Törvényjavaslat a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról 2004

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Törvényjavaslat a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról 2004

VI. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Belügyminisztérium



2004. március 24-én, szerdán az országgyűlési képviselők által benyújtott módosító indítványokkal egybefoglalt, egységes szerkezetű törvényjavaslat.
T/8766. számú
törvényjavaslat
a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról
(egységes szerkezet)

2004. évi … törvény
a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról

Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak (továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. §
(1) A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott kistérségben – kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget – működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.
(2) A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy
a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át;
c) megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága nyilvántartásba vegye.
(3) A többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, továbbá törvényben vagy a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló  kormányrendeletben meghatározottak szerint módosítják, [illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják.
(4) A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben, továbbá a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet.
(5) A kiválásról szóló – minősített többséggel hozott – döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni.
(6) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
(7) A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A többcélú kistérségi társulás megszűnik, amennyiben tagjainak száma a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szám alá csökken, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott arányt.
(9) A társulásban részt vevő képviselő-testületek  mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyásához;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához;
c) a többcélú kistérségi társulás megszüntetéséhez;
d) a többcélú kistérségi társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.
2. §
(1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő  egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról:
a) oktatás és nevelés;
b) szociális ellátás;
c) egészségügyi ellátás;
d) család-, gyermek és ifjúságvédelem;
e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;
f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;
g) ingatlan- és vagyongazdálkodás;
h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés;
i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás;
j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;
k) szennyvíztisztítás és elvezetés;
l) területrendezés;
m) esélyegyenlőségi program megvalósítása;
n) foglalkoztatás;
o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;
p) állat- és növényegészségügy;
q) belső ellenőrzés;
r) területfejlesztés.
(2) Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a), b), c) és r) pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosíthat.
(3) A kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg.
3. §
(1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:
a) többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát;
b) a többcélú kistérségi társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát;
c) a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;
d) a – meglévő vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat;
e) a társulási tanács tagjait megillető szavazatot;
f) a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
h) a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;
i) intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
j) a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket;
k) a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét;
c)l) a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét és;
m) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
(2) A társulási megállapodás tartalmazhatja:
a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt;
d)b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását;
c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról;
d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi  társulás egyes feladatait;
e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját;
f)f) a társulási tanács elnökségének feladatai;
g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét;
g)h) a megyei önkormányzattal, a területfejlesztési tanácsokkal  való együttműködés, kapcsolattartás rendjét;
h)i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot és
i)j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik.
4. §
(1) A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) A többcélú kistérségi társulás egyes közszolgáltatásokat – külön megállapodás alapján – más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.
(3) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete (12. § (1) bekezdés) útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról.
(4) A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez – a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.
(5) A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.
(6) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát – eltérő megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.
(7) A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.
5. §
Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott kistérségben működő valamennyi települési önkormányzat tagja a többcélú kistérségi társulásnak, úgy  a többcélú kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében ellátja a kistérségi fejlesztési tanács külön törvényben meghatározott feladat- és hatásköreit.
6. §
(1) A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács.
A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket.
(2) A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják.
A polgármester helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik.
A társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását.
(3) A társulási tanács alakuló ülésén  minősített többséggel és titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az elnök személyére a társulási tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz  amennyiben a társulási tanács tagjainak száma a huszonötöt meghaladja  a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettes(ek) személyére az elnök tesz javaslatot.
(4) Amennyiben a társulási tanács alakuló ülésén egyik jelölt sem kapja meg a 9. § (3) bekezdésben meghatározott számú igen szavazatot, vagy a társulási tanács tagjai az elnök személyére nem tettek javaslatot, úgy a társulási tanács elnöke a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere.
7. §
(1) A társulási tanács minden tagja  a (2) bekezdésben foglalt kivétellel  egy szavazattal rendelkezik.
(2) A társulás tagjai a többcélú kistérségi társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal.  Ez esetben a társulási tanács egyik tagja sem rendelkezhet a szavazatok több mint egyharmadával.
(3) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.
(4) A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztatják a lakosságot és a lakosság önszerveződő közösségeit a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja.
8. §
(1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.
(2) A társulási tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetőleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.
(3) A társulási tanács ülését össze kell hívni:
a) szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal;
b) a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott  esetben;
c) a társulás tagjai egynegyedének  napirendet tartalmazó  indítványára, annak kézhezvételétől számított  tizenöt napon belül;
d) a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
(4) A társulási tanács ülése nyilvános.
(5) A társulási tanács
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(6) A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott tag írja alá. A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének és a társulás tagjainak.
9. §
(1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén  a többcélú kistérségi társulás székhely települését képviselő taggal együtt  a  társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább  a többcélú kistérségi társulás székhely települését képviselő taggal együtt  annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.
