A kérdés aktualitását az adja, hogy állami támogatással 2022. január 1-jétől komplex felzárkózási képzés kizárólag mobilitási mentori szolgáltatással folytatható,^[1] amelyet a felzárkózási képzést folytató felnőttképzési szervezetnek kell biztosítania, ugyanis kizárólag komplex felzárkózási képzés szervezhető, ha a képzés legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező, nem foglalkoztatott nagykorú személyek részére szól, illetve a Kormány 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelete hátrányos helyzetű személyek számára komplex képzést tartalmaz.^[2]

Komplex fejlesztés elve

A fejlesztés elve magában foglalja a differenciált fejlesztés követelményeit az oktatás és képzés tekintetében a különböző kompetenciájú személyek számára. A mobilitási mentorok feladataira vonatkozó komplex fejlesztés elve azonban speciális az emberi magatartásra ható elvek között, mert az a hátrányos helyzetű személy esetkezelésére vonatkozik. A szociális munkában a komplex kezelés elve legközelebb a problémamegoldó modellhez áll.

A hátrányos helyzet okait többféleképpen csoportosíthatjuk, hiszen „Hátrányos helyzetűek mindazok az egyének, illetve csoportok, melyek az őket körülvevő többségi populáció átlagától akár biológiai-szomatikus, akár szellemi-lelki vagy szociális-gazdasági szempontból kedvezőtlen irányban, jelentős mértékben eltérnek.”^[3] A komplex fejlesztés elve némiképp paradoxon, hiszen az egyén egyes problémáit kell egy fejlesztési folyamatban egymás után megoldani, nem az összes problémát egyszerre. A jogszabály is csoportokra bontja a hátrányos helyzetű személyek problémáit, és az egyes problémák kezelési módját vázolja fel. Jogszabály a hátrányos helyzet okait^[4] a következőképpen sorolja fel:

• alacsony iskolai végzettség
• kedvezőtlen lakhatás
• kedvezőtlen családi és mikrokörnyezet
• alacsony jövedelem
• kedvezőtlen testi/lelki egészség
• alacsony munkaerő-piaci státusz (illetve e tényezők permutációi)

Megjegyezzük, a felsorolás nem követi a felsorolások esetén általánosan alkalmazott fontossági sorrendet, hiszen akkor a testi/lelki egészség kerülne az első helyre, hiszen a többi „ok” annak következményeiként értékelhető.

Hátrányos helyzetű személy esetében vizsgálandó:

Iskolai végzettség tekintetében különösen:

• meglévő iskolai végzettsége
• a képzésre való hajlandósága (de a képzés elutasításának okai is)
• a képzéshez való hozzáférésének lehetőségei (utazás, szabadidő rendelkezésre állása)

Lakhelye esetében vizsgálandó:

• ingatlan állapota a településen található többi ingatlanhoz képest
• ingatlan megközelíthetősége
• lakhatás jogcíme
• szobák száma
• lakás komfort fokozata
• lakás felszereltsége
• laksűrűség
• az ingatlan közművesítettsége (az esetlegesen kikötött közművek)

Családja és mikrokörnyezete:

• családi állapota
• családjában élő gyermekeinek száma és életkora
• háztartásában élő egyéb személyek

Jövedelmi helyzetének mutatói:

• állandó és alkalmi foglalkoztatásból származó jövedelmének összege
• közfoglalkoztatásból származó jövedelmének összege
• gyermekei jogán járó ellátásainak összege
• nyugdíjból származó ellátásainak összege
• egyéb ellátásainak összege

A fontossági sorrend ugyanakkor nem érvényesül a jövedelem forrásai esetében, hiszen itt az összeg relatív mértéke és időbeli eloszlása nagyobb súllyal szerepelne, mint származási helye.

