Vásárosnamény hívja, várja 2007/5
Lipták József címzetes főjegyző
A „Bereg kapuja”-ként ismert, vendégszerető kisvárosunk az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza-Szamos-Kraszna folyók találkozásánál fekszik. Nyíregyházáról az ország egyik legszebbnek tartott közútján, a 41. sz. főúton közelíthető meg, de az 50 km-es távolság vasúton is megtehető. A három folyó döntően meghatározza a településszerkezetet és a város további fejlődését.
A mai Vásárosnamény egyesülve a szomszédos Vitkával és Gergelyiugornyával, 1979-ben vált várossá. A város – melynek infrastrukturális ellátottsága és turisztikai vonzereje kedvezõ – mára minden szempontból (oktatás, egészségügy, idegenforgalom, közlekedés, közigazgatás stb.) a mintegy 40 ezer lakosú Bereg centrumává vált.
A 2002–2006 közötti önkormányzati ciklustól Vásárosnamény szemmel látható módon dinamikusabb fejlõdést élt meg. (Ezt igazolják vissza a városlakók és az ide visszatérõk). Kisvárosi léptékkel mérve jelentõsnek mondható beruházások valósultak meg, és vannak folyamatban jelenleg is. Önkormányzatunk korábban nem látott, értékõrzésre törekvõ, a város szélesebb körû fejlõdését, egyidejûleg a kistérség helyzetének javítását is célzó gazdasági programot fogadott el és valósított meg.
Fontos célként került megfogalmazásra, hogy az önkormányzat mozgásterének kiszélesítése érdekében maximálisan kerüljenek kiaknázásra a külsõ (pl. pályázati) források és helyi tényezõk (pl. bevételek növelése), s ezeket a lehetõ legnagyobb hatékonysággal használjuk fel.
Ezek a célok alapvetõen megvalósultak, és döntõen pályázati források bevonásával az önkormányzat jelentõs fejlesztéseket hajtott végre. Kiemelkedõ jelentõséget kapott az oktatás és a turisztikai szakterület. A beruházások összértéke az elõzõ ciklusban meghaladta a 2,5 Mrd forintot. (A nagyságrend érzékletetésére álljon itt a 2006. évi önkormányzati zárszámadás 2,797 Mrd forintos fõösszege.)
Ezek közül nagyságában és a város turisztikai fejlõdési irányát is meghatározó módon a legjelentõsebb az átadás elõtt álló, közel 1 milliárd forintos Szilva Termál- és Wellnessfürdõ építése volt (lásd a mellékelt fotón).
A városkép megõrzése, alakítása szempontjából is fontos volt a nemrég befejezõdött 300 millió Ft értékû, barokk stílusú Tomcsányi-kastély felújítása. Jelenleg is folyamatban van mintegy 630 millió Ft összértékben a város egészét érintõ csapadék- és belvízelvezetõ rendszer felújítása, korszerûsítése.
Ezeken a nagyobb projekteken kívül az oktatás, az infrastruktúra, és az egészségügy területén is történtek kisebb-nagyobb mértékû fejlesztések.
Azt tervezzük, hogy az igen széles körû új gazdasági programunk sikeres megvalósításával a város megtartja lendületes fejlõdését. Ezért törekszünk a 2007–2013 közötti „Új Magyarország Fejlesztési Terv” keretében kínálkozó támogatási lehetõségeket kihasználni, elsõsorban az infrastruktúra, az oktatás, a korszerûbb közigazgatás feltételeinek megteremtése, valamint a városközpont rehabilitációja területén. Az erre irányuló munka már hosszabb ideje folyik.
Természetesen továbbra is számítunk a helyi lakosság támogatására, és aktív közremûködésére a városfejlesztés igen szép, de nem mindig könnyû feladatainak megvalósításában. ■
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft