Az új közös önkormányzati hivatalnak két jogelőd szervezete volt, két körjegyzőség, amelyek külön nem tudtak közös önkormányzati hivatalt létrehozni az alábbi rendelkezés miatt:

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései értelmében, a kétezer fő lakosságszámot el nem érő települési önkormányzatok önálló polgármesteri hivatalt nem hozhatnak létre, továbbá, a legalább kétezer főt elérő összlakosságszámmal, közös hivatalt hoznak létre „azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt.”

A szilsárkányi, bogyoszlói, potyondi vezetőket megkereste Dör község polgármestere, aki jelezte csatlakozási szándékát a körhöz. Így, a kétezer fős határt meghaladva, elkezdődtek a tárgyalások a körülményekről, ügyintézők számáról, személyéről és nem utolsósorban a jegyzőről. A november elejétől tartó megbeszélések eredményeként 2012. december 20. napján aláírásra került a Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló Megállapodás, amely lefektette, hogy három kirendeltséggel fog működni, továbbá hat ügyintéző és a jegyző státuszát is pontosította.

Mivel a negyedik település egy másik körjegyzőség tagja volt, és az azt alkotó körjegyzőség másik két tagja nem csatlakozott sehova, sorsát az átmeneti rendelkezéseket szabályozó 2012. évi CXC. törvény egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló jogszabály rendezi, amíg nem csatlakozik másik közös önkormányzati hivatalt létrehozó településhez, illetve legkésőbb 2013. február 28. napjáig. A Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések polgármesterei ezért nyugalommal várták az események folytatódását mindaddig, amíg a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságától meg nem érkezett a hiánypótlásra felhívó levél, melyben pár jogszerűséget kívánó módosítási kötelezés, és egy nagyon különös pont is szerepelt. Utóbbi arról szólt, hogy a negyedik település nyújtsa be a korábbi körjegyzőséget megszüntető okiratát, valamint kérték, hogy a két település küldje meg az új megállapodást is, mivel addig szerv nem szűnik meg, amíg a korábbit alkotó minden tag máshova nem csatlakozott. Így az eljárás felfüggesztésre került.

Minden hiánypótlás teljesíthető volt, kivéve a másik körjegyzőség dokumentumait, illetve a fennmaradó két település megállapodását. Így, a jogszerű döntésekkel létrehozott új, közös önkormányzati hivatal nem került bejegyzésre, nem kezdhette meg működését másik két település jövőbeni hovatartozásának kérdésessége miatt.

Elkezdődött a kálvária…, mivel jómagam úgy értelmeztem, hogy az átmeneti helyzetet rendező jogszabályt épp az ilyen helyzetekre hozták meg, viszont nem alkalmazható, mivel a Kincstár nem jegyzi be az új szervet, ami számtalan kérdést vet fel. Köszönhetően annak, hogy az új szervezet a nyilvántartásba való vételével jön létre, nem beszélünk Szilsárkányi Közös Önkormányzati Hivatalról, helyette Szilsárkány-Bogyoszló-Potyond Körjegyzőségről, valamint Barbacs-Acsalag-Dör Körjegyzőségről – mondta a megyei kormánymegbízott koordinátora, illetve a kormányhivatal törvényességi főosztályának vezetője. Kérdeztem, miért nem alakulhat meg egy jogszerű folyamat végén az új szervezet? Válaszként azt kaptam, hogy a Kincstár nem jegyezte be!!!

Rendben, értem, de akkor mi volt a célja a jogalkotónak az átmeneti időszakra vonatkozóan, ha a szabályozó rendelkezéseket alkalmazni nem lehet?

A kormányhivatal kormánymegbízottjánál egyeztetést kértem, ahol azt kérdezték, miért nem ismerem a jogállásomat? Nem jegyző, hanem körjegyző vagyok mindaddig, amíg nem jegyzi be a Kincstár az új szervet.

