Településünk nevét hallva sokan furcsa bizonytalansággal kérik, hogy ismételjem, illetve betűzzem. Sé azon ritka Magyarországi települések egyike, melynek neve két betűből áll. Nem volt ez mindig így. Gyermekkorom helység névtábláján (50-es évek) még Seé feliratot láthatott, aki Szombathely határát elhagyva érkezett. Az „érkezés” akkoriban nem volt egyszerű, hisz az 1970-es évekig határsávba tartoztunk, és csak engedéllyel lehetett belépni. Sé a vasi megyeszékhely, Szombathely és az onnan 10 km-re húzódó osztrák határ között félúton helyezkedik el. Kicsi, 603 hektáros kiterjedésű területén fenyves és tölgyes erdőkkel borított dombok és sík szántók egyformán osztoznak. Két kis patakja – az Ausztriából érkező Arany-patak és a Szünöse patak – gyűjti össze a csapadékot. A falu neve is a kis patak, csermely jelentésű finnugor séd szóból származik. Régészeti feltárások bizonyítják, hogy községünk területén már az őskori emberek is megtelepedtek. Európa hírű az itt feltárt neolit kori település egyik lelete, a Séi vénusz nevet kapott agyag idol. A római kori emlékek egyike a kőszegi hegy forrásvizét Szombathelyre, a római Savariaba szállító kiépített vízvezeték maradványa. Zsigmond király korabeli írásos emlékek utalnak arra, hogy a középkori vitézeknek és jobbágyoknak is megfelelő életteret adott e szép vidék.

A múlt században falunkban is műkötött iskola, egy időben tanács és hivatala, volt tsz. 1872-től Szombathelytől a burgenlandi Pinkafőig, később a határig közlekedett vonat, melyet 1959-ben állítottak le. Később a tsz-t, majd az iskolát és mindent a kijelölt központhoz, Toronyhoz csatoltak. A falu lakosságszáma az 1960-as években 400 főre csökkent. A fiatalok Szombathely családi házas övezetiben és az épülő tömblakásaiban találtak új otthonra, a társközségi helyzet visszahúzódást váltott ki a helyben maradókban is. Pap, orvos, agronómus nem volt, az egyetlen értelmiségi az iskola nélkül maradt tanítónő volt.
A 80-as évek azonban már magukon hordták nálunk is a változás lehetőségét. Lazult a szigorú határőrizeti ellenőrzés, társközségi elöljáróság működhetett, megindult a Szombathelyről kiköltözés, a családi házas építkezés, fiatal családok betelepülése. Így köszöntött ránk a rendszerváltás és ezzel együtt az önállóság elhatározása.
Önállóság és fejlődés
Községünk már a 90-es évek elején rendelkezett településrendezési tervvel, mellyel a képviselő-testület gondoskodott arról, hogy a falufejlesztés ne esetlegesen, pillanatnyi ötletek, érdekek hatására valósuljon meg. Lázas sietséggel próbáltuk pótolni a korábbi évekből elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket: 1992-ben a gázközmű építés, majd sok próbálkozás után, 2002-ben a csatornaépítés valósult meg a környező települések bevonásával, Sé gesztorsága mellett. Az osztrák-magyar áthaladó túrizmus, a faluban zajló kulturális és közösségi élet (kiállításoknak, hangversenyeknek, gyermek és felnőtt rendezvényeknek helyet adó faluház) megyeszerte ismertséget hozott. Felmérve a további előre lépési lehetőséget, az önkormányzat területvásárlással 80 építési telket alakított ki. Mindezt 1994-ben 800 lelket számláló kis faluként, 25 milliós költségvetés mellett 93 millió Ft-os hitellel. A kedvező adottságok meghozták az eredményt. Célunk volt, hogy elérjük az önállóság kritériumaként akkoriban kimondatlanul is elismert ezer fős lélekszámot. Főleg többgyermekes, fiatal értelmiségi és vállalkozó családok költöztek hozzánk. Míg a környékbeli önkormányzatok, beleértve Szombathelyt is, továbbra sem tudtak építési telkeket biztosítani, lehetőséget adtunk arra, hogy magánerőből 47 telek kialakítása valósuljon meg. A beruházás újabb lakosságszám növekedéssel járt, és az itt felépült gyönyörű házak miatt gyakran járnak ide a környékről „csak úgy nézelődni”.
Mára 1400 fő a településen élők száma, a lakosság átlag életkora 34 év. Kb. 400 fő a régi lakos, az új összetételű falut tanárok, orvosok, zeneművészek, vállalkozók alkotják. Az „őslakosok” és az idetelepültek között jó a viszony, de az új lakókra már nem a régi hagyományos falusi közösségi élet a jellemző. Persze a réginek mondott falusi élet is megváltozott.
A jövő céljai között a mára kialakult összetételű lakosság több irányú kiszolgálása, identitásának erősítése, lehetőségeinek bővítése szerepel. Ezen új kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezért támogatjuk és kezdeményezzük civil szervezetek, egyesületek alakítását, segítjük működésüket.