Biztosan nem vagyok egyedül a kollegák közül, akiknek keserű a szájíze a 2001. július 1-jén hatályba lépő módosított köztisztviselői törvénnyel kapcsolatban.

Csalódottságomnak két fő oka van.
Az egyik, hogy a jegyzők amúgy is rendkívüli leterheltségét még tovább növeli, (a teljesítmény követelmények meghatározásával és értékelésével, a vagyonnyilatkozattal, stb. kapcsolatos többlet feladatok) és olyan mértékű objektív felelősséget állapított meg számukra, ami példa nélküli.
Ez a többi munkaadó felelősségéhez képest szerintem indokolatlan és megmagyarázhatatlan. És az sem vigasztal, hogy a képviselő-testületi tagokat is ugyanezen szankcióval "fenyegeti" a tv., hiszen tudjuk jól a képviselői felelősség, mikor állapítható meg (pláne egyetemlegesen). Hiszen ki a felelős a képviselő-testület jogszabálysértő döntése esetén? Természetesen a jegyző, mert miért nem szólt?!
Csalódottságom másik oka az, hogy a törvény a kisebb települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó köztisztviselőket hátrányos megkülönböztetésben részesíti. Hogy miért? A polgármesteri hivatal a jegyző vezetésével látja el a jogszabályban meghatározott önkormányzati és államigazgatási feladatokat. Hogy ezen kötelezettségének a lehető leghatékonyabban eleget tudjon tenni a képviselő-testület a Szervezeti- és Működési Szabályzatban meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását (Ötv. 35. § /2/ bek. c.).
Hortobágy Község Önkormányzata is élt az Alkotmány és az Ötv. adta szervezetalakítási jogával, és két csoportot hozott létre: egy igazgatási és egy pénzügyi csoportot. A csoportok élén megfelelő szakképesítéssel rendelkező csoportvezetők állnak.
Miután a Ktv. módosítás szerint a 3000 lélekszám alatti település hivatalánál vezetői megbízás nem adható, a jövőben két lehetőségünk van:
1. Az SZMSZ-ben kialakított szervezeti felépítést a képviselő-testület kénytelen megváltoztatni és megszüntetni a hivatal tagoltságát. Pedig az Alkotmány 44/A. § /1/ bek. szerint: "A helyi képviselő-testület e törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét.". Eszerint Hortobágy Község Önkormányzatára az Alkotmány 43. § /1/ bekezdése, amely szerint "A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek" nem érvényes.
2. A kialakított szervezeti egységek élén nem lesz a jövőben vezető. Ennek pedig semmi értelme. Úgyhogy marad az előző megoldás.
Egyébként Hortobágyon, de a többi, hasonló cipőben járó kis létszámú hivatalnál sem; a szervezeti egység vezetők nem csupán vezetők, hanem önálló érdemi feladatokat látnak el, emellett vannak megbízva a szervezeti egység vezetésével. Ettől kezdve pedig már nem csupán a saját munkájáért felelősek.
A többlet feladat és felelősség viszont indokolttá teszi, hogy – szemben azzal az önálló ügyintézővel, aki csak a saját munkájáért felel – vezetői megbízatása, és ezzel arányos többlet javadalmazása legyen.
A polgármesteri hivatalok által ellátott feladatok mennyiségét ugyanis nem kizárólag a lakosság létszáma határozza meg.
Mindig az jut az eszembe, hogy a feladatellátással kapcsolatos elvárásoknál, a jogszerűség és szakszerűség megítélésénél, vagy a felelősség megállapítása esetében érdekes módon nincs ilyen különbség.
Sarkosítva a helyzetet ugyanazon mulasztás vagy vétség elkövetése esetén nincs különbség, hogy a kisebb létszámú település jegyzőjét kisebb méretű felelősség terhelné.
Olyan ez mintha ugyanazon képesítésű pedagógusnak kevesebb lenne az illetménye, ha kisebb településen tanít, mintha egy nagyobb városban. Vagy az orvosok esetében az illetményük attól függne, milyen nagyságú településen végzik gyógyító tevékenységüket.
(A Kjt-ben – szerintem – nagyon helyesen nincs ilyen diszkrimináció.)
Véleményem szerint az illetmény mértékét ugyanazon közfeladat ellátása esetében főként a következők határozhatják meg:
1. az ellátandó feladat mennyisége,
2. a dolgozó képzettsége,
3. a munka minősége,
4. a felelősségvállalás mértéke.
De semmiképpen nem lehet az szempont, hogy mekkora nagyságú településen látja el az adott köztisztviselő a feladatát!