Az Oktatási Minisztérium az év elején programot indított, melyben több oldalról segítette a kistérségi közoktatási közszolgáltatások megszervezését, ezen feladatok kistérségi társulások által történő megvalósítását. A program részeként konferenciasorozat indult, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet azokra a várható jogszabályi változásokra, amelyek a többcélú kistérségi társulásban való közoktatási feladat ellátást megalapozzák, továbbá elérendő cél volt, hogy a közszolgáltatások közül a közoktatási közszolgáltatás társulásban történő ellátásához tényleges megoldásokat, segítséget adjon.

            A konferenciák az ország három régióját célozták meg: az Észak-Magyarországi régiót, a Dél-Alföldi régiót és a Dél-Dunántúli régiót. A konferencia szervezőinek célja kifejezetten az volt, hogy a szakmai tudás és friss információ a fővárostól távoli régiókban is megjelenjen, illetve az ott felhalmozott tapasztalatokat az ágazati irányítás a későbbiekben hasznosíthassa. A három régióban, Nyíregyháza, Szeged és Siklós városok szervezésében kerültek megrendezésre a konferenciák, amelyek programjában a kistérségi közszolgáltatások szervezése mellett jelentős szerepet kaptak az uniós pályázatokról való tájékoztatók, és az ezzel kapcsolatos konzultációk is.

            Lényeges eleme a konferenciáknak az ágazati szemléletmód meghaladása, a társtárcák közötti együttműködés megjelenítése. Ennek keretében több előadás hangzott el a Belügyminisztérium részéről, melyben tájékoztatást nyújtottak a többcélú kistérségi társulások szervezésének helyzetéről, és a többcélú kistérségi társulások támogatására kiírt pályázatról.

            A kistérségi közoktatási közszolgáltatások megszervezésének támogatása érdekében az ország 19 megyéjében indított projektet az Oktatási Minisztérium „A kistérségi közoktatási fejlesztési tervek modellezése” címmel. Az elképzelés az volt, hogy a tervmodellek úgy készüljenek, hogy mutassák be az ország közoktatási sokszínűségét, és az ennek megfelelő kistérségi tervezési lehetőségeket, módszereket. Éppen ezért minden megyéből egy fejlesztési terv modellezésre vállalkozó kistérség került felkérésre: Bács-Kiskun megyéből a Kalocsai, Baranya megyéből a Pécsi, Békés megyéből az Orosházai, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Miskolci, Csongrád megyéből a Mórahalomi, Fejér megyéből az Abai, Győr-Moson-Sopron megyéből a Csornai, Hajdú-Bihar megyéből a Berettyóújfalui, Heves megyéből a Gyöngyösi, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Mezőtúri, Komárom-Esztergom megyéből a Tatabányai, Nógrád megyéből a Pásztói, Pest megyéből a Pilisvörösvári, Somogy megyéből a Marcali, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a Mátészalkai, Tolna megyéből a Bonyhádi, Vas megyéből a Celldömölki, Veszprém megyéből a Várpalotai, Zala megyéből a Nagykanizsai kistérség.

            A kistérségi közoktatási fejlesztési terv modellek minden esetben a kistérség önkormányzatainak bevonásával készültek, természetesen kihangsúlyozva azt, hogy a projekt nem kész megoldásokat dolgoz ki a kistérségi közoktatási tervezésre, hanem csak megoldási lehetőségeket vázol fel, amelyek az adott kistérség önkormányzatai, illetve a többcélú kistérségi társulások saját belátása szerint a közeljövő tervező munkáihoz felhasználhatnak. A projekt aktualitását jelezte, hogy időközben az Országgyűlés elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvényt, amely a közoktatási törvényt azzal egészítette ki, hogy a többcélú kistérségi társulás is készít az általa ellátott feladatokra önálló intézkedési tervet.

            A projekt alapvető célja az volt, hogy a kistérségi fejlesztési terv modellek tegyenek eleget a Kormány-programban is megfogalmazott követelményeknek, melyek az alábbiak:

1. decentralizáció,

2. kistérségi közszolgáltatások fejlesztése,

3. az Európai Uniós csatlakozás követelményei.

A tervezéskor alapvető szempont volt, hogy teljesüljenek a közigazgatási rendszer korszerűsítésének céljai, melyek a 2198/2003. (IX. 1.) Kormányhatározat szerint az alábbiak:

1. minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások,

2. mérséklődjenek a területi egyenlőtlenségek,

3. a közszolgáltatások színvonala jelentős többletráfordítás nélkül javuljon,

4. az Uniós források maximális kihasználása.

