Mára kétségtelenül hatékonysága és olcsósága okán a legfőbb kommunikációs csatorna szerepét az internet vette át. A mindennapi élet eseményeiről, hírekről és többek között a politikáról szóló információkat a páratlan gazdagsága és hozzáférhetősége miatt egyre többen az interneten keressük. Az internet szerepe megkérdőjelezhetetlen akkor is, amikor a helyi közügyekről van szó. Az információszabadságról szóló törvény nem…

  A jegyzői hatáskörbe tartozó feladatokról, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. és 25. §-a rendelkezik. Ezek ismeretében kijelenthető, hogy az ingatlan tulajdonosainak a jegyzőnél kérelmezniük kell azon vízilétesítmények létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, melyek a 24. §-ban szabott feltételeknek megfelelnek. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról…

Bevezetés A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdése és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 27. §-a meghatározza a jogszabályoknak nem megfelelő kereskedelmi tevékenység esetén a jegyző által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek sorából kiemelést érdemel az üzlet éjszakai nyitva tartásának korlátozására vonatkozó lehetőség[1], amely…

Jegyzői hatósági eljárások (1. rész) Rövid – közel egy éves – jegyzői pályafutásom alatt elmondhatom, hogy a pontokba felsorolt eljárások közül mindegyikhez volt „szerencsém”, így az egyes eseteken át megismertem a vonatkozó eljárási és anyagi szabályokat. Bízom benne, hogy segítséget tudok nyújtani írásommal az olyan szerencsés kollégák részére, akiknek nem kell heti, havi rendszerességgel lefolytatni…

  A földre vonatkozó szerződések benyújtási határideje A földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése és 49. § (1) bekezdése szerint a földre vonatkozó adásvételi, illetve haszonbérleti szerződéseket – a földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az aláírásuktól számított nyolc napon belül közölni kell az elővásárlásra, illetve az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint…

  A szövetkezeteknél a tagok személyes közreműködése meghatározó (a szövetkezet tevékenységének eredménye a tagok tevékenységének eredményeként alakul ki, kivéve talán a takarékszövetkezeteket), a lakásszövetkezeteknél a tagok személyes közreműködése marginális (a szövetkezet alaptevékenysége a szövetkezeti tulajdonnak az üzemeltetése, melyhez a tagok ingatlanai használhatóságának biztosításával együtt és reálisan nem is lehet a tagi személye közreműködés volumenét érdemben…

  1. A Ket. és a birtokvédelmi rendelet A jogalkalmazói tapasztalatok alapján kimondható, hogy a Ket. szabályairól történő leválasztás célja és annak részbeni megvalósítása zavart keltett a birtokvédelmi ügyek intézésének gyakorlatában. Egy a közelmúltban megjelent birtokvédelmi rendelettel kapcsolatos tanulmány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a birtokvédelmi eljárás sem jelentősége, sem pedig az ügyszám alapján…

I. Az első csapás – a járási rendszer kialakítása „Nincs új a Nap alatt!” – mondja a latin mondás. Igaz ez a járási rendszer kialakításával kapcsolatban is, hiszen nem újkeletű ez a magyar közigazgatás történetében. „Járás: területi igazgatási egység Ma-gyarországon. A megyén belül több járás van; egy járás több községet foglal magában. Minden járás területén…

  A törvény indokolásából az derül ki, hogy a jogalkotó célja az alapellátásban fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. Tudjuk, hogy az alapellátásban (is) egyre nagyobb gondot jelent az orvoshiány, a betöltetlen és a tartósan betöltetlen praxisok száma. Sok esetben az üres praxisok tartós helyettesítéssel működnek, ami természetesen komoly leterheltséget jelent a helyettesítő orvosnak, ennek természetesen…

A szakmai folyóirat szerzői már alaposan feldolgozták a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 27/A. §-a körüli problémakört. Elsőként a történeti előzmények, az értelmezési problémák, a hiányok bemutatására került sor, majd feldolgoztuk a gyakorlati tapasztalatokat és számos javaslat is megfogalmazódott. Végül a Magyar Közlöny 91. számában került kihirdetésre a várva várt, részletszabályokat…