Az átmeneti időszakra a következő rendelkezést hozta a jogalkotó (Mötv. 146/B. §):

(2) Ha a hivatali feladatok ellátását 2012. december 31-éig körjegyzőség biztosította és a körjegyzőség egy vagy több tagja közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett, az átmeneti időszakban
a) […]
b) ha a megszűnő körjegyzőség tagjai közül egyes tagok polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozott volt körjegyzőségi tag vagy tagok számára az a polgármesteri hivatal vagy az a közös önkormányzati hivatal látja el a hivatali teendőket, amelyet a körjegyzőség korábbi székhelye alakít vagy amelyben részt vesz, ennek hiányában a c) pont szerinti közös önkormányzati hivatal,
c) a b) pont szerinti közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó település számára, amely a megszűnő körjegyzőség székhelye volt, az a közös hivatal biztosítja a hivatali teendőket, amelyhez a korábbi körjegyzőség tagjainak többsége (ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú település) csatlakozott.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatellátás költségeihez megállapodás alapján, ennek hiányában lakosságarányosan járulnak hozzá az érintett települési önkormányzatok.
(4) E §-t kell alkalmazni az átmeneti időszakot követően a kormányhivatal vezetőjének a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről szóló döntésének az érintettekkel való közléséig.

 Vagyis: mivel Dör község megalkotta Szilsárkány központtal az új hivatalt, Barbacs és Acsalag településein a szilsárkányi jegyzőnek kellett volna ellátnia a hivatali teendőket, tehát e jogszabály alapján mégis jogszerű a megalakulás. Éppen ezért, miért nem jegyzeték be?

Az érdekes helyzet igazán kényessé attól válik, hogy – meglátásom szerint – Barbacs község polgármestere és a korábbi jegyző, nem vesz tudomást e rendelkezésekről és a munka folytatódott a régi közegben. Az átmeneti időszakra vonatkozó fenti rendelkezés alapján, mivel január 1-jétől engem választott meg Szilsárkány, Bogyoszló, Potyond és Dör polgármestere jegyzőnek – vagyis döntött a továbbfoglalkoztatásomról -, az én feladatom lett volna a másik körjegyző, valamint azon ügyintézők felmentése, akiket az új hivatalban nem foglalkoztatok. Viszont mivel nem alakult meg nyilvántartás szerint az új szervezet, nem tudok munkajogi értesítéseket küldeni a felmentésekről, és az új alkalmazásokról sem. Hiába végezném a munkámat a jogszabályok mentén, ha egyéb rendelkezések ezt nem teszik lehetővé.

Kérdezem továbbá, hogy a körjegyzőség képviselő-testületei, akik a többi településhez hasonlóan egy éve tudták és ismerték a jogi kötelezést a kétezer főre tekintettel, miért nem intézkedtek a munkavállaló köztisztviselők foglalkoztatása, illetve felmentése tárgyában? Mindenki ismerte a törvényt, amely alapján igazodni kellett volna a létszámhatárokhoz és csatlakozni olyan településhez, amely megfelel a feltételeknek.

Annak ellenére, hogy van egy jogszabály, ami alapján működnünk kellene, a Kincstár által alkalmazott jogszabályok és a helyi vezetők jogértelmezési vitája miatt nem működünk jogszerűen.

Vajon mi volt a jogalkotó szándéka a kétezer fővel? Vélem, nem az, hogy azokat a településeket hozzák lehetetlen helyzetbe, akik sok tárgyalás és kompromisszum árán gondoskodtak a településük hivatali teendőinek további ellátásáról. De sajnos a jelenlegi helyzet szerint négy kompromisszum kész, korrekt, jogszerű módon eljáró településvezető került jogi bizonytalanságba.

A céljuk a következő volt: az átláthatóbb költségvetési tervezés és a jogszabályi kötelezés érdekében 2013. január 1-jével felállítani a közös önkormányzati hivatalt, melyet aztán másik két település kétséges hovatartozása ellehetetlenített.

A jogkövető magatartás nem hozott jogszerű alkalmazást a jogszabályi ütközés miatt.

A helyzetnek számtalan, a megalakulás kapcsán kialakult jogi probléma is a folytatása, bízom benne, hogy egy következő cikkben szintén megoszthatom ezekkel kapcsolatos tapasztalataimat.