesteré, de célszerű, ha már az alakuló ülésen a megválasztást követően közli a polgármester, ki lesz az általános helyettese. A megválasztott alpolgármester(ek) e minőségé(ük)ben esküt tesznek a polgármester és a képviselő-testület előtt.
8. Napirendhez: A jogszabály pontosan rögzíti a kereteket, lehetőségeket.
9. Napirendhez: Az Sz.M.Sz. felülvizsgálatára indokolt már az alakuló ülésen megbízást adni (amely kérdésekben az alakuló ülésen nem döntött a képviselő-testület, de szükséges, vagy időszerű)
10. Napirendhez: Az alakuló ülés ünnepélyességének megtartása érdekében nem ajánlott az egyebekben több kérdést napirendre tűzni, de nem is kizárt. Kettő kérdésről viszont felmerülhet a döntés szükségessége.
a./ Az ÖTV. 102/B.§. alapján a képviselő-testület alakuló ülésén az 1993. évi LXXVII. Törvény alapján dönt, hogy kisebbségi önkormányzattá nyilvánítja e magát (ahol a képviselők több mint felét egy kisebbségből választották). A döntéshez minősített többség kell.
b./ Ha az előző polgármestert nem választották újra, de előtte legalább kettő évig főállású polgármester volt, részére végkielégítésként háromhavi illetmény jár. Az új képviselő-testület a volt polgármesternek további háromhavi juttatást adhat, ha megfelel a Pttv. előírásainak.
Az alakuló ülés jegyzőkönyve:
– A jegyzőkönyvre az Sz.M.Sz. általános szabályai vonatkoznak
– A titkos szavazás(ok)ról (pl. alpolgármester(ek) választása) minden esetben készüljön külön jegyzőkönyv, amely pontosan tartalmazza a szavazás eredményét, és a jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja írja alá. Ez a jegyzőkönyv kerüljön csatolásra a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
