Gyulának, az ország dél-keleti részén, közvetlenül a román határ mellett fekvő településnek a huszadik századi fejlődését erősen meghatározza a határmentiség. Amikor 1920-ban a trianoni békediktátum Gyulánál húzta meg magyar-román államhatárt, a település a vonzáskörzetének jelentős hányadát elvesztette. A város gazdasági hátterét jelentő kb. 30 településből mindössze 6 maradt Magyarország területén. Ezzel nem csak Gyula került perifériára, hanem az elcsatolt területek települései is.

Megszűnt a természetes társadalmi, gazdasági egység, az emberi, családi kapcsolatok is megszakadtak. Gyulát egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze a Fekete Körös menti településekkel, így többek között Nagyzerénddel. A vasutat a határ kettévágta, mára egyetlen emlék maradt meg belőle: a Fehér Körösön átívelő vasúti híd. Nagyzerénd lakossága 1930-ban 4703 fő volt, napjainkra ez a szám 1452-re apadt. Különösen a romániai falvakban jelentős az elvándorlás. Sokan áttelepültek Gyulára. Zsáktelepülések alakultak ki a határ mindkét oldalán: Dénesmajor, Feketegyarmat.
Ma Nagyzeréndről egy 45 km-es kerülővel lehet eljutni Gyulára, míg a régi kisvasúton 20 km volt a táv.
 

Ilyen előzmények és állapotok vezették Gyula és Nagyzerénd vezetőit arra a közös elhatározásra, hogy a két település között utat építsenek, méghozzá az egykori kisvasút nyomvonalán. Az elképzelésnek megvan a realitása: mindkét ország tagja az EU-nak és Románia is hamarosan a Schengeni Egyezmény részese lesz: azaz a határ bárhol, bármikor átjárhatóvá válik. A valódi átjárhatósághoz azonban infrastruktúra, utak kellenek. A Magyarország-Románia határon átnyúló program keretében többek között ilyen utak megépítésére lehet igen komoly arányú támogatást elnyerni.
Nagyzerénd sikerrel tette meg a fejlesztést megalapozó első lépéseket: a határon átnyúló program keretében támogatást nyert el az útépítés és -felújítás tervezésére, a szükséges dokumentációk elkészítésére. Már tavaly elkészültek ezek a dokumentumok és megszülettek a hatósági engedélyek is.
A határon átnyúló program keretében a két határmenti település (Gyula és Nagyzerénd) projektkoncepciót nyújtott be a településeket összekötő út megépítésére, amit elfogadtak. Ez alapján kidolgozhatóvá vált a részletes pályázati projekt. Annak ellenére, hogy műszaki tartalmában és költségében nagyobb fejlesztés valósul meg a romániai szakaszon, mint a magyarországin, az önkormányzatok abban állapodtak meg, hogy a vezető partner a pályázatok készítése terén nagyobb tapasztalattal bíró gyulai önkormányzat lesz.
Magyarország területén egy mindössze egy kilométeres utat kell megépíteni, Romániában ehhez az úthoz egy 7,6 km-es szakasz fog majd csatlakozni. Ez utóbbiból 3,1 km-en a meglévő út szélesítése, korszerűsítése valósul meg, a többi szakasz pedig itt is új út megépítését jelenti. Az utak megmaradnak önkormányzati tulajdonban, lényegében a külterületi földutak kapnak aszfalt burkolatot. Az új út szélessége mindössze négy méter, azaz nehéz gépjárművek közlekedésére nem lesz alkalmas, viszont a kerékpáros, motorkerékpáros forgalmat, személyautók közlekedését lehetővé teszi. A szélesebb mezőgazdasági járművek közlekedését kitérők, kiszélesedő szakaszok biztosítják.

Kézenfekvő volt, hogy az út az egykori keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán (ma földút) épüljön meg. A vasút visszaépítésének nincs meg a gazdasági realitása, viszont a megszüntetett közlekedési infrastruktúra egy közúttal pótolható. Valójában nem „találtunk ki” semmilyen új dolgot, egyszerűen megépítjük azt, amit 90 évvel ezelőtt leromboltak. A projekt költségét, forrását az alábbi táblázat mutatja be (adatok Euróban):

  Támogatás Saját erő Összesen
Gyula 517 317 27 227 544 544
Nagyzerénd 2 412 379 49 232 2 461 611
Összesen 2 929 696 76 459 3 006 155

A pályázatot 2010 áprilisában nyújtottuk be, a támogatás elnyerése esetén 2011 végére kívánjuk megvalósítani. Bízunk abban, hogy addigra megszűnik a schengeni határ és az út szabadon használható lesz.
Évi kétszázezer fős utasforgalomra számítunk, a fejlesztés eredményeképpen megszűnik a zsáktelepülés jelleg, lényegesen csökken az elérési idő, megteremtődik az esélye annak, hogy visszaálljon az eredeti társadalmi-gazdasági vonzáskörzet, ami népességmegtartó és gazdaságélénkítő hatással is jár.
A határ adminisztratív megszüntetése önmagában kevés az átjárhatósághoz, ha hiányzik az út, vagy éppen behajtani tilos tábla akadályozza a szabad mozgást. A tervezett fejlesztéssel a fizikai korlátot is megszüntetjük, és ezzel végleg leomlanak a népet, embereket, családokat elválasztó határok.