Őriszentpétert, 2005. július 1-i hatállyal elnyert városi címével, akkor az ország második legkisebb városaként jegyezték 1278 lakosával.

A városi státus a közigazgatás területén a település méretéhez és a hivatali apparátus nagyságához, szakmai felkészültségéhez mérten megterhelő és azonnali feladatok sorát hozta magával. 2006-tól korszerű körülmények között működő Okmányiroda és Gyámhivatal fogadja az ügyfeleket. Sajnos az őrségi tájegységnek a kiemelkedő építészeti és tájvédelmi értékek miatt oly fontos építéshatósági jogkört a városi cím „nem hozta meg”. Ennek a feladatnak az ellátása a mai napig szakmailag nem megoldott. A 2008. február 1-től hatályos besorolás értelmében nem a kistérség 22 települését rendelték hozzánk, hanem csak a 220/1997-es kormányrendelet alapján hatósági társulást létrehozó 10 települést. Ez szakmai és finanszírozási oldalról (kb. 3500 főt jelent a 10 település lakossága) is elfogadhatatlan számunkra. Észrevételezésünket figyelembe véve bizakodunk a törvényalkotók mielőbbi korrekciójában.
A várossá válással járó közigazgatási feladatokat többnyire saját erőforrásból, nehéz pénzügyi feltételek mellett kellett megoldanunk. A 2004. évben fejeződött be a közel hat évig elhúzódó 1,3 MFt. összköltségű szennyvízberuházás. Ezzel teljessé vált a közművesítés, mivel kül-és belterületünk természetvédelmi oltalom alatt áll, mely az Őrségi Nemzeti Park része, NATURA 2000 besorolású.
Már a városi státusra készülődéssel egyidejűleg intézményrendszerünk kistérségi szerepkörre történő felkészülésében gondolkodtunk. 2005-ben Phare támogatással az általános iskola korszerű számítógépparkját alakítottuk ki. Ezt követően sikeres ROP pályázat keretében 193 MFt-os támogatást kaptunk. Talán egyedülálló, hogy mindkét intézményünk egyidejűleg nyerte el a támogatást. A 2006-os év nyarán megújult általános iskolánk alsó-és felsőtagozata, a tornaterem és az óvoda. A 2007/2008-as tanévet az iskolában a hat fenntartó önkormányzat mellett további öt fenntartó, az óvodában hat fenntartó társulás támogatásával kezdtük el.  Mindkettő a kistérség legnagyobb, mégis kicsinek számító (iskola 188 fő, óvoda 52 fő) intézménye.
2005 nyarától mentőállomás, 2008-tól rendőrőrs kezdte meg működését városunkban. Az egészségügyi feladatokat az OEP támogatásán felül, csak nagymértékű finanszírozással tudjuk fenntartani.
A központi ügyeletet 14 település csatlakozásával szervezetük meg, így vállalták fel a csatlakozók a távolságokat figyelembe véve a biztonságos ellátás érdekében a jelentős többletfinanszírozást.
A többcélú kistérségi társulás terén a „legkisebb” státuson túlmenően más negatívumról is beszámolhatok. Az országban utolsóelőttiként 2006. augusztus 1-jén alakult meg a társulás, több évi, több százmilliós működési és felhalmozási normatív támogatástól elesve. Ez a székhelytelepülés számára jelentette a legnagyobb érvágást. A megalakulás nehézségeként jegyezhetjük, hogy a peremrészen lévő települések már korábban csatlakoztak a nagyobb városok intézményhálózatához. A klasszikus kistérségi feladatok közül legnehezebbnek bizonyult a szociális alapszolgáltatás megszervezése, melyre – talán nem végleges döntéssel – a zalalövői alapszolgáltató központtal kötöttünk szerződést.
Bízva az évezredek óta sanyarú körülmények között megedzett őrségi emberek kitartásában, nemsokára elérkezik az az idő, amikor a városi rang és a kistérségi központi szerepkör negatívumait leküzdve, tervezett fejlesztések megvalósításával foglalatoskodhatunk. Mondom ezt, annak ellenére, hogy a kistérségek besorolásának újraszabályozása eredményeként kikerültünk a leghátrányosabb kategóriából.
Célunk a városközpont rehabilitációja, a Polgármesteri Hivatal szocreál épületének őrségi építészeti arculatúvá formálása. Gazdaságosabb működtetéssel egészségügyi komplexum létrehozása a mentőállomáshoz csatlakozva. Egy kicsit házam tájára is gondolva, az e-közigazgatás kiépítése, mely a GVOP pályázat keretében nem valósult meg (az elnyert pályázathoz talán csak az Őrség nevére volt szükség?). A 10 éve elfogadott településrendezési tervet mostanra már felülírta az idő, saját forrásból nehéz előteremteni a felülvizsgálathoz szükséges anyagiakat. Az elmúlt években több sikeres kisebb turisztikai fejlesztéssel (műemlék téglaégető, esőbeálló felújítása) csatlakoztunk a Nemzeti Park projektjeihez. Bízva újbóli önállóságukban, célunk, nagyobb volumenű fejlesztések terén, szakmai hátterük igénybevétele.
2007-ben az Őrség Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja díjat (EDEN díj) nyerte el. Törekednünk kell, hogy az erkölcsi elismerésen túlmenően, ennek hozadékát is élvezni tudjuk. Megvalósítás előtt áll a kerékpárút hálózat kiépítése, ökoturisztikai centrum, bioerőmű és minden olyan fejlesztés, mely a turisztikai vonzerőt növeli, hiszen a lakosság jelentős része falusi turizmusból él.