Testi és lelki egészségének mutatói:

• egészségügyi diagnózisa
• egészségi problémái fennállásának ideje
• igénybevett egészségügyi szolgáltatásainak helye
• életminőségének, lelki egészsége felmérésének teszt-eredményei

A testi egészség megítélése orvos szakmai kérdés, azonban a lelki egészség megítélése esetén sem hagyható figyelmen kívül a tesztek alkalmassága, és a tesztek értékelésénél az értékelő szubjektív meggyőződése.

Vizsgálandók különösen a hátrányos helyzetű személy munkaerőpiaci státusz-mutatói:

• foglalkoztató neve
• munkakör (elvégzett feladatok)
• foglalkoztatás időtartama
• kívánt foglalkozás megnevezése
• kívánt foglalkoztató rendelkezésre állása a közelben
• foglalkoztatáshoz szükséges képzettség
• foglalkoztathatóság egyéb feltételei

A mobilitási mentor szolgáltatása kiterjed a képzésben részt vevő személy:

a) társadalmi felzárkózását, munkaerő-piaci elhelyezkedését akadályozó képzési és foglalkoztatási hiányosságai feltárására

b) jelenlegi lakhatási és egészségi problémáira

c) mikroközösségi és családi körülményeire, valamint

d) anyagi, pénzügyi likviditási nehézségei megszüntetése érdekében szociális helyzete felmérésére, a fejlesztési terv, az egyéni cselekvési terv,^[5] valamint a szociális diagnózis^[6] összeállítására.^[7]

Az egyéni fejlesztési terv már ismert fogalom a gyermekekkel és a hátránnyal küzdő személyekkel foglalkozók körében.^[8] Az egyéni fejlesztési tervet leggyakrabban:

• problémafeltáró beszélgetés,
• kérdőív,
• interjú, mélyinterjú,
• személyes konzultáció,
• dokumentumelemzés,
• kooperáció alapozza meg a mobilitási mentor és az ügyfél között.

A cselekvési tervet az ügyfél szociológiai, pszichológiai jellemzőinek felmérése előzi meg. Szociológiai jellemzői körébe sorolhatjuk az ügyfél természetes (lokális), mesterséges (épített és informatikai) és társadalmi (család, esetleges diszkriminációra okot adó) környezetének jellemzőit. Pszichológiai jellemzői közé soroljuk különösen a személyiségjegyeket, de a függőség vagy a döntésképesség jegyeit is. A cselekvési tervben az ügyféllel történt egyeztetést követően a mobilitási mentor által rögzítésre kerülnek az ügyféllel közösen meghatározott – de az egyén által elérendő és elérhető – célok, valamint a felszínre került társadalmi mobilitást akadályozó problémák lehetséges megoldásának módjai. A cselekvési tervben kell meghatározni az ügyfél és a mentor által vállalt feladatokat, és a lehetségesen igénybe vehető külső erőforrásokat is.

Megjegyezzük, hogy a felnőttképzésben részt vevő rászoruló személy szociális helyzetének vizsgálatát tartalmazza a szociális alapszolgáltatások körében a család- és gyermekjóléti központ feladatrendszere is.^[9] Szociális szakmai kérdés azonban az, hogy jogszabályi előírás hiányában keletkezik-e együttműködési kötelezettsége a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a felnőttképzési intézmény mobilitási mentorával. A kérdés szociális-szakmai, hiszen az ügyfél szociális és pszichikai állapota meghatározza az esetkezelés tartalmát. Attól függően, hogy az ügyfél az álláskeresés akut vagy krónikus fázisában van, érzelmeit uralhatja sokk, düh, belenyugvás, depresszió, de optimizmus és remény is, és érdekében szükség lehet mentálhigiénés beavatkozásra is. A mobilitási mentor és az ügyfél között kétoldalú bizalmi kapcsolat jön létre, ezért az ügyféllel kapcsolatos adatokat fokozott figyelemmel kell kezelni, betartva a GDPR szabályozásának elveit.

A felzárkózási képzést folytató szervezet szolgáltatási programot^[10] készít, melyet a TEF részére legkésőbb a képzés tervezett kezdési időpontja előtt tíz munkanappal papír alapon vagy elektronikus formában ad át, megfelelőség és igazolás kiállítása, illetve szolgáltatási program-módosítás és nyilvántartás céljából.^[11] A szolgáltatási program része a fent említett egyéni esetkezelésre vonatkozó elképzelések összegzése. A kormányrendelet a komplex felzárkóztatás folyamatát a már meglévő társadalmi rehabilitációs rendszerekhez igazodóan tartalmazza, melyhez a családsegítő szolgálatok munkatársainak együttműködését feltételezi a társadalmi mobilitási mentorral. A mobilitási mentor azonban nem tartós támasz, mint a családgondozás intézménye, hanem csak a képzés sikeres megvalósítását segíti elő, mert a mentor munkája elsősorban felnőttképzés fókuszú szociális segítést tartalmaz.

A mobilitási mentorral szemben többirányú kötelezettséget állítunk:

• ismernie kell a hazai szolgáltatási rendszereket, különös tekintettel a humán, segítő, szociális, foglalkoztatási és egyéb szolgáltatókra
• tájékozódnia kell és információkat kell gyűjtenie, rendszereznie és dokumentálnia a hátrányos helyzetű felnőtt lakhatási, testi és lelki egészségi, közvetlen környezetét alkotó szűkebb közösségben és a családjában fennálló, valamint foglalkoztathatóságát korlátozó körülményekről
• tájékozódik a hátrányos helyzetű felnőtt iskolázottságáról, korábbi szakmai és munkatapasztalatairól, pályaorientációs / pályakorrekciós lehetőségeiről
• tájékozódik a hátrányos helyzetű felnőtt anyagi, pénzügyi likviditási nehézségeiről
• a fejlesztési tervet, az egyéni cselekvési tervet és a szociális diagnózis alapján készített tervet jogszabályi előírás alapján kidolgozó szervezetek közreműködésével állítja össze^[12]>
• az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési tervben foglalt, valamint a szociális diagnózis alapján javasolt szolgáltatásokat azonosítania kell
• ismernie kell az ügyfél számára az elérhető szolgáltatásokat
• ütemeznie kell a személyre szabott fejlesztés lépéseit
• prioritásként kell kezelnie az egyéni, személyre szabott fejlesztési igényeket
• empátiával kell közelítenie a hátrányos helyzetű ügyfélhez
• kezelnie kell saját, és mások előítéleteit
• igazodnia kell a támogatott személyiségének sajátosságaihoz
• a hátrányos helyzetű személlyel folytatott kommunikációban nyernie kell

A kommunikációnak megkülönböztethetjük különösen a retorikai, humanisztikus, jogi hagyományi, kommunikáció-technikai és üzenet-matematikai gyökereit.^[13] Összességében a „kommunikáció adatáramlást tartalmaz, melynek leggyakoribb formái a szóbeli vagy írásbeli közlés. A résztvevő személyek száma szerint a kommunikáció lehet interperszonális, vagy intraperszonális, csoport (min. 2 személy), illetve tömegkommunikáció (min. 9 személy). A kommunikáció célja lehet különösen ismeret nyújtása, érzelmi reakció vagy cselekvés kiváltása.^[14] Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben és időben közel van egymáshoz. Közvetett minden más esetben (például a tömegkommunikáció szinte minden fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző). Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (például színházi előadás, szóvivő, ügynök, tolmács).^[15]

Az ügyfél és a mobilitási mentor kommunikációjára azonban a személyesség és a közvetlenség, ismeretnyújtás a jellemző. Lényeges pont azonban a társadalmi mobilitási mentor tevékenységében, hogy bár segítségnyújtása folyamatában egyenlő felek szerződéséről van szó, abban a mentornak „nyernie kell”. E „nyerés” azonban látszólagos lehet, amennyiben az nélkülözi a megfelelő (pozitív) attitűdöt.

A mobilitási mentor általános magatartási elvei

Hátrányt okozó, képzést ellehetetlenítő helyzetek megszüntetését célozzák a Kormány mobilitási mentor alkalmazását előíró intézkedései.^[16] E keret-rendelkezések a mobilitási mentorok magatartási elveire is befolyást gyakorolnak. A mobilitási mentorokra vonatkozó magatartási elvek átfedésben vannak a kormánytisztviselőkre vonatkozó elvekkel, azzal, hogy a mobilitási mentortól a speciális közszolgálati elveket, a politika-semlegesség,^[17] az érdemek elsődlegessége,^[18] az alávetettség,^[19] az életpálya,^[20] a professzionalizmus^[21] és a fokozott felelősség elvének^[22] betartását jelenleg nem követeljük meg. Természetesen a fentebb említett törvényesség, jóhiszeműség és tisztesség, a szakszerűség, a hatékonyság, a nemzeti érdekek előnyben részesítésének, a személyiségi jogoknak, és az adatvédelmi rendelkezések betartására vonatkozó elvek a mobilitási mentor magatartására is alkalmazandóak. Az emberi méltóság, az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása, valamint az előítéletmentesség elve a mobilitási mentor általános magatartási elvein túl professzionalizmusának is alapelemei.

A mobilitási mentorra a Ptk. szabályai vonatkoznak munkavállalása során: „A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.”^[23] Az Mt. alapján a munkavállalónak, így a mobilitási mentornak is „a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.”^[24] Fontos megjegyezni, hogy a „másik fél” ez esetben a felnőttképzési szolgáltatást biztosító felnőttképző intézmény és nem harmadik fél, a szolgáltatást igénybe vevő, hátrányos helyzetű személy. Természetesen az Mt. 6. § (2) bekezdése és a 8. § értelmezhető a mobilitási mentor tevékenységére, mert a munkaadó jogos érdekét és gazdasági érdekét veszélyezteti, ha a képzésben résztvevő hátrányos helyzetű személy a felnőttképző intézmény alkalmazottja magatartására való tekintettel, panasszal él.

A biztatási kár a mobilitási mentor és munkaadója a felnőttképző irányában értelmezhető: „A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.”^[25]

A mobilitási mentorra vonatkozik a joggal való visszaélés tilalma is: „Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.”^[26] A mobilitási mentort adatvédelmi irányelvben foglalt kötelezettségek is terhelik.^[27] A mobilitási mentor és az ügyfél közötti adatvédelemre nem az Mt. 9. § (1) bekezdése – mert az csak a munkaadó és a munkavállaló közötti adatkezelést tartalmazza –, hanem a GDPR előírásai alkalmazandóak. A felnőttképző intézmény alkalmazásában álló mobilitási mentor a képzésben résztvevő hozzájárulásával^[28] jogosult kezelni annak adatait.

A mobilitási mentorra azonban csak akkor vonatkoznak a szociális munkásokra vonatkozó etikai elvek, ha szociális munkás végzettséggel rendelkezik:^[29]” „A szociális munkások felelőssége, hogy megfeleljenek az Etikai Kódex elvárásainak, működjenek együtt a szociális szolgáltatások megvalósítóival, a munkáltatókkal, döntéshozókkal és más szakterületeken dolgozó szakemberekkel.”^[30]

Szociális szemüvegen át a mentor:

• Jókedvű és vidám, félig telinek, nem félig üresnek nézi a poharat.
• Munkája során megtalálja a szépséget, jóra gondol a rossz előtt.
• Szereti az életet, munkáját, az embereket, kerüli a negatív kifejezéseket.
• Kerüli mások lejáratását, őszintén törődik a körülötte lévőkkel.
• Módszereket keres ügyfele és mások életének jobbá tételére.
• Ad, szándékosan nem tesz semmit azért, hogy másokat bántson.
• Átlátja a probléma megoldását, és hajlandó pozitív célok érdekében dolgozni.^[31]

A felsorolt elvek nem ismeretlenek a szakirodalomban. A hét hasznos szokás Covey,^[32] Szent Ferenc és mások nyomán:

„Légy proaktív” (a proaktivitás az ingerre adott olyan elvek és értékek alapján adott válaszban testesül meg, mint a hűség, szavatartó, megbocsátó magatartás).

