Csongrád a megye névadó városa Csongrád megye északi csücskében, a Tisza és a Hármas-Körös találkozásánál fekszik. Kezdetben a vármegye központja volt, egészen a tatárjárásig. Jelenleg kb. 18 500 lakosú kisváros, magas az időskorú lakosság aránya. Ugyanez jellemző a 3 településből – Csanytelek-Felgyő-Tömörkény – álló vonzáskörzetre. A kistérség kb. 25 ezer lakosú, székhely települése Csongrád.

Az idősek magas száma mellett másik sajátosság, hogy a munkanélküliség sok családot érint, főleg az alacsony képzettségűek körében. A rendszerváltás után az ipari üzemek megszűntek, vagy létszámuk nagyságrendekkel csökkent. A mezőgazdasági szövetkezetek – 1 kivételével – megszűntek. Ezek a tényezők azt eredményezték, hogy egy-egy család több tagja is valamely szociális ellátás alanya lett, természetesen ennek velejárója, hogy a gyermekek is valamely gyermekvédelmi ellátási formára jogosultak.
A polgármesteri hivatal szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal foglalkozó szervezete ezek figyelembevételével került kialakításra. A jegyzői és önkormányzati (polgármesteri) hatáskörbe tartozó szociális ellátási formák mellett a különböző gyermekvédelmi ellátások is ugyanezen iroda feladatkörét képezik. A különböző ellátási formák egy szervezethez koncentrálása mellett a komplexitást az teljesítette ki, hogy az iroda munkatársai nem szakosodtak egy-egy ellátási formára. Egy-egy ügyintézőhöz a város meghatározott területén lakó ügyfelek tartoznak. Ily módon ugyanahhoz tartozik egy-egy ügyfél több ellátása, ugyanez igaz, ha a család több tagja jogosult ellátásra. Az ügyintéző közvetlen információval rendelkezik az ügyfél, illetve a család anyagi lehetőségeiről. A komplex információk bizonyos fokig visszafogják az ügyeskedést, de ennél fontosabb, hogy segíti a megoldáskeresést a család anyagi helyzete stabilizálásában. Az ügyintéző miután látja, hogy a család a rendelkezésére álló ellátásokat nem a legszükségesebb megélhetési költségekre fordítja, kezdeményezi azok nem pénzbeli folyósítását. Az ilyen családok legvédtelenebb, sokszor kiszolgáltatott tagjai a gyermekek. Gyakori, hogy a gyermek jogán járó segélyekből nem jut a gyermek étkezésére, az iskolai étkezési díj befizetésére. Amíg a rendszeres gyermekvédelmi ellátást a polgármesteri hivatal utalta ki a családnak, lehetőség volt az ellátást, vagy egy részét természetben biztosítani. Az összegből megfizetésre kerülhetett az iskolai étkeztetés díja. A pedagógusoktól gyakran kapunk információt, hogy a gyermek éhes, otthon alig kap enni, nem tud figyelni az órákon.
Az „egy ügyintéző – egy család” elv érvényesülését tartottuk szem előtt a gyámhivatali munkatársak munkakörének kialakításánál is. A gyámhivatal munkatársai is területi megosztás szerint látják el a csongrádi ügyeket. Ugyanazok látják el a jegyzői és gyámhivatali hatáskörbe tartozó feladatokat. A csongrádi család nem szembesül azzal, hogy gyermekével kapcsolatos egyik ügyben ugyanazon hivatal egyik, a másikban a másik ügyintézője jár el. Az ilyen ügyek sokszor szorosan egymásra épülnek a községi ügyekben is fontos a jegyző és a gyámhivatali ügyintéző közötti információáramlás, együttműködés.
A rendszer meggyőződésem szerint jól működik, a hivatalon belül ügyintézők között nem alakult ki alá-fölérendeltség. Eleinte éppen ezért volt berzenkedés, egyes álláspontok szerint a gyámhivatali ügyintéző hatáskörében felülbírálja a jegyző, illetve a jegyzői hatáskörben eljáró ügyintézőt. Ez a gyámhivatal székhelyén lévő hivatalban reálisan nem lehetséges, hiszen a gyámhivatali ügyintéző munkáltatója a felülbírálandó jegyző. Egyébiránt ennél szerintem fontosabb a mindvégig – az egyszerűtől a bonyolultig – magas szakmai színvonalú ügyintézés, ha annak személyi feltételei adottak.
A családok helyzetének komplex ismerete, és az erre alapuló segítségnyújtás szándéka vezette a döntéshozókat, amikor a gyermekjóléti szolgálat megszervezése úgy történt, hogy egy szakmai egységbe került a családsegítő szolgálattal. A két szolgálat munkájának egymásra épülése a gyermekes családoknál nyilvánvaló és nélkülözhetetlen. Ha csak az adósságrendezési szolgáltatást vesszük rendkívül fontos a gyermekek szempontjából a családsegítő által biztosított tanácsadás sikere, hogy a család bevételeit ésszerűbben tudja beosztani.
Csongrádon a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerben működik még az önkormányzat fenntartásában egy 30 női férőhellyel rendelkező átmeneti szociális ápoló otthon, 20 férőhelyes idősek szociális otthon (Gondviselés Háza), 50 férőhelyes idősek szociális otthona, 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthona – szükség esetén gyermekével a szülő is felvehető. Ezeken kívül a Csongrád Megyei Önkormányzat a városban működtet egy 184 férőhelyes szociális otthont, és a közeljövőben nyit egy 124 férőhelyes enyhén értelmi fogyatékosok szociális otthonát.
A város önkormányzat a szociális és gyermekvédelmi alapellátásokat és általa fenntartott bentlakásos intézményeket a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának átadta működtetésre.
A gyámügyekkel való foglalkozás a jegyző fontos feladata, így a Jegyző és Közigazgatás rendszeresen kíván ezzel a témával foglalkozni. A szerkesztőbizottsági munkamegosztásban dr. Kelemen Barnabás, az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség vezetője gondozza ezt a rovatot. E-mail címe: gyamhivatal@szabolcs.b-m.hu