            A projektben a kistérségi közoktatási fejlesztési tervek modellezése során részletesen foglalkoztak a pedagógiai szakszolgálati feladatok kistérségi szintű ellátásának lehetőségeivel, a tanügyigazgatási szakellátás kistérségi megszervezésének eddigi tapasztalataival és fejlesztésének irányaival, a pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi feladatként való kezelésével. A fentieken kívül a projektek kitértek az alapfokú művészetoktatás kistérségi szinten való ellátásnak lehetőségeire, a kistérségi pedagógus-helyettesítési rendszer, valamint a többcélú kistérségi társulásban is megszervezhető, a kistérség minden önkormányzatára kiterjedő ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának lehetőségeire is.

A fenti projekttel párhuzamosan az Oktatási Minisztérium szakértői programot indított a kistérségi fejlesztési tervek és a megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek közötti összefüggések feltárására. A projekt két megyében, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlott. A program célja az volt, hogy a tervezési szintek egymásra épülésének feltárásával lehetőség nyíljon egy olyan országos szintű közoktatási tervezési modell felvázolására, amelynek működése során javulhat a közoktatási közszolgáltatások színvonala és elérhetősége, mérséklődnek a társadalmi egyenlőtlenségek, van lehetőség a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználására, és javul az Uniós pályázatokon való sikeres szereplés lehetősége is.

            A fenti projektek mellett az Oktatási Minisztérium a kistérségi közszolgáltatási feladat ellátás segítésére két kiadványt is támogatott. Az egyik a Közoktatási Igazgatási Szakdolgozók Egyesülete nevéhez fűződik, és egy kiadvány sorozat része, amely a „Hogyan…?” címet viseli és kistérségi közoktatási szolgáltatások megszervezéséhez ad jelentős gyakorlati segítséget. A másik a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város gondozásában megjelent „Kistérség, közoktatás, együttműködés” címet viselő szakértői cd. A cd tartalma:

1. Kistérségi társulások jogi háttere – Dr. Bekényi József

            (BM főosztályvezető)

2. Tanügyigazgatás – Kalamár Gábor

(Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Közoktatási Osztály középiskolai szakreferens)

3. Szakszolgálat – Bicsákné Némethy Terézia

(A zalaegerszegi, megyei fenntartású Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központ igazgatóhelyettese)

            4. Szakmai szolgáltatás – Malinkó János

                        (Irodavezető, Ózd)

            5. Alapfokú művészetoktatás – Paukovics László

                        (A sárvári Koncz János Zene- és Művészeti Iskola igazgatója)

            A fenti két kiadvány is beleillik a közoktatási ágazati irányítás kistérség fejlesztési stratégiájába, és jelentős gyakorlati segítséget ad a tényleges közszolgáltatás szervezéshez.

A konferencia-sorozat és kistérségek támogatására szolgáló projektek 2004. május 24-25-én záró konferenciával zárultak Budapesten, melynek címe: „Többcélú kistérségi társulások és pályázati lehetőségek a közoktatásban május 1. után”. A konferenciát Benedek Mihály Ózd Város polgármestere nyitotta meg, aki a kistérségi közoktatási fejlesztési tervek modellezése című országos projekt házigazdája volt. A konferencián előadást tartott:

Szabados Tamás az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára „A kistérségek szerepe a közoktatásban” címmel,

Dr. Szüdi János az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára „A közép- és hosszútávú tervezés jelene és jövője a közoktatásban” címmel,

Sipos János az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára „A közoktatás aktuális kérdései” címmel, valamint

Dr. Tóth Zoltán a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára „A többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatása” címmel.

A fenti előadásokon kívül sor került pódiumbeszélgetésre a kistérségi feladatellátás jövőjéről, szekcióülésekre „A kistérségi közoktatási fejlesztési tervek modellezése”, illetve „A megyei és kistérségi fejlesztési tervek összehangolása” című projektekről, és további tájékoztatókra a Nemzeti Fejlesztési Terv Oktatási Minisztériumot érintő pályázatairól, valamint „A régió és kistérség a pedagógiai szolgáltatásban” elnevezésű országos kísérleti projekt tapasztalatairól.