(2) Minősített többség szükséges:
a) a kistérség fejlesztését szolgáló  pénzügyi hozzájárulást igénylő  pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához;
b) a 8. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez
c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és
d) abban az ügyben, amit a szervezeti és működési szabályzat meghatároz.
(3) A minősített többséghez a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább  a társulás székhely települését képviselő taggal együtt  annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlévő tagok szavazatainak kétharmadát és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.
10. §
(1) Azokban a kistérségekben, amelyekben a társulás tagjainak száma meghaladja a huszonötöt, a társulási tanács tagjai sorából legalább öt-, de legfeljebb kilenctagú elnökséget választhat. Az elnökség előkészíti a társulási tanács döntéseit, összehangolja a bizottságok munkáját és a munkaszervezet vezetőjén keresztül irányítja a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetét.
(2) Az elnökség működésére, a társulási tanácsnak történő beszámolásának rendjére vonatkozó rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
11. §
Az 5. §-ban meghatározott esetben a társulási tanács területfejlesztési döntéseire, döntéshozatali eljárására külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. §
(1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy – a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munkaszervezet) közreműködésével látja el.
(2) A munkaszervezet keretében  külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett  működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.
13. §
(1) A többcélú kistérségi társulás szervezeti és működési szabályzatát  a társulási megállapodásban meghatározott keretek között  a társulási tanács fogadja el a megalakulását követő három hónapon belül.
(2) A társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a társulási tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét a társulási tanács határozza meg, a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet. Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét írásban tájékoztatja.
(3) A társulási tanács a többcélú kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából pénzügyi bizottságot hoz létre.
A pénzügyi bizottság elnökét és tagjai több mint a felét a társulási tanács tagjai közül kell választani.
14. §
(1) A többcélú kistérségi társulási megállapodást a többcélú kistérségi társulás megalakulását követő tizenöt napon belül a társulási tanács elnöke megküldi az illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki arra tizenöt napon belül törvényességi észrevételt tehet.
(2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a többcélú kistérségi társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a többcélú kistérségi társulási megállapodásban, valamint a társulási tanács szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak. A megyei közigazgatási hivatal vezetője összehívja a társulási tanács ülését, ha a 8. § (3) bekezdés c) pontja szerint tett indítványnak a társulási tanács elnöke tizenöt napon belül nem tesz eleget.
(3) A többcélú kistérségi társulás gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik.
15. §
E törvény alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.
16. §
(1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. § (2) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Teljes személyes illetékmentességben részesül/
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdés számozást kapja:
(2) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat.
(5) Az Áht. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
(3) A többcélú kistérségi társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait.
(4) A társulásban ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemet is tartalmazó központi költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat a többcélú kistérségi társulás igényli. Ezek igénylésére, évközi módosítására, év végi elszámolására, Kincstár részéről történő felülvizsgálatára és finanszírozására a 63-64/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6 ) Az Áht. 65. §-a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
(5) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan költségvetési határozatban állapítja meg. A költségvetés végrehajtásáról a társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik. A többcélú kistérségi társulás költségvetése magába foglalja  a társulás által létrehozott és fenntartott intézmények, valamint a többcélú kistérségi társulás keretében működő intézményfenntartó társulások és az általuk fenntartott költségvetési szervek költségvetését is.
(6) A többcélú kistérségi társulás költségvetésének összeállítására és költségvetési határozatának megalkotására, az erről történő elkülönített információ-szolgáltatásra, az előirányzat gazdálkodásra, az évközi és év végi beszámolásra, valamint az évközi pénzforgalmi jelentés készítésére e törvény 67-74. § és 75-77. §, valamint a 79-83. §-ainak helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.
(7) Az Áht. a 74/A. §-át követően a következő 74/B. §-sal egészül ki:
74/B. § (1) A többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatában szereplő előirányzat terhére a társulási tanács elnöke, vagy az általa meghatározott személy – ideértve a munkaszervezet vezetőjét is – vállalhat kötelezettséget illetve jogosult utalványozásra.
(2) A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője jogosult. Ha a kötelezettségvállalást és utalványozást a munkaszervezet vezetője gyakorolja, ellenjegyzésre az általa meghatározott személy jogosult.
(3) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)-(2) bekezdésekben foglalt eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.
(8) Az Áht. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Költségvetési szervek:
a) a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is);
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is), a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;
c) a társadalombiztosítási költségvetési szerv;
d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;
e) a köztestületi költségvetési szerv.
(9) Az Áht. 88. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a köztestület.
(10) Az Áht. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A (2) bekezdés szerinti többletbevételek költségvetési szerv hatáskörében felhasználható körét és mértékét a helyi önkormányzat rendeletben, a többcélú kistérségi társulás tanácsa határozatban szabályozhatja.
(11) Az Áht. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Kormány jóváhagyása,
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás engedélye,
c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat engedélye,
d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat engedélye szükséges.
(12) Az Áht. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozásállomány eléri az önkormányzat rendeletében, illetve a többcélú kistérségi társulás határozatában meghatározott mértéket és időtartamot, a képviselő-testület, a társulási tanács a költségvetési szervnél – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmény esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kérésére, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleményének előzetes kikérésével – az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati biztos kijelölésének feltételeit – ideértve a tartozásállomány irányadó mértékét és időtartamát -, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(13) Az Áht. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A többcélú kistérségi társulás szabadon választhatja meg számlavezető hitelintézetét, az általa létrehozott, fenntartott költségvetési szervek, valamint a többcélú kistérségi társulás keretében működő intézményfenntartó társulások és az általuk fenntartott költségvetési szervek csak e hitelintézetnél vezethetik költségvetési elszámolási számlájukat.
(14) Az  Áht. 31. § (2), 62. § (3)-(4), 65. § (5)-(6) és a 99. § (3) bekezdését első ízben a 2005. évi költségvetés előkészítésekor kell alkalmazni, azzal, hogy 2005. évre költségvetési hozzájárulás és támogatás a többcélú kistérségi társulást abban az esetben illeti meg, ha 2004. szeptember 30-áig megalakul.
(15) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt
a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,
b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra
ruházható át.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu