A kormány már 2006 júniusában határozatban (2118/2006. (VI. 30.) döntött
a központi költségvetési szervezetrendszer átalakításáról, a regionális alapú
szerveződésről. E folyamatba illeszkedik a munkaügyi központok külön
kormányrendelet (291/2006. (XII. 23.) alapján történő szervezeti átalakítása,
melynek értelmében 2007. január 1-jétől az eddigi 20 megyeit 7 regionális
központ váltotta fel.

Az Észak-alföldi régióhoz Hajdú-Bihar,
Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye tartozik, a központ
Nyíregyházán található. A régióban
31 kirendeltség mûködik, ebbõl 13 Hajdú-
Bihar, 8 Jász-Nagykun-Szolnok és 10
Szabolcs-Szatmár megyében. A szervezeten
belül összesen 667 fõ dolgozik.

Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi
Központban a minisztériumi ajánlások figyelembevételével
a szakmai követelményeknek
megfelelõen alakítottuk ki a
szervezeti és irányítási struktúrát. Alapelv
volt, hogy – a jogelõd megyei munkaügyi
központokban dolgozó jó szakemberek,
a felhalmozott tudás és tapasztalat lehetõ
legnagyobb mértékû megõrzése érdekében
– egy területileg arányos, több pólusú,
régiós szervezeti és mûködési
struktúrát alakítsunk ki. Az Észak-alföldi
régióban a munkaügyi szervezet regionális
struktúrájának kialakításánál alapvetõ
szempontnak tekintettem

• a regionális feladatok ellátásához
szükséges szakemberek biztosítását;

• a kirendeltségek leterhelésének csökkentését;

• az erõforrásokhoz viszonyított arányos
létszám- és munkamegosztást, az erõforrások
maximális kihasználását;

• a humánus eljárást;

• aköltségtakarékosságot;

• és azt, hogy a régiós szervezet létrehozása
az ügyfeleink számára érzékelhetõ
hátrányos következménnyel ne
járjon.

A régió felépítése feladatmegosztáson
alapul – mind a szervezeti struktúra,
mind a munkamegosztás arányos – a
jogelõd három megyei munkaügyi központ
meglévõ erõforrásaira épül.
A felosztásnál alapelv volt a feladatok,
hatáskörök jól körülhatároltsága, a létszámleépítés
elkerülése és az ingázás
minimálisra csökkentése, továbbá a rendelkezésre
álló elhelyezési feltételek optimális
kihasználása, a bérlemények számának
csökkentése.

Meglehetõsen nagy szerepe volt – és
ezt a jövõben is fontosnak tartom – a teljes
körû, gyors, horizontális és vertikális
irányú információáramlás biztosításának,
mivel a változások megfelelõ menedzselése
az ország második legnagyobb régiójában
nélkülözhetetlen az egységes
szabályozott mûködés és hatékony irányítás
fenntartásához.

Munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztatottság

A régió lakónépessége 2006. január 1-
jén 1532,8 ezer fõ, az ország második
legnépesebb régiója. A gyenge foglalkoztatási
és munkanélküliségi mutatók
következtében az Észak-alföldi régió az
inaktivitás és az eltartottság szempontjából
is az ország elmaradottabb térségei
közé tartozik. A megyék közül a legroszszabb
helyzetben Szabolcs-Szatmár-
Bereg van, amely a megyék között a 100
foglalkoztatottra jutó inaktív keresõk számát
tekintve az utolsó elõtti. Az eltartottak
szempontjából az utolsó helyen áll.

Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresõinek
száma 2007 elsõ félévében
átlagosan 104 732 fõ volt, mely
11,1%-kal haladta meg az elõzõ év hasonló
idõszakának adatát. A létszámbeli
növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
volt a legnagyobb (+5373 fõ),
ugyanakkor a változás százalékban kifejezett
értéke (12,5%) megegyezett a Hajdú-
Bihar megyeivel. A regisztráltak száma
a megyékben a következõképpen
alakult: Hajdú-Biharban 36 100 fõ, Jász-
Nagykun-Szolnok megyében 20 347 fõ,
Szabolcs-Szatmár-Beregben 48 286 fõ.

A 2006. I. félévi 40 464-gyel szemben
ez év elsõ hat hónapjában csak 33 226
álláshelyet jelentettek be a régióban a
munkáltatók. Az új álláshelyek régiós
számában bekövetkezett 18%-os csökkenés
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
volt a legnagyobb (–4096 db).

A vizsgált idõszakban átlagosan 58 563
fõ szakképzetlen álláskeresõ szerepelt a
nyilvántartottak között, 12,7%-kal több mint
2006. I. félévében. Legrosszabb a helyzet
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol
az összes nyilvántartott álláskeresõ megközelítõleg
háromötöde nem rendelkezett
szakmai végzettséggel, de a másik két megyében
is az álláskeresõk több mint felére
(Hajdú-Bihar – 53,3%, Jász-Nagykun-
Szolnok – 52,6%) igaz ugyanez.

A tavalyi esztendõ hasonló idõszakának
átlagához képest az egy éven túli álláskeresõk
létszáma régiós szinten 15,1%-kal,
megyei szinten SZSZB megyében: 21,9%-
kal, HB megyében: 10,6%-kal, és JNSZ
megyében: 6,7%-kal emelkedett.

A pályakezdõ fiatalok egyrészt a gyakorlat,
másrészt a szakképzettség hiánya
miatt tartoznak a kedvezõtlenebb helyzetûek
közé. 2007. I. félévben átlagosan
11 265 fõ szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban,
ez 963 fõvel (9,3%-kal)
magasabb, mint 2006. I. félévében. Megyénként
a pályakezdõk álláskeresõkön
belüli aránya eltérõen alakult. Hajdú-Bihar
(10%) és Jász-Nagykun-Szolnok
(7,4%) megyékben a régiós átlag (10,8%)
alatti volt, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-
Beregben 1,9%-ponttal meghaladta azt.
A régión belül általános probléma a
humán erõforrás alacsony képzettsége,
ami különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében aggasztó. Ezen túl nehezíti a
foglalkoztathatóságot a nyolc általánost
sem végzettek magas száma. Gondot jelent
a folyamatosan növekedõ munkaerõkínálat
miatt a pályakezdõ fiatalok elhelyezkedési
nehézsége, és ezt csak növelik
a képzettségek strukturális problémái.
Az alacsony munkaerõ-kereslet a tartósan
nyilvántartott álláskeresõk növekedését
eredményezte, akiknek a munkavállalási
lehetõségeit a közhasznú munkák támogatásának
bõvítése jelentené.

Összességében megállapítható, hogy a
régióban jelentkezõ foglalkoztatási korlátok
a megyékben eltérõ súllyal jelentkeznek.
Ugyanakkor meglehetõsen nagy a 31
kirendeltség közötti differenciáltság. ■