A korábban már azonos címmel és hasonló szándékkal megjelent anyagokban a helyi adó témakörének elemzésével, kiemelt polémiák hangsúlyozásával, a törvényváltozások önkormányzati érintettsége okán, a helyi települési feladatok finanszírozási lehetőségeinek beszűkülése miatti kényszerhelyzet esetleges feloldására, megoldására kívánta felhívni az önkormányzati gazdálkodás területén felelősen gondolkodók és munkavégzők figyelmét a cikkek szerzője.

Jelen anyag megfogalmazásának (2022. január 5.) időpontjában a települések többsége még a tárgyévi költségvetés összeállításával foglalkozik, majd bizottsági tárgyalásai, egyeztetése után február, illetve legkésőbb március végéig a képviselő-testület elé köteles azt előterjeszteni annak elfogadása érdekében.

Az előző esztendőben számos alkalommal nyilvánosságra került a csaknem teljes adóztatási rendszert érintő, meghatározó módon a lakossági életkörülményeket kedvezően befolyásoló adónemek csökkentése iránti szándék, egyrészt koncepcióként, majd adópolitikai taktikai eszközként is. Mindezek érintették mind az anyagi jogi, mind az eljárásjogi szabályokat, továbbá hatáskör változtatása iránti lépések is megjelentek. A törvényi szintű szabályozás módosítására a parlamenti őszi időszak végén került sor, tehát az érintett helyi adó szabályozás települési önkormányzati rendeletben történő módosítása ebben az évben kötelező feladat lesz még az említett költségvetési számok elfogadása előtti időszakban. A korábbi, hasonló tárgyú cikkekben már említésre került, de késői kihirdetése miatt újra érdemes hangsúlyt adni néhány meghatározó szerepet betöltő változásnak:

• A 2021. évben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, támogatásukról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében az említett törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék. Az önkormányzatok már ismerik a 2021-es adóév tényadatait, így a tervidőszak adatai ebben az adónemben csak az eredményesebb adóigazgatási munka okán térhetnek el megalapozott módon, például eredményesebb hatósági, ellenőrzési, végrehajtási, prevenciós intézkedések miatt.
• A Kormány döntése alapján 2021. január 1-jétől a veszélyhelyzet végéig továbbra sem kell a szálláshely-üzemeltetőknek, szolgáltatóknak turizmusfejlesztési hozzájárulást és idegenforgalmi adót fizetniük. Az intézkedés 2022. június végéig történő meghosszabbításával tehát idegenforgalmi adó bevétel nem tervezhető, vagyis a járványhelyzet – a növekvő idegenforgalom ellenére helyesen – domináns szerepe változatlanul fennáll. Megjegyzésre érdemes, hogy a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallani az adóhatósághoz (kivéve, ha annak összege nulla).
• Az építőipari vállalkozók előző évi tevékenysége dinamikus változást mutatott az előző két esztendőben, a virtuális térkép alapján a fővárosban és a kapcsolódó agglomerációban a növekedés 25–30%-os, a megyei jogú városokban és környékükön 12–15%-os, az üdülőövezetekben még magasabb mértékű dinamikát mutatott. Az ideiglenes iparűzési adó intézménye megszűnt, az önkormányzat területén építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoknál a 180 napot meghaladó szabály figyelembevételével telephely létesül, jelentősen változhat az iparűzési adóalap megosztási rendje. Itt kell megemlíteni, hogy a 180 napot meghaladó időtartamba beletartozik a tevékenység megkezdésének napjától, a felek közötti szerződés alapján a teljesítés elfogadásának napjáig terjedő időszak összes napja. Az adóhatóságok feladata az adóellenőrzés területén emiatt is jelentősen megnő, továbbá a befejezett építések esetén potenciális építményadó bevezetésének lehetősége is beléphet.
• A változások további irányát jelezte az is, hogy 2021-től az iparűzési adóbevallást a NAV-hoz kellett teljesíteni (korábbi cikkekben már említésre került) kizárólag elektronikus úton. Papír alapon csak az EV-nak nem minősülő magánszemély adhatta be bevallását az önkormányzati adóhatóság felé. A székhely és telephely azonos tartalmú és felépítésű bevallási dokumentumba kerül. Lényeges kiemelni, hogy az állami adóhatóság a bevallási adathalmazt köteles az illetékes települési önkormányzat felé elküldeni, amely szerv ezt visszaigazolja. Az adókötelezettség rendezése és az esetleges hatósági ügyek, tehát a befizetés és a fizetéskönnyítés települési feladatként ebben az évben is helyi adóigazgatási hatáskör! Ugyanitt említendő, hogy a helyi adók összes típusának nyilvántartása, a kapcsolódó ügyek intézése a településnél történik. Számos alkalommal adóalanyok a beadványokat az állami adóhatóság felé küldték be, emiatt az ügyintézési határidő jelentősen megnőtt, az adóalany pedig késedelmi pótlék és bírság megfizetésére is kényszerült. A 2022-es évben mindezek különös figyelmet érdemelnek, tehát a helyi adókban a NAV együttműködési kötelezettsége nem változott, a hatáskör változatlanul a települési önkormányzatoknál maradt, remény szerint erősíti az utóbbi szervezet adóképességét, nem zárja ki az állami adókkal való kapcsolat bővítésének lehetőségét, esélyét.
• A mai napig hatályban van az 1%-os adókulcsot alkalmazók esetén a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet, amely szerint 2021. február 25-ig nyilatkozatot kellett tenni a NAV felé az adóelőleg csökkentett összegben való megfizetésének alkalmazására. Ezt a beadványt az önkormányzati adóhatóság fogadta, de határozatot nem kellett hoznia, az adót a csökkentett összegben írta elő az adó-folyószámlán. A 4 milliárd forint feletti bevételt elérő, tehát adótétel kedvezményben nem részesülő adóalanyok esetében az adóelőleg mérséklésére külön beadvány előterjesztése volt indokolt. A teljes 2021-es adóévre majd a 2022. május végéig benyújtandó bevallásban a már említett adatokat kell alkalmazni. Az adóévi adó csökkenése véglegesen a bevallás adatai alapján realizálódik, akkor is, ha az adóalany az 1% feletti adótétel alkalmazásában érintett, mert például az évi összbevétele meghaladta a 4 milliárd forintot.
• Kivételes helyzetben van a 2021-re KATA alanyként tételes iparűzési adóalap szerinti adózást vállaló adóalany, mert nem terheli sem adóelőleg bevallási, sem adóév bevallási kötelezettség, adóévi adóját két egyenlő részletben fizetheti meg és szintén az 1%-os mértéket alkalmazhatja. Adóalap az átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, maximum a bevétel 80%-a, az éves nettó árbevétel max. 8 millió Ft, az adóalap a nettó árbevétel 80%-a. A kedvezményezett kategóriába tartozik a KIVA szerinti kötelezettség, ahol az adóalap a KIVA-alap 20%-kal növelt összege, a bevallás benyújtásával vagy nyilatkozattétellel lehet jelezni alkalmazását. Ki kell hangsúlyozni, hogy még mindig a 2021-es adóév az érintett időszak, a 2022. év ide vonatkozó szabályozás-módosítására később érdemes visszatérni.
• A helyi adó módosítási tilalom az 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján került meghatározásra. Ennek megfelelően a 2021. adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2-án hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke. Az adórendelet szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-es adóévben is biztosítani kell. A települési önkormányzat 2020. december 2-től kezdődően új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni. Mindezekből is következik, hogy a helyi adópolitikai és gazdasági környezet, a Covid-járvány miatti indokolt szabályozási változások a helyi adó szabályozási lehetőségét és a bevételi funkcióját átmenetileg szüneteltetik, talán meg nem szüntetik.

A 2022-es költségvetés tervezésének időszakában (kivéve a fővárost, ahol a tárgyidőszak költségvetését már elfogadták, illetve még néhány városban hasonló állapot feltételezhető) a települési önkormányzatok bevételi forrásainak meghatározása rendkívül nehéz feladat. A makroszintű adatok különböző szakmai anyagok alapján 6–8%-os GDP és 3,5–5%-os inflációs növekedés mellett eltérő érveléssel és egyrészt becslési eljárással kb. 1,6–2%-os reálkereset emelkedés elérését is feltételezik, amelynek elérése érdekében többek között jövedelem emelését célzó intézkedéseket fogalmaztak meg törvénymódosításban, illetve alacsonyabb szintű jogszabályokban (Korm. rendelet, miniszteri rendelet). Itt kell megemlíteni a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességét, a munka közterhének 4%-kal történő csökkentését, a korábbi anyagokban már említett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértékének 15,5-ről 13%-ra belépő változását, a kisvállalati adó 11%-ról 10%-ra történt csökkentését mint legfontosabb módosításokat. Hasonló szándékkal történt a minimálbér kettőszázezer, a garantált bérminimum kettőszázhatvanezer forintban történt meghatározása, tehát a kereslet-kínálat realitásokon alapuló korrelációjának piaci értékalapú megközelítése, amelyhez még számos tényező ismerete szükséges, például a forintárfolyam erősödésének esélye, a nemzetközi piacon betöltött szerepe stb.

Mindezekre az önkormányzatok csekély hatással bírnak, mert törvényi szabályozás alapján meghatározott keretekben mozgathatják helyi adózási szabályaikat, ebből következően saját bevételi forrásaik növelésére alig van lehetőségük. A helyi adótételeket nem emelhetik, az adókedvezmények, adómentességek lehetőségét már korábban elfogadott és gyakorolt helyi rendeleteikben általában megadták. Az adóhátralékok behajtására az utóbbi két esztendőben – az ismert járvány és azzal összefüggő korrekt etikai megítélés alapján – feltehetően csökkent számban és összegben került sor, tehát tartalékforrás ebből nem keletkezhetett. A preventív, figyelemfelkeltő intézkedések (sajtó kommunikáció, határidő megtartására utaló levelek) számának ismerete nélkül – már a korábbi, hasonló cikkekben is történt utalás – jelen anyagban is kiemelten szükséges megemlíteni ezek alkalmazásának szükségességét, kényszerét, amely nemcsak a reáljövedelem feltételezhető növekedésével, hanem az önkormányzati alapfeladatok ellátásának szinten tartásával is összefügg (bölcsődei, óvodai, szociális ellátás stb.). A helyi adóellenőrzés gyakorisága, az adóapparátus szakmai képessége, a megelőző tájékoztatás, a mérlegelési lehetőségek szabályszerű alkalmazása, a megállapítások minősége, a vizsgálat során talált adatok felhasználása, a NAV-tól kért adatok, bevallások adatainak információtartalma mind erősítik az önkormányzati adóhatóság tekintélyét, ezzel is potenciális forrást jelentenek. Ahol a helyi adóapparátus személyi-szakmai feltételekkel nem rendelkezik, a mindezekhez szükséges saját kapacitás megteremtése nem mellőzhető, a kapcsolódó költségek megtérülése garantált.

Az Ön által jelen szaklapban olvasott anyag leíró jelleggel, tájékoztatás céllal, figyelemfelkeltő stílusban, ajánlásként, esetenként javaslatként, de elegendő tapasztalattal alátámasztva, indokolt és kritikus helyzetek feltételezésével áll rendelkezésére. További értéknövelő haszna lehet ennek a fórumnak olyan kérdések feltevése során, amely mindkét fél számára a visszacsatolás lehetőségét biztosítja.

Az önkormányzati adóhatáskörök és helyi adózási rendszer megjelenésével – tehát több, mint harminc esztendeje – gondolatként felmerült egy egységes irányítási, igazgatási, külső és belső ellenőrzési rendszer működése, hasonló eszköz- és módszerrendszer igénye. Hasonló indíttatásból és a finanszírozási kérdések rendszeren belüli megvalósításának gondolatából következett egy önkormányzati bankforma létrahozásának lehetősége, szükségessége is. A jelen, tehát 2022-es esztendő önkormányzati tervezésének szakaszában, de a tapasztalati ismeretek birtokában erről talán érdemes gondolatokat ébreszteni, váltani a későbbiekben.