Keszthely színházi életének kezdete a XVIII. századra nyúlik vissza. Tudomásunk van arról is, hogy a Festetics Kastély parkjában már a XVIII. század végén tartottak szabadtéri játékokat.

A XIX. század közepén építették fel Keszthelyen az első kőszínházat, amely 10 éven keresztül szolgálta a város és környékének közönségét.
Az első keszthelyi kőszínház bezárását követően a vándortársulatok – többek között Szuper Károly társulata- a keszthelyi vendéglők nagytermeiben, udvarán léptek fel, nagy sikerrel, a közönség megelégedésére. Az 1920-as évek elején érkezett el az a pillanat, amikor lehetőség nyílt egy új intézmény megépítésére. Ekkor emelték Keszthely Fő terén az Uránia nevet viselő színház-és mozit. A számos kiváló műsort bemutató intézmény anyagi okok miatt megszűnt. Helyén garázst alakítottak ki.
A kultúrájukra és hagyományaikra büszke keszthelyiek azonban folyamatosan igényt tartottak egy korszerű a város igényeit kielégítő művelődési házra, színházra. 1965-ben a lebontott régi Uránia helyére megépítették az új keszthelyi színházat, amely sajnos sem külső megjelenésében, sem technikájában nem felelt meg már az akkori kor igényeinek sem. A színház karbantartásának fokozatos elmaradása miatt baleset-és életveszélyessé vált az épület nagyterme 1985-ben bezárásra került. Később Keszthely Város Önkormányzata pályázatok útján lehetőséget kapott arra, hogy felújítsa a használhatatlan állapotban lévő épületegyüttest. A tervezői feladatokkal Csontos Csaba Ybl-díjas építészmérnököt (KÖZTI) bízták meg, aki a rendelkezésre álló anyagi keretek valamint a szakma által megfogalmazott igények alapján elkészítette a kiviteli terveket.
A közel egymilliárd forintos beruházás alapkoncepciója volt, hogy a művelődési (színházi) funkciókon túl a kongresszusi funkcióknak is magas szinten eleget tehessen az épület. Elkészült a nagy színházterem (plenáris ülésterem 500 fő) elkészült a Básti Lajos (70 fő), a Kacsoh Pongrác terem (80 fő), a Simándy József terem (280 fő) amelyet mobil elválasztó elemmel két külön használható teremre lehet osztani. Az épület légkondicionált. A nagyterem nézőtéri padozatát hidraulikus berendezések emelhetik fel a színpad szintjéig, így kiválóan alkalmas bálok, táncversenyek lebonyolítására is. A nagyterem Digiton infra rendszerű szinkrontolmács berendezéssel ellátott, egy időben négy nyelven folyhat a tolmácsolás. Megoldott a prezentációs előadások kép-és hanganyagának továbbítása a többi terembe. A nagyterem színpadnyílása 10 x 5 méter, a színpad hasznos alapterülete 110 négyzetméter. Az előadások technikai hátterét – többek közt – professzionális fény-és hangtechnika, 5 intelligens lámpa biztosítja.
A felújítást követően, 2002. június 6-án megnyitott külsőleg és belsőleg is megújult intézményt hamar birtokba vette a közönség. Éves szinten mintegy százezren látogatják az épületben szervezett konferenciákat, színházi és komolyzenei előadásokat, kiállításokat, bálokat, találkozókat, prezentációkat, vásárokat, banketteket. A kongresszusi turizmus célcsoportjai a helyi, regionális, országos és nemzetközi piacok. A kongresszusok, konferenciák a lehető legmagasabb szinten kerülnek megszervezésre. Nem véletlen, hogy a Magyar Turizmus Rt. az intézményt az 5 *-os konferenciahelyszínek közé sorolta.
Az épület színházi funkciója is meghatározó. Szakmai körökben az egyik legszebb és legjobb befogadó színháznak tartják. Színházi bérleteseinek száma megközelíti a hétezret, hisz a város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan három megye (Zala, Veszprém, Somogy) Keszthely 30 kilométeres körzetében lévő települései is a település vonzáskörzetébe tartoznak. Éves viszonylatban 120 – 130 színházi előadást, koncertet szerveznek. Fontosabb színházi partnereik a Soproni Petőfi Színház, a veszprémi Pannon Várszínház, a Budaörsi Játékszín, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a Turay Ida Színház, a győri Forrás Színház, a Griff Bábszínház, a pécsi Bóbita Bábszínház. Bérletszünetes előadásaik a mai magyar és nemzetközi művészvilág neves előadóit, együtteseit sorakoztatják fel.
Külön kell szólni a fesztiválokról, amelyek meghatározóak a városban. A Jazz Fesztivál, a Balaton Fesztivál, a négyezer dunántúli középiskolás diákot fogadó és 18 művészeti kategóriában versenyeztető Helikon Ünnepség. Ide sorolandó a Keszthelyi Táncpanoráma, amely minden év szeptemberében a tánc magyar fővárosává emeli Keszthelyt. Ezen ugyanis Magyarország legjelesebb táncszínházait láthatja a közönség, többek közt a Nemzeti Táncszínház, Győri Balett, Szegedi Kortárs Balett, Bozsik Yvette Társulata, Argentintangó Táncszínház, Honvéd Együttes, ExperiDance-Román Sándor Társulata művészeit.
Komoly a Balaton Kongresszusi Központ és Színház kiállító tevékenysége is. Elsősorban a magyar piktúra, szobrászat, fotóművészet képviselőit hívják meg: Gerzson Pál, Morelli Edit, Konfár Gyula, Szelényi Károly, Lelkes Márk, Szilvásy Nándor. De itt kerül megrendezésre a Víz és fény címet viselő női képzőművészek kétévenkénti tárlata, a Magyar Festészet Napjának kiállítása. Az amatőr kiállítások elsősorban a város és a környék iskoláinak munkáit vonultatják fel.
A keszthelyi Balaton Kongresszusi Központ nemcsak a város, de a térség meghatározó kulturális központja. Kapcsolata hazai és külföldi partnereivel lényeges, fontos eleme tevékenységének. Alapvető célja a változatos, az igényeknek megfelelő minőségi konferencia- és kulturális szolgáltatás, amelyhez kitűnő környezetet nyújt a gyönyörű fekvésű, neves történelmi múlttal büszkélkedő város: Keszthely.