Új kistérség – Záhony 2007/5
Révész Viola aljegyző Záhony
Záhony, Zsurk, Györöcske, Tiszaszentmárton, Eperjeske, Tiszamogyorós, Benk, Mándok, Komoró, Tuzsér, Tiszabezdéd önkormányzatok kezdeményezésére a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 13. § (1) bekezdése és a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003.(XII.18.) Korm. rendelet 5. § alapján „Záhony székhellyel új kistérség kerül létrehozásra a Kisvárdai Kistérség lehatárolásának megváltoztatásával.”
A kistérség az ÉK-Nyírség kistáj része. Hordalékkúpsíkság, amelynek közepe hullámos, a déli területek inkább tagoltak futóhomok-buckákkal, szélbarázdákkal és garmadákkal, a magasságkülönbség egyes esetekben eléri a 12–16 métert. A mérsékelten meleg és hûvös éghajlat mellett jellemzõ a csapadék hiánya. Az agráradottságok a rozs, cukorrépa, dohány termesztéséhez megfelelõek, de elterjedt a burgonyatermesztés és az erdõgazdálkodás is.
A térség erősségei
Gazdaság
- Záhony és a térség 3 ország találkozási pontjában van.
- A vasúti átrakó a normál és széles nyomtávok közötti egyetlen létezõ közvetítõ infrastruktúra a kelet- európai térségben (kivéve a lengyel–fehérorosz– ukrán relációjú Brestet).
- Itt van az ország egyetlen korszerû határátkelõje Ukrajna, illetve Oroszország irányában.
- A gazdasági övezet államilag szavatolt kedvezményei, elõnyei.
- A szolgáltatások jelentõs erõsödése.
Népesség
- A térségben van jelentõs szakképzett, s fõleg olcsó munkaerõ.
Szolgáltatások elérhetősége
A térség lakossága számára könnyen elérhetõ az újonnan létrejövõ kistérség székhelye, Záhony város, ahol mint leendõ kistérségi központban a magasabb szaktudást igénylõ államigazgatási feladat- és határkörök jelenleg is ellátásra kerülnek mindegyik település vonatkozásában.
Célok
Az alapvetõ célok között lehet megfogalmazni, hogy a településminõségnek függetlennek kell lenni a települések nagyságrendjétõl. Ez fontos a jövõt illetõ esélyegyenlõség, a területi kiegyenlítõdés szempontjából is. A településminõség alatt azt kell érteni, hogy a benne élõk életkörülményei ne térjenek el lényegesen a nagyobb településeken élõkétõl.
További célok
- gazdasági és területfejlesztési feladatok, a kistérség területének összehangolt fejlesztése, (különösen: fejlesztési tervek, fejlesztési programok, pályázatok, településfejlesztés),
- a kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése és szervezése,
- intézmények fenntartása,
- közoktatási feladatok ellátása (logopédiai és nevelési tanácsadás),
- egészségügyi alapellátás, központi orvosi ügyelet biztosítása,
- szociális és gyermekjóléti alapellátás (házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat) biztosítása,
- közrendi, közbiztonsági igazgatás,
Várható eredmények
Erõsödik a közös térségi gondolkodás, felismerésre kerül, hogy a kistérségi szinten koncentrált források által biztosítható magasabb színvonalú és mindenki számára elérhetõ közszolgáltatások valamennyi önkormányzat lakóinak életminõségét javíthatják.
Erõsödik a települések közötti kapcsolat, nagy hangsúly kerül a személyes konzultációkra, megbeszélésekre, bizalmi kötõdés alakul ki.
A kezdeményezõ önkormányzatok szorosabb együttmûködés révén sikeresebbek lehetnek a közös projektek megvalósításában, a rendelkezésre álló források hasznosításában.
Záhony és a további tíz kezdeményezõ település szándékának támogatásáról biztosította az önkormányzati képviselõ- testületeket:
- az Észak-alföldi Regionális közigazgatási Hivatal;
- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács;
- az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács;
- Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás;
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A törvény kihirdetését követõen, a kitûzött céljaink valóra váltásában a „jegyzõ” szerepe, mint oly sok területen, itt is meghatározó.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