„A küldetés céljának kinyilatkoztatása,” (hogy az egyén a legfontosabb) és e célnak megfelelő cselekvés.

„A közösség kapcsolat előtérbe helyezése,” ne a napirendek és a külvilág vezérelje a kapcsolatot.

„Az önző célok, az ››Én‹‹ háttérbe szorítása” segíti a „Mi”-ben gondolkodást és a kapcsolat gazdagodását.

„Először a megértést kell fejleszteni, azután jöhet a megértetés.” Az empátiás hallgatás segíti a közösség tagjai problémáinak megértését, majd hatékonyan kommunikálják elképzeléseiket a probléma megoldásáról.

„Ünnepeljük különbségeinket,” és törekedjünk kompromisszumra (helyesebben konszenzusra), és az „Én” vagy a „Mi” utunk helyett válasszuk a leghatékonyabb, legjobb megoldás útját.

„Élesítsük a fűrészt.” A közösség megerősítése a tradíció által. A közösségi szellem ápolása kulcsterületeken: fizikai (szociális), mentális, lelki.

A mobilitási mentor speciális magatartási elveiről

Kérdéses, hogy beszélhetünk-e jelenleg a társadalmi mobilitási mentor speciális magatartási elveiről, hiszen azt meg kell előznie a mobilitási mentori szakma szakmai sztenderdjeinek, kompetenciáinak, kialakulásának, illetve a „szakma” és az ügyfél jövőbeli fejlesztési irányainak.^[33] Egyes vélemények szerint, a mobilitási mentori szakmai etikai normák nem váltak még világossá, vélhetően az párhuzamos lesz a szociális munkásokra vonatkozó etikai követelményekkel.

A mobilitási mentor kommunikációjára vonatkozó hatás^[34] érvényesülését segítő hét pszichológiai alapelv a következő:

1. a „Katt-Berr” (hatáskiváltás)
2. a kölcsönösség elve
3. a következetesség elve
4. a társadalmi bizonyíték elve
5. a vonzalom elve
6. a tekintély elve
7. a hiány elve

Bővebben:

1. „Katt-Berr” és az előítéletek elve „az ember viselkedésmintái tanultak, és több tényező válthatja ki őket.”
2. A kölcsönösség elve:„Az kerül a legtöbbe, amit ingyen kaptál.” Paradox módon, bár a szabályt a partnerek közötti egyenlő cserék elősegítésére fejlesztették ki, felhasználható határozottan egyenlőtlen eredményekhez.
3. A nagyfokú következetesség általában személyes és intellektuális erővel függ össze. Ez a logika, a racionalitás, a stabilitás és az őszinteség szíve. Amikor a problémákkal szembesülünk, csak rákattintani a konzisztencia-szalagra, pörögni, és tudjuk, mit higgyünk, mondjunk vagy tegyünk. Csak azt kell hinnünk, mondanunk vagy tennünk, ami összhangban van korábbi döntésünkkel. Az automatikus következetesség biztonságos búvóhelyet jelenthet a nyugtalanító felismerések elől. A merev konzisztenciájú erődfalak közé zárva áthatolhatatlanok lehetünk az értelem ostromai előtt.
4. A társadalmi bizonyítás elve alapján: Minél több ember talál helyesnek egy ötletet, annál inkább fogja az adott egyén helyesnek tekinteni az elképzelést. Általában kevesebb hibát követünk el, ha a társadalmi bizonyítékokkal összhangban cselekszünk, mint azzal, ha ellenkezik. Mivel a tárgyi bizonyítékot nem lehetett megváltoztatni, a társadalmi bizonyítékot igen. Győzz meg, és meggyőződsz.
5. A vonzalom elve alapján az ügyfél jobban hisz az „eladónak”, ha egy ismerőse ajánlja neki.
6. A tekintély elve alapján a hatóságnak való engedelmesség magyarázatát alátámasztó bizonyítékok erősek.
7. A hiány elve alapján a lehetőségek értékesebbnek tűnnek számunkra, amikor kevésbé állnak rendelkezésre.

