Évek óta beszélünk a közigazgatás reformjáról, mégsem történik lényeges változás. Eljutottunk a mélypontra, amikor megszűnt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

Megállapítható, hogy Magyarországon az önkormányzatiság furcsa képződménye alakult ki. Az Európában végbemenő reformok következtében kialakult az északi vagy skandináv önkormányzati modell. Ennek lényeges ismérvei az alacsony számú önkormányzat, a nagy terület és a jelentős népesség. Ezek az önkormányzatok komoly hatáskörrel és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. E kisszámú, de jelentős lélekszámmal rendelkező helyi önkormányzatok gyenge önkormányzati középszintet feltételeznek, illetve kívánnak meg. Ennek a modellnek Svédország az első kimunkálója. A Nyugat-Európában lezajlott reformok másik modellje az úgynevezett déli modell. Amelynek lényege a helyi közszolgáltatások megosztása a települési és a területi önkormányzatok között, valamint az önkormányzati társulások erőteljes állami ösztönzése és támogatása. A déli modellnél nagyszámú, de csekély lélekszámmal rendelkező és csak az alapfeladatokat ellátó helyi önkormányzatok erős középszintet és erős társulási hajlamot feltételeznek, illetve követelnek meg. Ez a modell Olaszországban és Görögországban egyaránt jellemző. Az európai reformok ismeretében sajnálattal állapítom meg a magyar önkormányzatiság rendezetlen voltát. Ugyanis a kis lélekszámú – Magyarországon mintegy 3200 önkormányzat van – kevés erőforrással rendelkező települési önkormányzati modell erős középszintet feltételez. Ezért a legégetőbb kérdés az önkormányzati szintek újragondolása és reformja. Gondolkodni kell azon, hogy a szintek ilyen fokú tagoltsága (helyi önkormányzat, mikro-társulás, kistérségi társulás, megye, régió) életképes-e vagy gyökeresen át kell alakítani a jelenlegi struktúrát.
Az Európai Unió nem avatkozik bele a tagállamok államszervezési ügyeibe, azt viszont követelményként állítja fel, hogy az önkormányzati rendszer struktúrája átlátható legyen. A közigazgatási cél az állampolgári érdekek és a piaci tényezők harmonizációja, amely új szerepkört rótt az önkormányzatok számára. Ezek kialakulását az uniós jogszabályok illetve egyéb jogszabályozás, ajánlás közvetlenül is segíti vagy helyi, területi önkormányzati döntés meghozatalát írja elő. A csatlakozásra való felkészülés összetett feladatot jelentett, többek között: az önkormányzati jog átalakítását, új intézmények létrehozását, a meglévők átalakítását, technikai fejlesztését és a szakmai színvonal javítását, az adott szakterületen dolgozók képzését, továbbképzését, mindenekelőtt új szemléletet, felfogást.
A teljes jogharmonizációval egy időben átfogó szakmai felkészítésre lett volna szükség az önkormányzati állományt érintően. Ki kellett volna, hogy terjedjen a köztisztviselői karra és az önkormányzatok polgármestereire és képviselőire egyaránt, hiszen ők nagyban befolyásolni tudják a helyi jogalkotás tartalmi irányát és alkalmazását. Fontos, hogy a magyar közszolgálati jogban is érvényesüljenek az Európai Unió tagállamainak közszolgálataira jellemző olyan értékek mint: a megbízhatóság és a kiszámíthatóság, a nyitottság és az átláthatóság, a felelősség, a hatékonyság és a célszerűség. A helyi szabályok kialakítása megfelelő felkészülést, folyamatos szakértői tevékenységet igényel. A felkészülés folyamatában fontos szerepet játszott volna, hogy az önkormányzatok megismerjék és elsajátítsák az Európai Unió önkormányzatainak gyakorlatát, tapasztalatát, működési technikáját. A jogharmonizáció egy speciális eljárás, képzett és gyakorlott, a közösségi és nemzeti jogot egyaránt jól ismerő jogászok közreműködésére van szükség. A választott képviselőknek és közhivatalnokoknak hiányosak az ismereteik az alapvető kötelező erejű európai uniós normákról, közösségi előírásokról. Ezért az államnak kell nagyobb szerepet játszania a képzési folyamatokban. A helyi önkormányzatoknak még mindig nagy nehézséget jelent a nemzeti illetve az európai uniós információs rendszerekhez való hozzáférés. A jogharmonizációs eljárás befejezése után a megfelelő szabályokat tartalmazó és a közösségi joggal harmonizáló helyi rendeletek naprakészen tartása folyamatos munkát követel meg az önkormányzatoktól.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az általam vezetett hivatalban kollégáim áldozatos munkáját, azokban az időkben, amikor a jogalkotó által hozott normák a jogbizonytalanságot erősítik. Egyértelmű közigazgatási koncepció, felkészült és erkölcsileg, valamint anyagilag megbecsült köztisztviselői kar kimozdíthatja a jelenlegi közigazgatást a válságból.