A Belügyminisztérium 2003. januárjában kezdeményezte a közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok iratkezelésének egységes szabályozását azzal a céllal, hogy elősegítse a szolgáltató közigazgatás hatékony működését és megteremtse a Kormányzati Portálon keresz-tül történő lakossági ügyintézés alapjait.

A kezdeményezést hatékony munka követte, melynek eredményeként a kormány 2003. szep-temberében elfogadta a közigazgatási szervek egységes iratkezelési szabályzatának koncepci-óját (2205/2003. (IX. 4.) korm. hat.), s egyben elrendelte, hogy az elfogadott koncepció alap-ján az érintett miniszterek – MeH, BM, IHM, NKÖM, IM, HM – feladat- és hatáskörüknek megfelelően felelősségi körükben gondoskodjanak az iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok 2004. június 30-ig történő kidolgozásáról.
Az elfogadott koncepció alapján olyan követelményrendszer kidolgozása vált szükségessé, amely a manuális, a számítógépes és az elektronikus iratok kezelésére egyaránt érvényes az európai gyakorlathoz illeszkedő és a folyamatosan fejlődő informatikai technológia fogadásá-ra képes. A fentieken túl a szabályozás legfőbb célja a szolgáltató közigazgatás elvének meg-felelően az elektronikus ügyintézés lehetőségének megalapozása, a hatósági ügyintézés szak-szerűségének és gyorsaságának növelése, a maradandó értékű információk fennmaradásának és megfelelő megőrzésének biztosítása.
A feladat végrehajtására a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala – a Logiszter Kft. projektmenedzselésével – 2003. november 11-én megkezdte működését a közigazgatási szervek egységes iratkezelésének szabályozására ala-kult KEIR Projekt.
A Projekt a kormányhatározatban foglalt feladatot határidőre elkészítette. Az érintett minisz-tériumok, közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok szakembereinek, valamint külső szakértők bevonásával elkészült az előterjesztés a kormány részére. A szabályozási javaslat arra az alapelvre épült, hogy a hagyományos és elektronikus iratok kezelését egyenragúvá tegye, amely nélkülözhetetlen a közigazgatási ügyek gyorsabb intézéséhez. Az átlátható állam szempontjából fontos, hogy perspektivikusan az irat benyújtója távolról is ellenőrizni tudja ügyének állását, folyamatát.
A KEIR Projekt munkájának eredményeképpen a következőkre tettünk javaslatot:
 a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítására
• a köziratok kezelésének ágazatai irányításáért és felügyeletéért felelős miniszter kijelö-lése;
• az ágazati felügyeletet ellátó miniszter feladat- és hatáskörének kiegészítése;
• a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló rendelet kiadása érdekében.
 a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) korm. rendelet módosítására, mely-nek alapján
• a kormány bízza meg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a köziratok ke-zelésével kapcsolatos ágazati felügyelettel, valamint az ehhez szükséges feladat- és hatáskörök ellátásával.
 a minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek iratkezelési mintasza-bályzatáról szóló 40/1998. (III. 6.) korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a kormány rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általá-nos követelményeit, valamint
• az egyedi iratkezelési szabályzatok jóváhagyásának rendjét;
• az irattári tervek elkészítésének és alkalmazásának szabályait;
• a köziratok nyilvántartásával, az iratforgalom dokumentálásával, az iratkezelés megszervezésével kapcsolatos alapelveket;
• a papíralapú és az elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését és kezelhetőségét, valamint használhatóságát biztosító követelménye-ket.
A munka során az iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályokon túl kidolgozásra kerültek a szabványos informatikai eszközállomány közbeszerzését megelőző előminősítési eljárás szabályai is.
A KEIR Projekt működése során a minél szélesebb körű tájékoztatás és tájékozódás érdeké-ben két alkalommal rendezett (2003. december 15., 2004. június 29.) szakmai konferenciát, melynek a Belügyminisztérium adott otthont.
A határidőre elkészített előterjesztés 2004. augusztus 18-án került tárcakörözésre. Az előter-jesztés tárcakörözését széleskörű szakmai előkészítés előzte meg, melynek során az érintett tárcák, a témában érintett szakmai és társadalmi szervezetek képviselői részére lehetővé vált a KEIR Projekt eredményeinek megismerése, a vélemények ütköztetése, és az elfogadott észre-vételek beépítése a normaszövegbe. 2004. szeptember 7-én volt a kormány-előterjesztés utol-só egyeztetése a MeH Elektronikus Kormányzat Központjában, ahol a még fennmaradó vitás kérdések kerültek megbeszélésre. Az előterjesztés 2004. szeptember közepén kerül közigaz-gatási államtitkári értekezlet elé. Most már egyértelműen biztos, hogy véget ért az az időszak, amikor évtizedeken keresztül az iratkezelés csak marginális kérdésnek minősült, így fejleszté-se legtöbbször el is maradt. A szolgáltató állam építése, valamint az ügyfélbarát közigazgatás létrehozása nem valósítható meg az egész közigazgatást átszövő iratkezelés egységesítése és korszerűsítése (elektronizálás) nélkül, amelyben azonban még egymás mellett, együtt él – remélhetőleg nem túl hosszú ideig – a papíralapú és az elektronikus irat.