A hátrányos helyzetű személyek kommunikációjukban és gondolkodásukban is gyakran akadályozottak. A mobilitási mentoroknak a pszichológia tudományát tehát segítségül kell hívniuk az ügyfelek meggyőzésében, amennyiben rendelkeznek ilyen irányú kompetenciákkal. Ugyanakkor a mobilitási mentornak kell viselnie a felelősséget is az ügyfeleinek okozott esetleges materiális és immateriális károkért. A mobilitási mentorok tevékenységében azonban kár aligha következik be, hiszen sikerességük záloga a szorgalom, a kontinuitás, kongruencia, fegyelmezettség és a bátorság, mert a társadalmi mobilitási mentor folyamatosan dolgozik, és mindenekelőtt lelkiismeretessége mellett szorgalmas.

Irodalomjegyzék

ALLIQUANDER Anna, TOMPA Anna: Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2018/11/1819_I_AOKea13_Serulekeny-csoportok.pdf Letöltés: 2021. 11. 23.

BAJNER Mária: A verbális és nem verbális kommunikáció NSZFI Budapest, 2008. p.4.

Carthage BUCKLEY: From Negative to Positive ©Coaching Positive Performance pdf. Letöltés: 2021. november 29.

CIALDINI, ROBERT B. INFLUENCE: SCIENCE AND PRACTICE, 5th Edition, published by Pearson Education, Inc, publishing as Allyn & Bacon, Copyright ©2009.

Fókuszban az egyén Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Szerk.: VARGÁNÉ Mező Lilla Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Budapest, 2008, Útravaló Ösztöndíj Program, https://tef.gov.hu/modosult-az-utravalo-osztondijprogram-ut-a-kozepiskolahoz-ut-az-erettsegihez/.

GYÖRGY István – HAZAFI Zoltán: Közszolgálati életpályák a közigazgatásban és a rendvédelemben Dialóg Campus Budapest, 2018.

Linda FREYBERG: Das Konzept Informationskompetenz HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN INSTITUT FÜRBIBLIOTHEKS-UND INFORMATION-SWISSENSCHAFT BERLINER HAND-REICHUNGEN ZUR BIBLIOTHEKS-UND INFORMATIONSWISSENSCHAFT HEFT 318.

Stephen R. COVEY: The 7 Habits of Highly Effective Families Golden Books Publishing Co. New York, 1997.

Harold L. WILENSKY and Charles N. LEBEAUX: Industrial society and social welfare. The impact of industrialization on the supply and organization of social welfare services in the United States Collier-Macmillan, New York, 1965.

HAZAFI Zoltán: Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda) Phd értekezés, PTE, Pécs, 2010.

Stephen R. COVEY: The 7 Habits of Highly Effective Families Golden Books Publishing Co. New York, 1997.

ZENTAI István: A MEGGYŐZÉS ÚTJAI A mindennapi élet meggyőzés pszichológiája Budapest: Neumann Kht., 2004.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról.

311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet a komplex felzárkózási képzésekről.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.

32/2016. (IX. 8.) NGM rendelet az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési terv részletes szabályairól.

3154/2017. (VI. 21.) AB határozat.

22/2019. (VII. 5.) AB határozat.

2006/57/EK határozat hatályon kívül helyezéséről Brüsszel, 6.11.2007 COM (2007) 659 végleges.

^[1] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet a komplex felzárkózási képzésekről.

^[2] Bővebben lásd: 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet.

^[3] ALLIQUANDER Anna, TOMPA Anna: Hátrányos helyzet, szociális helyzet, munkanélküliek, kisebbségek https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2018/11/1819_I_AOKea13_Serulekeny-csoportok.pdf Letöltés: 2021. 11. 23.

^[4] Bővebben lásd: 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet a komplex felzárkózási képzésekről.

^[5] Bővebben lásd: 32/2016. (IX. 8.) NGM rendelet az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési terv részletes szabályairól.

^[6] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) 64. § (8) bek.

^[7] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet.

^[8] Bővebben lásd: Fókuszban az egyén Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? Szerk.: VARGÁNÉ Mező Lilla Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Budapest, 2008, Útravaló Ösztöndíj Program, https://tef.gov.hu/modosult-az-utravalo-osztondijprogram-ut-a-kozepiskolahoz-ut-az-erettsegihez/.

^[9] Szt. 64., 64/A. §§, 20/C. § f) pont.

^[10] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet 5. §.

^[11] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet 5. § (3) bek.

^[12] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet 6. § (4) bek.

^[13] Linda FREYBERG: Das Konzept Informationskompetenz HUMBOLDT-UNIVERSITÄT ZU BERLIN INSTITUT FÜR BIBLIOTHEKS-UND INFORMATIONSWISSENSCHAFT BERLINER HANDREICHUNGEN ZUR BIBLIOTHEKS-UND INFORMATIONSWISSENSCHAFT HEFT 318 p. 11. Letöltés: 2021. december 15.

^[14] ZENTAI István: A MEGGYŐZÉS ÚTJAI A mindennapi élet meggyőzés pszichológiája Budapest: Neumann Kht., 2004.

^[15] BAJNER Mária: A verbális és nem verbális kommunikáció NSZFI Budapest, 2008. p.4.

^[16] 311/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet a komplex felzárkózási képzésekről.

^[17] Bővebben lásd: HAZAFI Zoltán: Közszolgálati jogunk a változó nemzetközi és hazai térben (de lege lata, de lege ferenda) Phd értekezés, PTE, Pécs, 2010.

^[18] A Tanács határozata a Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal a csatlakozási partnerségben létrehozott elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/57/EK határozat hatályon kívül helyezéséről Brüsszel, 6.11.2007 COM (2007) 659 végleges.

^[19] 3154/2017. (VI. 21.) AB határozat; 22/2019. (VII. 5.) AB határozat.

^[20] HAZAFI Zoltán (szerk.): Kormányzati személyzetpolitika Dialóg Campus Budapest, 2019. p. 79.

^[21] A professzionalizmus elvét más források szakszerűség elveként említik.

^[22] GYÖRGY István – HAZAFI Zoltán: Közszolgálati életpályák a közigazgatásban és a rendvédelemben Dialóg Campus Budapest, 2018. p. 30–39.

^[23] Ptk. 1:3. §, 1:4. § (1)-(2) bek., Mt. 6. § (1) bek.

^[24] Mt. 6. § (2) bek.

^[25] Mt. 6. § (2) bek. 2. fordulat.

^[26] Mt. 7. § (1) bek.

^[27] Az Európai Parlament (EU) és a Tanács 2016. április 27. napján fogadta el a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. sz. rendeletet GDPR). A GDPR 2018. május 25-én lépett hatályba.

^[28] Ptk. 2:42. § (3) bek.

^[29] A SZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖVETSÉG ETIKAI KOLLÉGIUMA ÁLTAL 2015–16-BAN ÁTDOLGOZOTT SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE, Preambulum.

^[30] A SZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖVETSÉG ETIKAI KÓDEXE.

^[31] Vö. Carthage BUCKLEY: From Negative to Positive ©Coaching Positive Performance pdf. Letöltés: 2021. november 29.

^[32] Stephen R. COVEY: The 7 Habits of Highly Effective Families Golden Books Publishing Co. New York, 1997.

^[33] Harold L. WILENSKY and Charles N. LEBEAUX: Industrial society and social welfare. The impact of industrialization on the supply and organization of social welfare services in the United States Collier-Macmillan, New York, 1965.

^[34] CIALDINI, ROBERT B. INFLUENCE: SCIENCE AND PRACTICE, 5th Edition, published by Pearson Education, Inc, publishing as Allyn & Bacon, Copyright ©2009.