– Nem csupán képviselő-testületének összetételét tekintve, de teljes szemléletében is megváltozott a 2006-ban újjáalakult megyei önkormányzatunk, azt követően, hogy újragondoltuk, a kétezres években miben is áll a megye szerepe? Új pályára állítottuk Békést és elhatároztuk: szülőföldünket az összefogás megyéjévé tesszük. Mindezt a kitételt azonban korántsem csak üres lózungnak szántuk, hanem jól körvonalazható társadalmi-gazdasági programot építettünk rá, és hármas szlogenünk, mely szerint:
– érdekeket képviselünk és védünk
– értékeket őrizünk és fejlesztünk
– a megye egészében gondolkodunk és közszolgáltatunk
szem előtt tartásával kezdhettük meg kötelező és önként vállalt feladataink ellátását – ennek értelmében a legfontosabb, hogy érdekeket képviselünk és védünk, értékeket őrizünk és fejlesztünk, valamint hogy a megye egészében gondolkodunk és közszolgáltatunk. A szolgáltató megye mint koncepció kidolgozását az az akarat és meggyőződés vezérelte, miszerint a Békésben élők számára ugyanazokat a szolgáltatásokat kell biztosítanunk, amelyek akár a fővárosban, akár az ország más, kedvezőbb gazdasági tájainak polgárait megilletik, azaz hogy az itt lakók az egészségügyi ellátástól az oktatáson át a színházkultúráig semmilyen területen ne szenvedjenek hátrányt.

Első lépéseink között láttunk hozzá intézményrendszerünk kor- és egyszerűsítéséhez, hiszen az előző vezetéstől közel negyven egészségügyi, közoktatási, közművelődési-közgyűjteményi és szociális intézményt örököltünk meg – ezeknek az összevonásoknak és átszervezéseknek köszönhetően ma tizenhárom szervezeti egységbe tömörülnek. Stratégiai fontosságú lépés volt, hogy tizenkét középiskolánkból három oktatási centrumot hoztunk létre, melyeknek telephelyei kilenc különböző településen lelhetők fel. A Hunyadi Jánosban Közoktatási Intézményben (székhelye: Mezőkovácsháza) elsősorban a gimnáziumi, illetve a magas színvonalú művészeti képzésre helyeztük a hangsúlyt, míg a Farkas Gyula Közoktatási Intézményben (szh: Békés) és a Harruckern János Közoktatási Intézményben (szh: Gyula) a modern, piaci igényekhez igazodó szakképzéseké a főszerep úgy, hogy ezek között lehetőleg minél kevesebb átfedés legyen, egyfelől azért, hogy létesítményeinket ne egymással konkuráltassuk, másfelől, hogy minél szélesebb képzési skálát kínáljunk a továbbtanulóknak. Mindez híven tükrözi az önkormányzat szakképzéshez való viszonyulásában végbement paradigmaváltást: arra törekszünk, hogy a hozzánk járó diákok a munkaerőpiacon értékes szakmát szerezzenek, hiszen nem használható tudás híján lévő leendő munkanélkülieket akarunk kiengedni iskolapadjainkból. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetünk a gyakorlati képzésre. Csak néhány példa erre: idén tavasszal vehették át vadgazdálkodó tanulóink azt a gyulai területet, ahol ezentúl maguk látják el a vadgazdálkodói feladatokat. Vagy: iskola- és kollégium felújításainkba bevonjuk az érintett szakmák tanulóit, és a kötelező gyakorlatokon általuk előállított nyílászárókat használjuk fel, azokat a diákok építik be, míg a festési munkálatokat a festőtanulók végzik és így tovább. Vagy csak még egy utolsó példa a sok közül: a megyei Pándy kórházban található mintaboltban a Harruckern bolti eladónak készülő diákjai árulják a szabadkígyósi tanulók pék-cukrász süteményeit. Szakképzési koncepciónk része, hogy láttassuk, esetenként beláttassuk a szülőkkel: annak az elmúlt években jellemző gyakorlatnak köszönhetően, miszerint a gyermekeik megélhetéséhez csupán a főiskolai vagy egyetemi végzettség jelent garanciát, szinte egy teljes generáció kiesett a szakképzésből, ezért ma nagy az igény az ügyes, biztos tudású szakemberekre, így egy jó szakmunkás is kereshet annyit, mint egy diplomás.

Az összefogás szükségszerűségét rendezvényeinken keresztül is hangsúlyozzuk, melynek egyik alappillérévé két éve útra kelt Otthonunk Békés Megye programsorozatunkat tettük meg. Ennek jegyében a megye mind a hetvenöt települését útba ejtjük, hogy elmondjuk nemcsak a polgármestereknek és képviselőknek, de minden ott élőnek is: a megyei és a települési önkormányzatok egyenrangúak egymással, kapcsolatuk nem alá-fölé, hanem mellérendelő, és mi az egymást segítő partnerség kialakításán dolgozunk. Tájékoztatjuk a lakosságot az ő mindennapjaikat is meghatározó intézményeinkről, illetve arról, hogy egyik legfontosabb feladatunknak a több, vagy akár mindegyik település érdekeit szolgáló programok koordinálását tartjuk, különös tekintettel a megye versenyképességének megteremtésében nélkülözhetetlen M44-es gyorsforgalmi út építésére. Azonban nem egyoldalú információáramoltatásra, hanem párbeszédre törekszünk, így a testületi ülésen egyszersmind az adott településen élők is elmondhatják, milyen akadályok és nehézségek tornyosulnak előttük, így első kézből tudjuk felmérni a szükségleteket, és szolgáltatásainkat ezekhez tudjuk igazítani. És mivel vendégségbe nem illik ajándék nélkül érkezni, mindeközben kikapcsolódási lehetőséget is biztosítunk a minket figyelmükkel megtisztelő helyieknek, hiszen minden alkalomra zenés előadásokkal, gyermekműsorokkal, a megye sokszínűségét és történelmét bemutató kiállítással készülünk.

Az önkormányzatokat 2006-tól folyamatosan érintő forráselvonások miatt a megyei önkormányzatnak is újra kellett gombolni azt a bizonyos kabátot, valamint a 2008 októberében Magyarországot is elért globális válság következtében mielőbb lépéseket kellett tenni, hogy a lehető legkisebb kárt elszenvedve lábaljunk ki a világszerte jelentkező problémákból. Még ezen az őszön kidolgoztuk Növekedésorientált Gazdasági Programunkat (NGP), amelynek alapgondolata szerint a pénzügyi-gazdasági nehézségek leküzdését, a megye gazdaságának fejlődési útra állítását nem a derékszíj átgondolatlan, a tűréshatárt átlépő megszorításától kell várni, hanem a gazdaságélénkítéstől. Ennek érdekében a megyei önkormányzattal újragondoltuk kötelező és önként vállalt feladatainkat, és jelenleg kilenc terület élvez prioritást, amelyek segítésére külön-külön munkacsoportokat állítottunk fel. A civil szervezeteket tavaly 70, idén 30 millió forinttal támogatjuk; átlag 20 százalékos megtakarítással szereztük be a földgázt 43 településsel, 2 kistérséggel, valamint intézményeinkkel közösen. Dinamikusságra berendezkedett, a 21. századi tudásformákban gondolkodó közgyűjteményeink segítséget nyújtanak a vállalkozások élénkítésben, webes felületeinkkel segítjük a megyei gazdasági szereplők marketingtevékenységét. Igyekszünk a hiányszakmákat nem hiányszakmává tenni, és februári ülésünkön arról határoztunk, mintegy hetven szolgálati lakást vásárolnánk, hogy Békést vonzóbbá tegyük bizonyos foglalkozású dolgozók (pl. orvosok, ápolók, mérnökök) számára.
Előrehozott beruházásainkat a színvonaljavítás mellett a költséghatékonyság és az építőipar élénkítésének (ezáltal a munkahelyteremtésnek) szándéka motiválja. 1,5 milliárd forintot különítettünk el három legfontosabb, teljes mértékben saját erőből megvalósuló beruházásunkra. Márciusban ünnepélyesen adtuk át a Farkas Gyula Közoktatási Intézmény száz sajátos nevelési igényű gyermeknek otthont adó, hétvégenként tanszállóként működő kollégiumát Békésen, amely 150 millió forintos ráfordítást igényelt. Június 30-ig fejeződnek be a Harruckern gyulai telephelyének 630 milliós, 2600 négyzetméternyi hasznos alapterületű új új kollégium, egyben oktatási épületének munkálatai, mely mintegy százötven diáknak fog férőhelyet biztosítani a leendő épületben kialakításra kerülő kollégiumi szobákkal, emellett nyolc tanteremmel bővül majd az iskola kapacitása. Február óta dolgoznak a Pándy Kálmán Kórház új patológiai osztályának kialakításán, amely 600 millióból valósul meg, a költségeket az intézménnyel fele-fele arányban álljuk. Egyéb, az NGP-től függetlenül beütemezett beruházásaink eredménye a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár emeletráépítése és rekonstrukciója, 2009. őszi átadással; mellyel létrejött egy olyan ingatlan együttes, amely a könyvtári szolgáltatások mellett összetett szolgáltatásokat tud biztosítani a vállalkozások fejlesztésének területén, hogy ezzel is elősegítsük a munkahelyteremtést illetve megtartást. Ezekhez a fejlesztésekhez tartozik a nyár elejére elkészülő, 120 ezer szabványos irattároló doboznyi befogadóképességű levél- és irattároló rendszer Békésen. A Norvég Alapból támogatott kulturális központot, a megyei Jókai színházzal összenyitandó Ibsen-házat augusztus végén tervezzük átadni Békéscsaba belvárosában, így működésüket egybehangolva még sokszínűbben tudjuk szolgálni a megyében élők művelődési igényeit.
A népesség elöregedése Békés megye számára is súlyos problémaforrás, ezért is különösen fontos, hogy a fiatalokat itt tartsuk, sőt akár idevonzzuk őket, ha máshol élnek, például a Szent István Egyetem megyénkben található karain diplomát szerzőket. Két programunk is azt a célt szolgálja, hogy egyrészt alternatívát mutassanak nekik arról, van miért ittmaradni/idejönni, valamint azt, hogy hozzásegítsék őket a későbbi álláskeresésnél előnyös munkatapasztalat megszerzéséhez. Egyrészt a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács (BMTT) 53 millió forintos keretének köszönhetően a múlt évben harmincnyolc frissdiplomás kezdhette meg munkáját a megye huszonhat önkormányzatánál. A tizenkét hónapra szerződést kötött, ösztöndíjas jogállásban lévő fiatalok bérezését a BMTT finanszírozza. Jelenleg is futó, szeptember 13-ig pályázható felhívásunk pedig a még felsőoktatási intézménybe járók számára teremt lehetőséget a megyei önkormányzat hivatalában, valamint intézményeiben a gyakorlatvégzésre. Tavaly útnak indított Szeretlek Békés Megye rendezvénysorozatunk hivatott a megye országon belüli népszerűsítésére, így mutatkozhattunk már be a Művészetek Palotájában majd a Szent István-bazilikában is. Ennek a találkozássorozatnak van ugyanakkor egy kimondottan a fiatalokat megcélzó alprogramja is, ha úgy tetszik, kistestvére, az I Love Békés Megye. A megye nagyobb városait végiglátogatva a tizen-huszonéveseknek szervezünk ingyenes programokat, egyebek között popzenei koncerteket – mindez első hallásra talán nem tűnik fontosnak, de mindannyian tudjuk: ahhoz, hogy a fiatalok számára élhetővé tegyük szülőföldünket, megfelelő szórakozási lehetőségeket is teremteni kell számukra.

Az egyre fokozódó központi megszorító intézkedések intézményrendszerünket ugyancsak nehéz helyzetbe hozták. Kiadásaik csökkentését úgy kellett megoldanunk, hogy közben az általuk nyújtott szolgáltatás minősége ne szenvedjen csorbát. Ennek a dilemmának az eredményeként született meg 2009 júliusában a döntés arról, hogy a bevételkiesés ellensúlyozására az ún. támogató szolgáltatásokat ésszerűsítsük és összehangoljuk, így intézményeink körében múlt ősztől fokozatosan bevezettük a közös feladatellátást a könyvelés, a szállítás, az élelmezés, a közös beszerzések, a karbantartás, a mosodai szolgáltatás és az ingatlanüzemeltetés területén.

A súlyos elvonások és az azt követő gazdasági válság, talán minden korábbinál szükségesebbé teszik az összefogás megyéje programunkhoz is szorosan kötődő erős és hatékony érdekvédelem meglétét. Ezért rendezzük meg január óta havonta jelentkező, hat részből álló konferenciasorozatunkat, amely egy-egy adott témát (közigazgatás, egészségügy, rendvédelem, civil szervezetek, az EU-s pályázatok és a magyar agrárium kapcsolata, egyházak) körbejárva a legaktuálisabb problémákban nyújt többféle megoldási alternatívát a települések, a megyében található intézmények, szervezetek vezetőinek. Ezeken lehetőséget teremtünk a szakmai konzultációra, miközben egyúttal országosan elismert szakemberek tartanak prezentációkat – előadóink között (a teljesség igénye nélkül) köszönthettük már Prof. Dr. Kilényi Gézát, Dr. Lomnici Zoltánt, Dr. Éger Istvánt, Makovecz Imrét, és nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy áprilisi civiles konferenciánk fővédnökségét Mádl Dalma vállalta el.

A Békés Megyei Önkormányzatnak továbbiakban is tudatosan arra kell törekednie, hogy meg őrizze, erősítse és fejlessze Békés megye társadalmi-gazdasági paramétereit, valamint a megyében élő lakosság életminőségét. Mindezek eléréséhez elengedhetetlen az együttműködés, a közös fellépés, és a megyéhez tartozó települések szolgálata.