Időnként – főleg az önkormányzati választások után, az alakuló ülések időszakában – lehet hallani önkormányzati képviselőktől, a médiából vagy akár szakemberektől is, hogy ha majd a képviselő-testület nem választ alpolgármestert, akkor a kormányhivatal választ helyette, pótolja az elmulasztott alpolgármester-választást a saját, felügyeleti jogkörben hozott döntésével. De vajon ilyen egyszerű ez? S ha megtörténik, az mennyi ideig tart, meddig nem lesz a településnek alpolgármestere abban az esetben, ha végül valóban a kormányhivatal pótolja az elmulasztott döntést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének kötelezettsége a magán- és a közszféra szereplőit egyaránt terheli. Az általános összefoglaló után a szerzők a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének olyan alapvető gyakorlati és jogértelmezési kérdéseit vizsgálják, melyek az önkormányzati szektor szempontjából különös relevanciával bírnak, figyelemmel arra, hogy 2025. január 1. napjától az önkormányzati szférában is alkalmazni kell a 2023. évi XXV. törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

Az egészségügyi kártevők közül a legtöbb bosszúságot nyáron talán a szúnyogok okozzák, más rovarok mellett. A szúnyogok és más rovarok által elszenvedett kellemetlen hatások kapcsán sok a vita arról is, hogy ezek irtása vagy inkább gyérítése mennyire okoz károkat egyéb területeken, különböző élőlények esetében. Az egészségügyi kártevők között azonban vannak olyan élőlények is, melyek nem feltétlenül „szezonális” jelleggel okoznak megoldandó feladatokat számunkra.

A Jszr. hatálybalépését megelőzően a régi Jat. és a régi Jszr. alapján önkormányzati rendeletek is tartalmazhattak – és esetenként tartalmaztak is – preambulumot. 2010. január 1-jét követően a Jszr. alapján megalkotott önkormányzati rendeletekben 2024. július 1-jét megelőzően nem szerepelhetett preambulum, annak normatív tartalommal nem rendelkező logikai egysége a bevezető rész volt.

A szerző a tanulmányában felvázolja az infláció hazai termőföld haszonbérleti szerződéskötésekre gyakorolt hatását, melynek keretében legelőször az infláció fogalmát, annak fajait és mérésének lehetséges módjait tisztázza, majd magyar kontextusba helyezi. A tanulmány a vonatkozó nemzetközi és hazai jogi, illetve közgazdasági szakirodalomból, valamint gyakorlatból kiindulva vizsgálja az inflációs kiigazítási klauzula minimális tartalmi elemeit. A tanulmányban megállapítást…

A helyi önkormányzatok sorra alkotják a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló rendeleteiket. Ezek célja az lenne, hogy a magasabb szintű jogszabályoknak, a helyi közösség érdekeinek, továbbá az adott település sajátosságainak figyelembevételével biztosítsák az adott lakóközösség zavartalan, nyugodt életvitelét. Tapasztalatok, pozitívumok és problémák példákkal szemléltetve. 1. Bevezetés A közösségi együttélés alapvető szabályainak…

A közegészségügyi struktúrák modernizációja és egységesítése irányába Az elmúlt években megkezdett és az új alapellátási orvosi ügyeleti rendszer bevezetését célzó átalakítás a befejezéséhez közeledik. A területi egyenlőtlenségektől független, egységes feltételekkel és minőségben igénybevehető rendszer bevezetésének folyamatáról és a korai tapasztalatokról szóló tanulmány ismerteti az átalakítás főbb mérföldköveit jelentő jogszabályok hatálybalépésével kapcsolatos intézkedéseket, azok legfontosabb rendelkezéseit….

Napjainkban egyre gyakrabban jelent problémát, hogy vadon élő állatok jelennek meg a települések belterületén, és általában riadalmat keltenek a települési lakosok körében. Jelen tanulmány keretei között szeretnénk a belterületi vadmegjelenés kezelésének jogi hátterét rögzíteni és ha nem találunk egzakt jogi szabályozást, akkor megpróbáljuk ismertetni, hogy milyen lehetőségek állnak – analógia útján – a jogalkalmazók rendelkezésére….

A köztisztviselők illetményéről a szakirodalomban, az ebben érintett érdekképviseleti szervek, önkormányzati szövetségek, továbbá a helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok vezetői részéről, de a köztisztviselők részéről is viszonylag kevés szó esik. S arról is viszonylag keveset beszélünk, hogy az alapilletmény meghatározó eleme, az illetményalap törvényben – a költségvetési törvényben – meghatározott összege, 2008 óta változatlanul 38 650 Ft.

A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kötelezővé tételét a nemzetgazdasági szempontból gazdaságos mérettel indokolták. A 2000 fő lakosságszám alatti települések esetében a közös hivatal fenntartása kevésbé terheli a fenntartókat, hiszen osztoznak a költségeken. De mi történik, ha időközben egy vagy akár több település lakosságszáma meghaladja a fenti határértéket?