Állatvédelmi hatósági munkám idején a bejelentések kb. 80%-a arról szólt, hogy „állandóan ugat a szomszéd kutyája, csináljanak már valamit”. Adja magát az egyértelmű helyzet: ha egy kutya „indokolatlanul” ugat, biztosan valami baja van, éhes, szomjas, beteg, fázik, fájdalmai vannak, egyedül érzi magát; hiszen tartja magát a közvélekedés, hogy a kutya egyébként néma állat, és csak…

Ez az írás egy birtokvédelemről szóló rövid cikksorozat indító gondolatsora, de a sorozat felvezetéseként nem jogszabályokról, vagy jogalkalmazói dilemmákról írok, hanem a jegyző birtokvédelmi hatáskörében eljáró kollégák törvényszerű kitettségét szeretném hangsúlyozni. Tudjuk, hogy az ügyfelekkel való foglalkozás szépségét az ügy mögötti ember-ember találkozások változatossága adja meg, ám a feszültségek forrása is nagyrészt éppen ebből fakad….

Tavaly év végén kezdtem egy az állatvédelmi hatósági feladatokkal foglalkozók munkáját segítő cikksorozatba, most félidős összegzésként az eddig elhangzott legfontosabb információkat szedtem össze. Az I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás jellemzően magánszemély vagy állatvédő civil szervezet kezdeményezésére indul. Az Ákr. definíciója szerint előbbi nem minősül ügyfélnek, mivel nincs közvetlen érintettsége az ügyben (az az állattartónak lenne,…

A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően számos jogértelmezési kérdés vetődött fel, hogy a veszélyhelyzetben többletjogokat élvező polgármesterek jogosítványai ténylegesen meddig terjed(het)nek. A gyakorlatból hozott példákon keresztül vizsgáljuk a közelmúlt eseményeit. I. Bevezetés A COVID-19 fertőzés (hivatalos elnevezésén: coronavirus disease 2019, magyarul: koronavírus-betegség 2019) hazai megjelenése miatt 2020. március 11-én Magyarország Kormánya veszélyhelyzetet hirdetett ki.[1] Az intézkedések…

Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm….

Állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a felelőtlen állattartás, illetve annak következménye? Mi határolja el egymástól a közigazgatási szabályszegéseket a szabálysértési tényállásoktól? Lehetséges-e az állattartó kétszeres értékelése és szankcionálása? Önsétáltató állatok. Minden településen ismerünk olyan állattartókat, akik „mindig vissza szokott jönni” alapon nem törődnek kutyáik közterületi kóborlásával, ami ellen többek között úgy tudnának tenni,…

A jegyző jogállásáról általában, e körben kinevezésének feltételeiről és kinevezésének módjáról viszonylag sok szó esik és annak törvényi szabályozása is alapvetően jól átlátható és egyértelmű. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a jegyző tisztségének, közszolgálati jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére milyen módon kerülhet sor. Ha figyelembe vesszük, hogy a jegyző is köztisztviselő, akkor ez is egyértelműnek tűnik,…

Állatvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozó cikksorozatunk beharangozójában Szerzőnk a főbb problémák megvilágítására törekszik. A jövőben a jogszabályi háttér és szabályozási anomáliák bemutatásán túl a joggyakorlat vizsgálatán és elemzésén keresztül ismerkedhetünk meg e terület szakmai és erkölcsi szépségeivel és kihívásaival. Hatósági jogalkalmazóként korábban mindig olyan cikkek után áhítoztam, amelyek az elméleti alapozáson („már a római jogban is…”)…

Új közös önkormányzati hivatal létrehozására a frissen megválasztott képviselő-testületeknek a kérdés jelentőségéhez képest meglepően rövid, hatvan napos idő áll rendelkezésükre. Írásunkban a hivatal létrehozásával összefüggő partnerválasztással kapcsolatos dilemmákat közérthető módon, elsősorban költségvetési oldalról igyekszünk megvilágítani. Körjegyzőségektől a közös önkormányzati hivatalokig A modern demokratikus államszervezetben alapvető igény a szubszidiaritás elve, amelynek voltaképpeni lényege, hogy a döntések…

A víz az élet forrása. Meglévő készleteink minőségének megóvása, az adott helyen adott időben rendelkezésre álló mennyiség igazságos elosztása minden nemzedék érdeke, és egyben az állam mellett mindenki Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. A vízhez való hozzáférés az ENSZ által elismert emberi jog, melynek alapfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte.