Őszinte jóérzéssel tölt el, hogy egy országos szintű szakmai értékeket képviselő igazgatásszervezési, területfejlesztési és informatikai szaklap lehetőséget biztosít Veszprém megye számára, hogy pillanatképeket jeleníthessünk meg megyénk életéből, kulturális értékeiből, példamutató összefogásunkból, a közigazgatás területén végzett munkánkból.  

Az év elején elkezdődött és javában zajlik a közigazgatás reformja, amelynek eredményeként hatékony, pontos és barátságos államot szeretnénk létrehozni. A kormányhivatalok létrejöttével egy olyan integrált középszintű, területi közigazgatási szervezetet alakítottunk ki, amelyik megyei szinten ellátja és koordinálja az állami feladatokat.  

  Örömömre szolgál, hogy a Jegyző és Közigazgatás szaklap ismét a nyugati határszélről, Vas megyéből „jelentkezik”. Nagyszerű érzés tudni, hogy a következő oldalakon mindennapi nehézségeink mellett a megyében elért eredményekről, fejlesztésekről és jövőbeli elképzeléseinkről egy országos kiadvány hasábjain számolhatunk be.  

Magyarország első soros elnöksége nagyon nehéz politikai helyzetben indult. Ha az Európai Unió, vagy akár a világ egészét vizsgáljuk, a 2011. év rendkívül feszült hangulatban kezdődött. Olyan időszak volt ez, amikor mind a tagállamok, mind a piacok egyaránt határozott lépéseket vártak az Unió elnökségétől, egy bizonytalan intézményi, gazdasági, és váratlan politikai eseményekkel tarkított környezetben.  

Örülök, hogy a Jegyző és Közigazgatás szaklapja ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg értékteremtő bemutatására adott lehetőséget azon távoli szemlélőknek, akik már voltak szép megyénkben, és szívűkbe zártak minket, valamint akik a közeljövőben készülnek eljutni hozzánk, hogy megtapasztalják az itt élő emberek vendégszeretetét. Ezt a gazdag kultúrájú, különleges földrajzi adottságokkal rendelkező, hagyományaihoz ragaszkodó és azt értékként megőrző, a fejlődések…

Városunk történelme távoli múltban gyökerezik, a bronzkortól a legújabb korig sok-sok esemény, számtalan tárgyi emlék, épített alkotás, vagy a természet adta kisebb-nagyobb csoda kapcsolódik Balassagyarmathoz. Az Árpádok korában vár védte határait, a XIV. század elején vásáros városként említik a históriás oklevelek. 1552-ben a nógrádi várak között a balassagyarmati sem menekült meg Ali basa seregeitől, amely…

  Nógrád – 210 ezer lakosával és 2544 km2 területével – az ország legkisebb lélekszámú és második legkisebb kiterjedésű megyéje. A 131 nógrádi település közül 77 lakosságszáma 1000 fő alatti, 41 falu lélekszáma az ötszázat sem éri el. Városaink sem túlzottan nagyok, a hat közül három 10 ezer alatti. Természetesen mindazok, akik ismerik a megyei…

Tisztelt Olvasó! 2006-2010. A két évszám annak az időszaknak a kezdete és vége, amely a korábbiaktól eltérő szemlélettel irányította megyénket. A polgári többségű közgyűlés döntéseit értékelvű gondolkodás irányította: számunkra fontos volt az itt élők biztonsága, egészsége, a civil szervezetek segítése és a települések támogatása. A megye szerepét, küldetését abban láttuk: végvárként őrizni a vidék gazdag…

– Nem csupán képviselő-testületének összetételét tekintve, de teljes szemléletében is megváltozott a 2006-ban újjáalakult megyei önkormányzatunk, azt követően, hogy újragondoltuk, a kétezres években miben is áll a megye szerepe? Új pályára állítottuk Békést és elhatároztuk: szülőföldünket az összefogás megyéjévé tesszük. Mindezt a kitételt azonban korántsem csak üres lózungnak szántuk, hanem jól körvonalazható társadalmi-gazdasági programot építettünk rá,…