A jegyzőnek a sokféle új feladat mellett, egyik legfontosabb teendője az új vagyonrendelet előkészítése. Mellőzve a megfogalmazható kritikai észrevételeket, a feladat megoldásának egy lehetséges módját mutatom be, amely legalább alapjaiban megfelelhet a törvényi rendelkezéseknek. Természetesen a rendelkezésre álló vagyon tömege és belső struktúrája a vagyonrendelet megalkotásának szabályait – településenként eltérő mértékben – tovább árnyalhatja.

2012. január 1-jén részlegesen hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, melynek VI. fejezete tartalmazza a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaira vonatkozó rendelkezéseket. 2011. december 31-én és 2012. január 1-jén léptek hatályba – az ott meghatározott kivételekkel – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései.

A helyi önkormányzatok vagyongazdálkodására nézve e két törvény részletes szabályozást tartalmaz. Az alábbiakban megjelölt kérdésekben e törvények helyi rendeletalkotást írnak elő:

1.)    a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

– 107. §-a alapján a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik,

– 109. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület rendeletben határozza meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait.

2.) a 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról

– 3. § (1) bekezdés 6. pontja szerint a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik – helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – azon nemzeti vagyon is, amelyről a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,

– 6. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzati vagyon tekintetében a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem elidegenítési és terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll, kivéve ez alól a vagyonkezelői jog létesítését és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot,

– 6. § (6) bekezdése szerint a törvény 1. § (2) bekezdésének a) pontja hatálya alá nem tartozó (állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok) és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba sem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül,

– 11. § (16) bekezdése szerint, mely 2013. január 1-jétől lép hatályba, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont hasznosítani, ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.

– 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni, ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, 

– 18. § (1) bekezdése kötelezően előírja, hogy a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a vagyonelemeket, amelyeket a törvény 5. § (4) bekezdése szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

3.) a 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról

– 97. § (2) bekezdése alapján önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet követelésről lemondani.

A Jegyző és Közigazgatás 2012. évi 1. lapszámában egy minta rendeletet talál (szerk.).

A rendelettervezet igazodik azokhoz a törvényi előírásokhoz, amelyek felhatalmazást vagy éppen kötelezést tartalmaznak a helyi rendeletalkotásra.