Az idei, 2007. évre szinte valamennyi települési önkormányzat rákényszerült annak beismerésére, ha nem nyúl hozzá a foglalkoztatottak számához, rövidesen nem lesz képes a bérek kifizetésére.

Ez a kérdés valamennyi önkormányzati dolgozót érintheti (köztisztviselõ, közalkalmazott, munkavállaló), és így a vonatkozó jogszabályi háttér sokoldalúságából adódóan nem kevés feladatot ad a jegyzõnek. Miért is?

1. A képviselõ-testület számára elõterjesztést kell készíteni, mely tartalmazza:

• a tényfeltárást;

• a lehetséges megoldási javaslatokat;

• a végrehajtás bemutatását.

2. A döntést követõen a végrehajtás.

A tényfeltárás talán a legegyszerûbb feladat, hiszen az adott település költségvetési helyzete és a foglalkoztatottak száma valamennyi képviselõ elõtt ismert.

A lehetséges megoldási alternatívák már több nehézséget adnak, hiszen figyelembe kell venni az adott intézmény jellegét (önállóan gazdálkodik avagy sem; alapfeladatot lát el vagy sem; a közalkalmazotti törvényen kívül milyen egyéb ágazati rendeletek vonatkoznak).

A képviselõ-testület dönthet a fenntartói feladatok átadásáról; az intézmény/ek összevonásáról; az intézmény/ek más formában történõ mûködtetésérõl; a költségvetési szerv megszüntetésérõl.

Úgy vélem munkajogi szempontból a legtöbb ,,kihívást” a más formában történõ mûködtetés jelenti. Ez jelentheti a klasszikus kiszervezést, azaz vállalkozói üzemeltetést, avagy önkormányzati alapítású cég veszi át a fenntartói feladatokat. Bármely lehetõség mellett dönt a képviselõ-testület, a jegyzõ és a hivatal kell hogy koordinálja az átszervezést, mert tapasztalatom szerint az intézmények erre önmaguk nem képesek.

Amellett, hogy nem kevés és nem könnyû feladat a munkajogi szabályok betartása, az emberi oldal sem elhanyagolható, hiszen esetenként akár 25–30 éves jogviszony után kell elköszönni kollégáktól.

Mindezek a változások Sárospatakot is elérték ebben az esztendõben. Sajnos nehezítette a helyzetet, hogy a korábbi testületek, bár számos alkalommal napirendre került a racionalizálás (óvoda-öszszevonás, távhõkiszervezés, cégalapítás), egyetlen lépést sem tettek a megoldás érdekében.

Így most több szempontból kellett megvizsgálni a megoldás lehetõségeit. A végrehajtásban nagy segítséget adott a Városi Jegyzõk Egyesülete által a tavaszon elkészített átvilágítás. Elõször is az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelõ általános iskola és kollégium megyei önkormányzatnak történõ átadásáról döntöttek, mely a mi városunk esetében nem kötelezõ feladat, de így 54 álláshely megszûnését jelentette. Itt munkajogi szempontból nem volt túl bonyolult a helyzet, hiszen a munkáltató személyében következik be változás.

A következõ az óvodák összevonása volt, közös vezetés alá. Nem új intézményt alapított az önkormányzat, hanem az egyiket székhelyként megjelölve a másik kettõt tagóvodának minõsítette. Ez az intézkedés is eredményezett létszámmegtakarítást, mert közös vezetés alatt a csoportszámok és a dolgozói létszám is áttekintésre került.

A következõ nagy feladat az önkormányzati cég alapítása volt, melyet üzletrészvásárlással valósított meg az önkormányzat úgy, hogy többségi tulajdonos maradjon. Az így létrejött kft. a távhõ üzemeltetést és szolgáltatást, valamint az intézményi karbantartást és a közétkeztetési feladatokat vette át az Ötv. 80/A (5) és (6) bekezdése alapján kijelölés útján ingyenesen. A 69 fõ dolgozó ,,kiszervezése”, azaz a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése a Kjt. 25/A. § alapján került végrehajtásra.

A mintegy hat hónapos elõkészítõ és végrehajtási munka lassan a végéhez ér, a költségmegtakarítás azonban csak 2008-ban lesz érezhetõ, hiszen a jogviszony- megszüntetések miatt az idén nem várt költségek merültek fel. Képviselõ-testületünk a soron következõ ülésen újabb intézményi átszervezést kíván napirendre tûzni (kommunális szervezet, pedagógiai szakszolgálat, családsegítõ szolgálat esetében)… ■