2009. december 1. óta főszabály szerint csak olyan személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony, aki rendelkezik közigazgatási versenyvizsgával. Tudjuk, mindenkinek – az államnak, az önkormányzatnak, de különösen az ügyfélnek – az az érdeke, hogy a polgármesteri hivatalokban megfelelő szakértelemmel bíró ügyintézők dolgozzanak, de ennek teljesítése a jegyzők számára nem is olyan egyszerű.

Az elérni kívánt cél, azaz, hogy a közigazgatásban dolgozók a szükséges műveltséggel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezzenek, nem vitatható. Az azonban, hogy a jogalkotó a vizsga letételére a jogviszony létesítését követően nem biztosít lehetőséget, érthetetlen. Így eleve kizárásra kerül a pályázati lehetőségből sok megfelelő végzettséggel rendelkező, alkalmas jelentkező, aki nem gondolt előre arra, hogy versenyvizsgát szerezzen. Ez éppen ellene hat a köztisztviselői törvény 2007-es módosítása kapcsán oly sokszor hangoztatott versenyelvűség erősítésének, és az eddig sem mindig széleskörű választékot tovább szűkíti.
A korábbi alapvizsga is azt szolgálta, hogy a köztisztviselők a szükséges közigazgatási ismeretekkel rendelkezzenek, de a rendszer jól működött azáltal, hogy a vizsga két éven belül megszerezhető volt. Miért nincs lehetőség a versenyvizsga letételére a közszolgálati jogviszony létesítését követő viszonylag rövid időszakon belül, például a próbaidő alatt, a jogviszony megszűnésének terhe mellett? Így is biztosított lenne, hogy hosszú távon csak olyanok dolgozzanak a közigazgatásban, akik az elvárásoknak – bizonyítottan – megfelelnek.

Versenyvizsgával rendelkező jelentkező?

A szerteágazó feladatok miatt eddig is voltak olyan álláshelyek, ahová nem volt könnyű embert találni. Mondom én ezt egy több mint 10.000 lakosú város jegyzőjeként. Mit mondana egy kis falu körjegyzője? Hiszen tucatjával vannak jegyzői hatáskörben olyan feladatok, amelyek ellátása speciális szakértelmet igényel(ne).
Tapasztalataim szerint az ilyen speciális – például valamilyen műszaki – végzettséggel rendelkező személyek között kevés olyan van, akinek életcélja, hogy a közigazgatásban dolgozzon. Egyáltalán, az álláskeresők közül hány ember lehet az, aki tudatosan készül arra, hogy a közigazgatásban helyezkedjen el? Nem számítva a közigazgatási tapasztalattal rendelkezőket, talán csak a jogászok, igazgatásszervezők, közigazgatási menedzserek jöhetnek szóba.
A legtöbb jelentkező azért adja be a pályázatát, mert állást keres, és ezt is megpróbálja. Ebből az is következik, hogy nem készül erre a hivatásra hosszabb ideje, ergo esze ágában sem volt közigazgatási versenyvizsgát szerezni, valószínűleg azt sem tudta eddig, mi is az. Ráadásul a versenyvizsga pénzbe kerül, és csak 5 évig érvényes.
Az előző két évben 12 álláspályázatot írtunk ki. A speciális szakképzettséget igénylő állásokra a kiírásnak megfelelő pályázók száma minden esetben 10 fő alatt volt, előfordult, hogy csak 2-3 fő felelt meg a feltételeknek. Összesen 4 olyan jelentkező volt a külső pályázók között, aki közigazgatási gyakorlattal rendelkezett, de általában az sem az adott szakterületen.

Mit tegyen a jegyző?

A feladatot el kell látni, az állást be kell tölteni, de versenyvizsgával rendelkező jelentkező közel-távol nincs. Hogyan biztosítható a szakmaiság folyamatos megléte? A versenyvizsgától, mint feltételtől nem tekinthetünk el, hiszen akkor a kinevezés érvénytelen, ráadásul a későbbi megszerzésre kötelezésnek sincs jogszabályi alapja. A kivételek, mentességek nem jöhetnek szóba.
Egy megoldás talán mégiscsak van, bár a jogalkotó nyilván nem erre a célra szánta a következő szabályt: a Ktv. 10.§ (18) bekezdése szerint helyi önkormányzat rendeletében határozhatja meg azokat a munkaköröket – vezetői beosztás kivételével – amelyek pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők. Az így kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az adott szervnél a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselők száma tárgyévben nem haladhatja meg a hivatali szervezetnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő).
Gyorsan számolok, 61 fő esetén nálunk ez évente 2 főt jelent.
Akkor irány a képviselő-testület, magyarázzuk meg, hogy szükségünk lenne erre a rendeletre, mert mi mindent megtettünk, de az állást – megfelelő jelentkező híján – sehogy sem sikerült betölteni. Aztán ha újra ilyen helyzetbe kerülünk, hát kérjük meg a képviselő-testületet, módosítsa a rendeletét. Bízzunk benne, hogy nem üresedik évente kettőnél több álláshely. Probléma megoldva, letettünk erről is.
Reméljük, legközelebb lesz versenyvizsgával rendelkező jelentkező, és nem lehetetlenül el a feladatellátás egy átgondolatlan szabályozás miatt!
Kérdés, valóban ezért vagyunk-e itt, hogy megtaláljuk a kiskaput a működőképesség érdekében?