Az Országgyűlés december
19-én fogadta el a kétharmados támogatást igénylő új önkormányzati törvényt (Ötv), amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok
közötti feladat- és hatáskörmegosztást. 

A több mint két évtized után átalakuló
önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei
közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

A kormány a módosítástól azt várja, hogy
az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb
kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a
településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is
vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a
kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok
finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források
terhére lehetséges.

A törvény rögzíti az önkormányzatok
ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az
ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás
és a hajléktalan-ellátás.

A változások közé tartozik, hogy a törvény
helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.

A fővárosban nem változik meg az eddigi
kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a
jelenlegi "szintről", így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a
jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a
jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat,
egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat
az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési
feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az
összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet
országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága
érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,
amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a
bizottságok külsős – nem képviselő – tagjaira is vonatkoznak majd.

A törvény "megerősíti" a
polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester –
meghatározott esetekre – vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak
bíróság dönthet.

Testületi ülést évente legalább hatszor
kell tartani, akár a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is.

A helyi konfliktusok feloldásának
eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását,
ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek
költségét az önkormányzat viseli.