2007. május 25-én 306 igen és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a „Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiáról, 2007–2032” címet viselő határozati javaslatot. A dokumentum egyik legfontosabb célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyerekek és családjaik szegénységét.  

A parlament az 1997. április 22-ei ülésnapján közmegegyezéssel fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény), és ezzel új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere.  

Csongrád a megye névadó városa Csongrád megye északi csücskében, a Tisza és a Hármas-Körös találkozásánál fekszik. Kezdetben a vármegye központja volt, egészen a tatárjárásig. Jelenleg kb. 18 500 lakosú kisváros, magas az időskorú lakosság aránya. Ugyanez jellemző a 3 településből – Csanytelek-Felgyő-Tömörkény – álló vonzáskörzetre. A kistérség kb. 25 ezer lakosú, székhely települése Csongrád.  

Az elmúlt évtizedekben – a rendszerváltást követően különösen – az életünk valamennyi területén egyre nagyobb igény mutatkozott a tervezhetőség, a mérhetőség, az ellenőrizhetőség iránt. Különösen így volt ez a gazdaság különböző ágazataiban, az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben. Sokkal kevésbé egyértelműek ezek a kérdések az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem területén.  

A Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény integrált komplex formában működik, alap-, nappali, és bentlakásos intézményi forma egymásra épülésével, szerteágazó feladatokkal és rendkívül széleskörű szolgáltatást igénylő klientúrával.  

A gyermekbántalmazás, elhanyagolás nem csak személyes ügy, hanem közügy, amely Magyarországon is nagyon sok családot és gyermeket érint. A családon belüli erőszaknak nincs egy egységes, elfogadott meghatározása, de elengedhetetlen, hogy valamilyen módon definiáljuk azt.  

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) folyamatosan módosul, igazodik a változó társadalmi – gazdasági viszonyokhoz. Az Szt. legutóbbi két átfogó módosítására a 2004. évi CXXXVI. törvénnyel (továbbiakban: Esztm.), illetve a 2005. évi CLXX. törvénnyel (továbbiakban: Sztm.) került sor.  

A megyei gyámhivatalok feladat és hatáskörébe 2003. július 1-vel a Gyermekvédelmi törvény módosítása iktatta be a bűnmegelőzéssel, bűnismétlés megelőzését célzó programok közvetítésével kapcsolatos feladatot – bűnmegelőzési koordinátorok foglalkoztatásával.   E feladat ellátását a Gyermekvédelmi törvény mellett a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, valamint a Stratégia céljainak megvalósítása érdekében született két kormányhatározat segíti, illetve ad útmutatást. A…

Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak. A parlament ez év tavaszán fogadta el a 2009….

Az, hogy nekem a salátáról mi jut eszembe az minden bizonnyal magán ügy, hogy mégis, hogy kerül a csizma az asztalra, arra gondolom célszerű érdemi választ adni. A saláta az újabb kori szóhasználat szerint nem valami egészséges táplálék, hanem egyfajta jogalkotási szakkifejezés. Így van ez még akkor is, ha legújabb kiadású jogi lexikon szószedetében ilyen…