Ez a cikk elsősorban azoknak a városi önkormányzati jegyzőknek szól, akik hivatalában városi gyámhivatal működik. Ezen önkormányzatoknak hivatásos gondnokot kell alkalmazniuk. A gondnokrendelésről a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 19/A §–20/d § rendelkeznek, míg a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 134. § kifejezetten a hivatásos gondnokokra vonatkozik.

A hivatásos gondnokok foglalkoztatása a városi gyámhivatal székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat feladata [Gyer. 134. § (2) bek.]. A hivatásos gondnokok foglalkoztathatók köztisztviselõi, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízás keretében).

A Ptk. és a Gyer. rendelkezéseibõl egyértelmûen megállapítható, hogy a hozzátartozók nem kötelesek elvállalni a gondnoki tisztséget, és a gondnokolt sem köteles elfogadni egyik hozzátartozóját sem gondnokul. Van olyan eset, amikor a hozzátartozó vállalná a gondnoki tisztséget, és a gondnokolt is elfogadná a rokont, de a gyámhivatal megállapítja, hogy a hozzátartozó nem alkalmas a gondnoki tisztség ellátására.

A fent megjelölt esetekben a gyámhivatal köteles hivatásos gondnokot kirendelni, hiszen a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot kell rendelni.

Írásommal segítséget szeretnék nyújtani a jegyzõknek ahhoz, hogy a gondnoki tisztséggel járó feladatokat megismerjék, és megértsék, hogy a régiók, illetve azok megyei szociális és gyámhivatalai mint a városi gyámhivatalok felügyeleti szervei miért teszik oly gyakran szóvá a hivatásos gondnok létszámát.

A Ptk. szerint a gondnok a gondnokolt törvényes képviselõje és vagyonának kezelõje. A Gyer. rendelkezései szerint egy hivatásos gondnok 30 gondnokolt gondnoki tisztségét láthatja el.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a gondnok, így a hivatásos gondnok minden esetben kezeli a gondnokolt jövedelmét, de ennek mértéke attól függ, hogy a gondnokolt korlátozottan cselekvõképes vagy cselekvõképtelen. Míg ez utóbbi esetben a gondnokolt jövedelmét teljes egészében a gondnok kezeihez folyósítják, addig az elsõ esetben a jövedelem 50%-át kezeli. Így mindenképpen jelentõs terhet ró a hivatásos gondnokokra 30 ember jövedelmének kezelése, ebbõl a folyó kiadások teljesítése és a mindennapi élethez szükséges feltételek (élelmezési és háztartási szükségletek) megteremtése, a szociális intézményben elhelyezetteknél az intézményi térítési díj fizetése, illetve a költõpénz biztosítása, annak megfelelõ felhasználásának nyomon követése. Emellett a Ptk. 20/C. § szerint a gondnok a gondnokolt kéréseit köteles meghallgatni, és azt – a vagyon állagától, nagyságától függõen – teljesítni.

Ez azt jelenti, hogy a hivatásos gondnoknak minden hónapban legalább egyszer meg kell látogatnia a gondnokoltat, havonta legalább egy személyes találkozás mindenképpen szükséges. A szociális intézményben elhelyezett gondnokoltaknál viszonylag könnyebb a helyzete, hiszen jó esetben egy alkalommal több gondnokoltat is meglátogathat, meghallgathat, jövedelmüket átadhatja, illetve felhasználásában segítheti õket. Azonban nemcsak szociális intézményben élnek gondnokoltak, így az õ felkeresésük sok esetben jelentõs idõ- és energiaráfordítást igényel. Elõfordul, hogy a hivatásos gondnoknak többször próbálkoznia kell, mert nem találja otthon a gondnokoltat.

A látogatások nagyobb városokban tömegközlekedéssel a település belterületén megfelelõen megoldhatók, de mi a helyzet a külterülettel és a községekkel?

A jövedelemkezelés, -felhasználás mellett ott van a gondnokolt törvényes képviseletének ellátása is, ami gyakorlatilag a gondnokolt összes „ügyes-bajos” dolgát jelenti, pl. szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás megrendelése; kérelmek, beadványok szerkesztése hatóságokhoz, bírósághoz; szociális intézménybe való bekerülés intézése; szolgáltatókkal történõ tárgyalás (tipikusan közszolgáltatókkal is); hivatalos iratok ügyintézése (okmányok); ingó- és ingatlanátruházással, -megterheléssel kapcsolatos ügyek stb.

Mindezekkel a példákkal szerettem volna szemléltetni, hogy a hivatásos gondnokok feladata milyen sokrétû, és ennek megfelelõen milyen sokrétû tudást, ismeretet, gyakorlatot igényel, illetve mennyire idõigényes.

A másik oldala az idõigényességnek: az ember. A hivatásos gondnok emberekkel foglalkozik nap mint nap, mégpedig olyan emberekkel, akiknek az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük a pszichés állapotuk, szellemi fogyatkozásuk vagy szenvedélybetegségük miatt tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent (korlátozottan cselekvõképes), illetve tartósan teljes mértékben hiányzik (cselekvõképtelenek). Az emberekhez általában is, de a gondnokoltaknál különösen fontos az empátia, a türelem, az odafigyelés. Õk nem tudják minden esetben olyan egyértelmûen meghatározni, hogy mit és hogyan szeretnének, sokszor befolyásolhatók, nem mindig fogadják el a segítséget, sokszor azt is személyük, egyéniségük elleni támadásnak tekintik.

Ennek fényében talán jobban megértjük, hogy miért olyan nehéz a helyzetük a hivatásos gondnokoknak, és a 30 gondnokolt gondnoki tisztségének ellátása nem is olyan kis feladat, pláne, ha ez a létszám akár 50-100-200%-kal több a jogszabályban meghatározottnál.

Cikkem megírására ihletett az a tapasztalat, hogy a jegyzõk nem ismerik ilyen részletesen – és a mindennapi élethez képest szûkszavú voltam – a hivatásos gondnokok munkáját.

Szerettem volna rávilágítani a jogalkotói akarat miértjére, amikor ragaszkodik – differenciálás nélkül – ahhoz, hogy a hivatásos gondnok „csak” 30 gondnokolt képviseletét lássa el. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei tapasztalok szerint ott „nehezebb” a helyzet, amely városi gyámhivatal illetékességi területén bentlakásos szociális intézmény, sõt kifejezetten ápoló-gondozó otthon van, mert ott a lakosságszámhoz viszonyítva magasabb a gondnokoltak száma.

A jogalkotó a gondnoki tisztség sokrétûségének tudatában kötelezi a hivatásos gondnokokat 5 napos képzésre, és évente 3 órás továbbképzésre [25/2003. (V. 13.) Korm. rendelet].

Ezért kérem a tisztelt jegyzõ asszonyokat és urakat, hogy mint a törvényesség képviselõi törekedjenek a jogszabályban meghatározott hivatásos gondnoki létszám biztosítására. ■