A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás gyökerei 1993-ra nyúlnak vissza. Az önkormányzatok megalakulását követően önkéntes alapon hoztuk létre a Kaposvár Városkörnyéki Önkormányzatok Szövetségét, a megyei jogú város akkori alpolgármesterével, Szita Károllyal. A volt a kaposvári járás 77 településéből 54 település tömörült szövetségbe.

A területfejlesztési törvény elfogadását követően, 1997-ben a Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás alakult meg már 100%-os lefedéssel.
2000-ben a vidékfejlesztési program készítéséhez három úgynevezett mikrotérség jött létre, – Kadarkút, Igal és Somogyjád központtal. Elkészültek a vidékfejlesztési programok, melyeket 2004-ben aktualizáltunk – a kistérség egészére.
Kistérségünkben 1993-tól folyamatosan jöttek létre az Ötv. szerinti kötelező feladatellátására és infrastruktúrafejlesztésekre társulásaink, közoktatás, szociális, gyermekjóléti ellátás, belső ellenőrzés, pénzügyi és végrehajtási. A mikrotársulások 4-10 települést is lefednek (kistérség aprófalvas jellegéből adódóan). Kivétel ez alól az egészségügyi alapellátás, ahol a háziorvosi ügyeleti és készenléti ügyeleti szolgálatok ennél nagyobb településcsoportra szerveződtek.
Feladatellátásainkat nagyban meghatározta és meghatározza, hogy a kistérségben 1500 fő feletti település mindössze a 77-ből a két várossal együtt 9 település, és 58 település 1000 fő alatti. Csupán 10 település lélekszáma esik még az 1000 és 1500 fő közötti kategóriába.
A többcélú társulás szervezését – joganyag ismertetését – már 2004. március, április, május hónapokban elkezdtük mikrotérségi üléseken, polgármesterekkel folyamatosan értelmeztük. A joganyag értelmezésében és a szervezőmunkában Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere és címzetes főjegyzője és a közigazgatási hivatal vezetője teljes körű támogatást biztosított.
Célunk természetesen az volt, hogy a kistérség minden települése csatlakozzon, és vállalja a közoktatási, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és területfejlesztési feladatellátást társult formában – a Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.
Az alapos szervező- és egyeztetőmunkánk ellenére a négy kötelező elem közül a közoktatási feladatellátást egy település határozottan visszautasította, illetve egy másik település ismeretlen ok miatt nem lépett be a többcélú társulásba. 2004. június 29-én a 75 település polgármestere 120 ezer fő ellátásáról gondoskodva aláírta a társulási megállapodást. A két település miatt a Belügyminisztérium által kiírt pályázatra így csupán az 50 millióra tudtuk benyújtani pályázatunkat a 120 millió helyett. Mégis országos sikerként értük meg, hogy a második legnagyobb kistérségként 75 település egyetértésével többcélú társulást tudtunk létrehozni.
A kimaradt két település decemberben kérte felvételét, így a kötelező álalakulással egy időpontban 100%-os lefedésűvé is vált társulásunk, bár a közoktatási feladatellátás továbbra is „csak” 96%-os.
A társulási megállapodás kiemelt feladatai között szerepel a kötelező elemeken túl a pénzügyi végrehajtási feladatok ellátása, belső ellenőrzés közös szervezése, és a hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátása is. A társuláson belül mozgókönyvtári feladat ellátására is jött létre mikrotársulás. A „hagyományokra építve” társultunk gyógy-testnevelés és nevelési tanácsadói feladatok közös ellátására Kaposvár Megyei Jogú Várossal.
A magas színvonalú feladatellátás érdekében önálló munkaszervezetet hoztunk létre. A munkaszervezet dolgozói többségében pályakezdő fiatalok, akik foglalkoztatásához pályázati támogatást nyertünk, így a költségek nagy részét ez ideig pályázati pénzből és minimális tagdíjból tudtuk finanszírozni.
A 2005. évi többcélú normatíva leigénylése óriási munkát adott, hisz 77 település igénylését, annak jogszerűségét kellett ellenőrizni. A döntést követően a települési polgármesterek többsége elégedett, hisz 255 millió forint támogatást kapott társulásunk. Országosan ez a legmagasabb összeg, mely indokolt is, hisz 126 ezer fő ellátásáról és 77 település fejlesztési elképzeléseinek megvalósításáról gondoskodunk.